A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Nem csoda, ha eltűnik a balatoni szőlő

Szomorú az olaszrizling helyzete szerintünk

2017-01-31 | Bánlaki D. Stella


Nem csoda, ha eltűnik a balatoni szőlő

Nem csak öröm volt az olaszrizling szokásos év eleji ünnepe Csopakon: az Olaszrizling Szerintünk kóstolón a helyi borászok a veszélybe került szőlőültetvények megmentéésért kampányoltak.


 

Teltházzal zajlott az olaszrizling éves csopaki örömünnepe, az Olaszrizling Szerintünk hétvégén. A nyitó sajtótájékoztatón azonban inkább komor volt a hangulat, nem beszélve a rögtönzött dűlőtúráról, ahová Kovács Tamás, a Szent Donát Pince tulajdonos-borásza vitt magával szombaton délután.

 

"Amikor én születtem, itt még mindenhol szőlők voltak, a Berekhát ráadásul az egyik legjobb termőterület volt" – mutatott körbe, miközben Csopak egy teljesen beépült részén haladtunk át a dzsipjével. Itt-ott egy-egy régi pinceépület maradványai bukkantak fel, és az utcanevek is sejtettek valamit, egyébként viszont meg nem mondtam volna, hogy nem ősidők óta lakott területen járunk. A helyi borászok szerint tíz éven belül hasonló sors várhat a Balatonfüred-csopaki borvidék több hasonlóan értékes dűlőjére is.

Még tíz év, és vége

A borvidék tóra néző szőlői régóta az ingatlanfejlesztők célpontjai. A kárpótlások során feladarabolt területek közül sok ma spekulánsok kezében van, akik irreálisan magas áron kínálják azokat eladásra. A bebírók pedig – ahogy a helyi borászok a nyaralókra pályázókat nevezik – le is csapnak a telkekre, és ha tehetik, medencés nyaralókat húznak fel rájuk szőlőtőkék meg kordonok helyett – mutatott Tomi egy szebb időket is látott medencére. Így aztán összességében az utóbbi huszonpár évben legfeljebb néhány száz hektár szőlőt telepítettek újra az északi parton, és a helyi borászok becslése szerint az észak-balatoni ültetvények legalább 70 százaléka elöregedett, és a következő években eltűnhet.

 

Nem csoda, ha eltűnik a balatoni szőlő

Álszerződések a pénz miatt

A Szent Donát területeit elszórva, apránként lehet megtalálni. Sokszor egy-egy gazos sor választja szét Tomi pedáns szőlősorait: nem rajta múlik, hogy azok nincsenek rendben tartva. Ahogy mondta, a beszorult foghíjakat többnyire irreális áron lehetne megszerezni, egy esetben például hamis szerződéssel próbálták rábírni, hogy 20-30 millióért vásárolja meg az ő szőlői közé ékelődött pár sort. Ahelyett, hogy fizetett volna, panaszt tett a földbizottságnál. "Minél kisebb egy terület, annál többet kér érte a tulajdonosa: 30-40 millió egy hektár föld errefelé."

 

Tomi megmutatta, honnan száramzik a Meszes nevű bora olaszrizlingje. Ezt a bort két- és három Michelin-csillagos éttermekben is kínálják, sőt az Osztrák Borakadémia is kért belőle: az iskola ennek példáján tanítja a szőlőfajtát. "Ilyen kicsi területek ilyen messzire tudnak jutni – mellette pedig parcellányi tőkék haldokolnak, miközben ugyanerre lennének képesek." A területek tehát valóban értékesek, de az árak nem tükrözik a szőlő és a bor jövedelmezőségét. Az irreális telekárak a borász szerint akkor sem térülnek meg, ha adott terület bora eljut a top helyekre. Így aztán nem csoda, hogy senkinek sincs kedve szőlőbe fektetni.

 

Elgurultunk a híres Sáfránykert dűlő mellett is: a Római út mentén ki-be dülőngélő, magára hagyott, beteges szőlőtorzók sokaroztak Jásdi és Homola rendezett sorai mellett. "Nekünk borászoknak talán a Slikker és a Sáfránykert a két legfájóbb pont. A spekulatív bebírók miatt azonban még a híres csopaki dűlők sem újulhatnak meg."

 

Nem csoda, ha eltűnik a balatoni szőlőCsopak anno, kb. száz éve. Ma a szőlők helyén iskola és posta

Erőtlen az önkormányzat

Míg máshol a kikerics a védett növény, Csopakon a szőlő számít annak  ez egyedülálló az országban. Tomi szerint a helyi polgármester rendkívül elszánt, mindent megtesz azért, hogy a szőlőket ne szorítsák ki a medencék.

 

Csopak az elsők között szigorította rendezési tervét, a tulajdoni lapokra már bejegyzik a szőlőművelési kötelezettséget. A telektulajdonosok azonban ezt gyakran kijátsszák: a telepített szőlőt rögtön a nyilvántartásba vétel után kivágják vagy magára hagyják.

 

Az önkormányzat ezért két évvel ezelőtt földadót vetett ki a gondozatlan területekre, de valószínűleg ez túl alacsony ahhoz, hogy elrettentő legyen. A hegyközség is szabhat ki bírságot, ha valaki nem műveli a szőlőjét (ezt a NAV köteles behajtani), de a tapasztalatok alapján egyelőre ez sem tűnt elég félelmetesnek.

 

Egyébként, ha valaki kivágja a szőlőjét, Csopakon azt is jelentenie kell a hegybírónak. Ez gyakran szintén elmarad. A Földhivatal pedig könnyedén tudomásul veszi, hogy egy adott területen kivágták a szőlőket, és átminősíti szántónak. Így aztán a hegyközségi kataszter és a Földhivatal nyilvántartása jelentős különbségeket mutat.

 

A csopaki önkormányzat jelenleg 40-50 perben harcol a művelési kötelezettség betartatásáért, a szántóvá nyilvánítások ellen és a zártkertből kivonások megakadályozásért. Minden erőfeszítés ellenére várhatóan a szőlők 20-30 százaléka mégis el fog tűnni Csopakon Ambrus Tibor polgármester szerint.

Nagy harcok zajlanak, és nem állunk túl jól." 

 

Persze vannak kivételek

A kóstolón a Szent Donáttal közös asztalon kóstoltatott a Koralevics Pince. A tulajdonos a szőlőt a megvásárolt présházzal kapta, az ültetvény művelésében a Szent Donát Birtok segíti. Tomiék megveszik tőle azt a termést is, amire már nincs szüksége, márpedig Koralevics Károlynak épp elég évi néhány száz palack, az elfogy otthon, meg a baráti körben. Nem akart bort, de ha már így alakult, nem bánja, hogy lett. (Egyébként én sem bánom: szombaton a 2013-as Kódex Rizlingjüket kóstoltam, és remek volt, de ígéretes a 2016-os hordóminta is!)

 

Hasonló a Koralevics közvetlen szomszédjának, a Fekete Pincének a példája: Ötsoros nevű borát maga készíti a saját részre fenntartott öt sor szőlőjéből, a többit a Homola műveli és használja fel. "Ezek a pozitív kivételek" – sommázta Tomi.

Lenne megoldás

"Szeretnénk, hogy felülvizsgálják ezt a témát és módosítsák a törvényt"  a helyi borászok felráznák a környék egyéb önkormányzati vezetőit is. A szomszédos Paloznak is kiáll egyébként a borászok mellett, habár a házak számából egyértelműen megállapítható, hogy errefelé megengedőbb volt a szabályozás az elmúlt tíz évben.

 

Nem csoda, ha eltűnik a balatoni szőlő

 

Jásdi István szerint segítene a problémán, ha a szőlőrekonstrukciós támogatásokból több jutna a kiváló észak-balatoni területekre. Balatoni Kör szabályozási csomag kidolgozását szorgalmazza, ami segítheti az önkormányzatokat a szőlőterületek védelmében. A Rizling Generáció a balatonfüredi és zánkai körzetben méri fel a problémás területeket, és a hegyközséggel együtt próbálják kezelni a helyzetet. 

 

Az északi parton komoly problémát okoz a szőlő alacsony ára is, ilyen árak mellett ugyanis a szőlőművelés nem jövedelmező tevékenység. A BalatonBor közösségi projekt szabályzatába már bekerült, a 130 forintos minimum szőlőfelvásárlási ár, ami a fenntartható művelés elterjedéséhez is hozzájárulhat.

 

"Ezeket a dűlőket ezer éve művelik, mindenki tudja, hogy ha eltűnnek a szőlők, akkor ez egy jellegtelen vidék lesz. Márpedig ha egy terület beépül, onnan nincs visszaút" – vélik a csopaki borászok. A csopaki háztulajdonosok pedig remélik a kiskapus világ fennmarad. Kivárnak, remélik, hogy hamarosan házépítésekbe kezdhetnek a szőlőültetés helyett. 

 

Jásdi István kapcsolódó cikkéért ide kattintson>>

Kovács Tamás kapcsolódó írásáért pedig ide>>

 

Az Olaszrizling Szerintünk vidámabb oldaláról hamarosan külön cikkben számolunk be.



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!