A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Mi van a kanadai palackokban?

Rövid borhírek Kanadából 1. rész

2009-12-05 | Tóth Adrienn


Kanadáról valószínűleg több embernek jut eszébe a hoki és a juharszirup, mint a bor. Pedig Kanadában igenis készítenek bort. 2007-et például az utóbbi 25 év legjobb évjárataként tartották számon, de helyi borászok nem voltak elégedetlenek a 2008-as és 2009-es szürettel sem. Tekintettel az ország északi pozíciójára, errefelé nagy verseny folyik azért, hogy ki kezdi el az adott évben elsőként a szüretet. Amíg tavaly szeptember 17-én váltak el az első érett fürtök a tőkéktől, addig ez idén korábban bekövetkezett, szeptember 3-án, a British Columbiában fekvő Okanagan Pincészet sauvignon blanc-ja lett az győztes.


 

Botrány Kanadában

A kanadai borpiacnak mostanában az első szüret feletti feszültségnél többel kellett szembenéznie. Az utóbbi hónapokban a helyi és nemzetközi szaksajtó az ország borpiacával kapcsolatban nem a jégborok szüretével volt elfoglalva.

A helyi pincészetekről azt kell tudni, hogy a legtöbb esetben kétféle bort készítenek: az első csoportot a 100%-ig kanadai szőlőből készült borok alkotják, míg a másodikba a hazaihoz import alapanyagot házasítanak. A két típus törvényi háttere és címkézési gyakorlata tartományonként változik.

Ontarióban 1972 óta címkéznek „Cellared in Canada” megjelöléssel olyan borokat, amelyek hazai és import borok házasításával készülnek. A törvény azt is rögzíti, hogy a végterméknek legalább 30%-ban kell hazai alapanyagot tartalmaznia. Az ár szempontjából nyilvánvalóan versenyképesebb borok pedig egymás mellett vannak a polcokon a VQA (Vintners’ Quality Alliance) tételekkel, amelyek kizárólag hazai szőlőből állnak.

Hogy miért pont most robbant ki a fogyasztók megtévesztéséről szóló botrány? Az esetnek több oka is van. Az egyik, hogy 2010. februárjában Vancouverben kerül megrendezésre a Téli Olimpia és Paraolimpia. Ebből az alkalomból a helyi Vincor borászati vállalkozás piacra dobott egy Esprit nevű borcsaládot, amely a kanadai sportolókat kívánja támogatni. Utólag derült ki, hogy az ország bor-büszkesége nem kizárólag hazai alapanyagból készül.

\"\"

Ugyancsak ebben az időben járt Jancis Robinson, befolyásos angol borkritikus az országban, majd hazatérve, honlapján úgy fogalmazott, hogy a kanadai pincészeteket addig nem lehet komolyan venni, amíg ilyen módon próbálják meg félrevezetni a fogyasztókat. Végül az eseményekkel kapcsolatban olyan vélemények is elhangzottak, hogy a gazdasági válság következtében komoly értékesítési problémákkal küzdő, kizárólag helyi alapanyagból dolgozó pincészetek indítatták el a „Cellared in Canada” borok bojkottját.

\"\"

A legjelentősebb érv mégis inkább az lehetett, hogy az ország a külföldi felvásárlások mellett jelentős eladatlan szőlőmennyiséggel rendelkezik. A tavaly fel nem vásárolt gyümölcsért nagy részben valószínűleg az volt a felelős, hogy tönkrement az ország első szőlészeti-borászati szövetkezete, azonban a helyzet jelenleg sem rózsás, emellett a helyi kormány az idei évtől szakítani kíván azzal a korábbi gyakorlattal, amely szerint anyagilag támogatja az eladatlan szőlőt termelő gazdákat.

Kanada azonban nem a belső csatározásairól híres. A Vincor rögtön visszavonta Esprit családjának keverék tagjait, eztán azon az áron is csak kanadai bort tölt ezekbe a palackokba, ha emiatt el kell búcsúznia a borcsalád syrah tagjától.

Az ontariói kormányzás pedig mind rövid, mind hosszú távú lépések megtételére készül. Rövid távon nagyobb adóterheket rak a vegyes borokra, az így létrejövő plusz bevételből pedig a VQA csoportot támogatja. Továbbá az állami tulajdonú üzletekben jól láthatóan elkülöníti a két bortípust. Végül pedig elkötelezte magát, hogy legkésőbb 2014-ig rendbe teszi a címkézési kérdést és létrehoz egy tervet, amely az egyes szőlőfajták telepítését szabályozza annak érdekében, hogy ne alakulhasson ki bizonyos fajtákból túltermelés, másokból meg hiány.

Mekkora az ellenérzet a biotechnológiával szemben?

A kanadai Simon Fraser egyetem kutatást kezdett annak kiderítésére, hogy milyen a lakosság hozzáállása különböző, a szőlészetben és borkészítésben használható biotechnológiai újításokhoz, például a génmódosított szőlőfajtákhoz.

A kutatók szerint amíg az emberek kevésbé ódzkodnak ezen módszerek ellen az egészségügy területén, addig sokan teljesen elfordulnak tőlük, ha élelmiszerekről, például borról van szó.

A kutatás különös figyelmet szentel a jogi és politikai háttérnek, amelyen szükség esetén keresztül kellene vinni a törvényi módosításokat, nem távolodik el azonban közvéleménytől sem, hiszen a kutatás vezetői szerint egyik politikus sem áll majd ki a javaslatok mellett, ha úgy érzi, hogy választói ellen dolgozik.

- folytatjuk -

Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!