A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Mi újság Egerben?

Egri Borok az Akadémián 1. rész

2011-03-02 | Tóth Adrienn


Úgy látjuk, mára közös akarattá formálódott, hogy az egri borászok a bikavér iránt egységesen elkötelezettek. A vörös házasítás korábban megtépázott hírneve az értő borfogyasztók körében lassan helyreáll, ahogy annak minőségi példái markánsan elvállnak az alsópolcos termékektől. Február 26-án, Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián tartottak az egriek borvidéki kóstolót, amelyen az egri csillagok mellett természetesen a bikavérek álltak a középpontban. Következő körképünkben kiderül, ki mit mesélt, mi történt mostanában a pincészete háza táján, ezentúl pedig összehasonlítási lehetőséget kínálunk az egyes bikavér felfogások között is.


 

Thummereréknél telepítések sora zajlik

Lamport József, a Thummerer Pincészet borásza azzal kezdte beszámolóját, hogy elmondta, 2010-ben a várakozásokat meghaladva, 22,4%-kal nőtt a pincészet forgalma mennyiség és 10%-kal árbevétel szempontjából. A számokból látszik a vásárlói réteg differenciálódása, és az erősebb növekedés a hétköznapi borok kategóriájában.

A fiatal borász sokakkal ellentétben nincs elkeseredve a 2010-es évjárattól, szerinte a fehérborok és a rozék tekintetében komoly beltartalmi értékkel rendelkező, szép termést eredményezett. Erre példa a 2010-es Egri Csillag fehérházasítás, amelynek felét királyleányka és leányka, másik felét pedig chardonnay, sauvignon blanc és tramini adja. A bortípussal tervei vannak a pincészetnek, jelentős mennyiséget szeretnének belőle készíteni és értékesíteni. Másik friss boruk, a rozé is jól kezdte életét, a Miklós-napi rozé versenyen aranyérmet nyert, ezért úgy döntöttek, idén indítják a Cannes-i Mondial du Rosén is.

A vörösborok esetében gyümölcsös, fajtakarakterrel bíró tételek születtek 2010-ből, bár előfordult, hogy a fenológiai érés nem ment végbe mindenhol 100%-ig, így ebből az évjáratból vörös csúcsborok várhatóan nem születnek majd.

A pincészetnél egyébként most fordul termőre háromhektárnyi szőlő az Eged-hegyen, amely a tervek szerint egy dűlőszelektált bikavér alapja lesz. Ezen túl a Nagy-Eged nyugati oldalán fekvő Öreg Mezei dűlőben hamarosan megindul egy tizenkét hektáros ültetvény kialakítása is, amelyben évente négy hektáron telepítenek majd szőlőt. A cél itt is egy bikavér, bikavér superior terület kialakítása, ezért már a fajtaösszetételt is e szerint határozták meg Thummererék. Az újdonságok sorát gazdagítja ezeken túl a csókaszőlő és egy cabernet dorsa a Kőkötő dűlőben.



A 2006-os Superior Bikavér kékfrankos, merlot, cabernet sauvignon, cabernet franc és blauburger szőlőfajtákból készült. Az évjáratot nagy értékűnek tartják a Thummerer Pincénél, amelyből hosszú távú borok készültek. A több mint húsz napig tartó héjon erjesztést követően 30%-ban új, a többiben használt barrique hordóba került a bikavér, amelyet 2008 februárjában palackoztak, és ezt követően majd’ egy éves palackos érlelés után került piacra.

Simon József szerint a szürkebarát jól áll Egernek

Simon József az újdonságokról szólva elsőként a hamarosan töltésre kerülő 2010-es rozéját emelte ki. A legfrissebb évjárat, amely syrah, cabernet sauvignon, cabernet franc és kékfrankos szőlőfajtákból áll, csak az azelőtti napokban kerül palackba, hogy véglegesen kifutott a 2009-es.

A birtokon egyébként épp most zajlik egy öthektáros szürkebarát ültetvény huzalozása, amely a tervek szerint először idén hoz termést. Simon József úgy gondolja, ígéretes jövő áll a szőlőfajta előtt Egerben.

Így, tél végén a metszés is fontos munkaművelet, hiszen ez alapjaiban meghatározza, milyen termést szüretelnek majd. Az egri borász elmondta, a jelenlegi fogyasztói (ár) igényekre tekintettel öt hektáron átállnak majd magasabb (10-12 t/ha) hozam termelésére a királyleányka ültetvényben, hiszen a fajta alkalmas így is, egy jó ár-érték arányú bor készítésére.



Az akadémiai kóstolón a pincészet bikavér technológiájáról megtudhattuk, hogy minden évben komoly házasítási próbák zajlanak a tökéletes összeállítás felkutatása érdekében. Az akár három hónapig is eltartó folyamat végére azonban összeáll az évjáratnak megfelelő legjobb kombináció.

2006-ban ez kékfrankos alapot jelentett, 2007-ben emellett az oportó került meghatározó szerepkörben, míg 2008-ban már ez utóbbiból került a legtöbb a bikavérbe. A 2009-es évjárat tételeit már két hete próbálgatják, a bikavér revolúciót jelenleg a kékfrankos, merlot és syrah házasításában látják. Utóbbiról eddig inkább fajtaborként gondolkodott Simon József, 2009-ből azonban úgy véli, nem készülhet bikavér nélküle.

Orsolyáéknál kadarka most, és hét másik a jövőben

Turcsek Orsolyától megtudtuk, hamarosan piacra kerül a 2009-es Kadarka. A borász véleménye szerint ez az évjárat felnő majd 2007-hez. A bor egy év kihagyás után kerül fajtatisztán palackba, Orsolya és férje, Tarnóczi Zoltán ugyanis úgy döntött, hogy 2008-ban nem készít önálló kadarkát.

A Kettőezerkilences Vörös Házasításnak – amelynek címkéjét Kincső, a házaspár kislánya rajzolta – pontos összetételét egyelőre homály fedi, a bor részei ugyanis az évjáratnak megfelelően mindig változnak. A 2008-asba kadarka, kékfrankos és zweigelt került, és annyit azért megtudhattunk a 2009-esről, hogy az előző évjáratnál többféle kékszőlő kerül majd bele. A végső összeállítást egy hetekig tartó próbálgató időszak előzte meg, majd ezt követően került sor az igazi házasításra.



A 2008-as Hetedhét nevű vörösbort, amely a pince összes kékszőlőjét magába foglalja, a Kézműves Borok mellett a Bortársaság is belistázta. A pincészet többi tételénél alacsonyabb árfekvésű bort a kereskedelmi partnerek nem is a borszaküzletekbe, hanem inkább az éttermekbe szánják, ahogy Turcsek Orsolya fogalmazott, amolyan „kopogtató bor” ez, arra szolgál, hogy a gasztronómia is jobban megismerkedjen a pincészettel.

A borászattal kapcsolatos újdonságokhoz sorolható még a 2007-ben telepített hétféle kadarka fajtavariáció, valamint a furmint, az ezerjó és a csókaszőlő. Ezek elviekben idén teremnek majd először. Az új fajták mellett persze a régiek iránt sem veszik el az érdeklődés, mint Zoli elmondta, Egerben pont az a jó, hogy nemcsak a dűlők, fajták, termelők miatt változatos, hanem egyik évjáratról a másikra is nagyon mást tud.

Egri összefoglalónkat holnap folytatjuk.

Ha értesülni szeretne a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezzen Primőr hírlevelünkre!

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!