Novello és/vagy Nouveau
Kitekintés az olasz és francia újborok világába
2007-12-05 | Tóth Adrienn
A borászok számára egy erőltetett menetet jelent. Szüret, préselés, erjesztés, palackozás. Sokszor erre az újbor esetében mindössze pár hét áll rendelkezésre. Sokan kritikát fogalmaznak meg a bortípus hitelességével kapcsolatban, azonban bírálat ide vagy oda, mind itthon mind külföldön egyre nagyobb fogyasztói érdeklődés kíséri megjelenését. A legnagyobb klasszikus a Beaujolais Nouveau, amelyre az egyik legismertebb nemzetközi bormárkaként tekinthetünk, már 1970. óta létezik.
Az újbor népszerűsége sok tényezőnek köszönhető. Ott van mindjárt kezdetnek a kedvező árfekvése, majd következik a jó fogyaszthatósága, azonban talán ez nem lenne elég önmagában a sikerhez. A kulcs az a fokozatosan hagyománnyá váló esemény lehet, ami során az újborok megjelennek a piacon. Lassan ünneppé válik, és a pincészeteken és éttermeken túl otthon, családi körben is egyre gyakrabban kerül sor újborvacsorára. Nálunk Márton napján, november 11-én libapecsenyétől kísérve kerül az asztalra, míg Olaszországban november 5-e előtt nem is lehet forgalomba hozni, a francia újbor, a Beaujolais Nouveau határidejét pedig talán a legtöbben ismerik: 1985. óta november harmadik csütörtökén éjfélkor kerül ki Tokiótól New York-ig az éttermek és borszaküzletek kirakatába a tábla: „Le Beaujolais Nouveau est arrive!”, azaz „A Beaujolais Nouveau megérkezett!” De még az sem kell az újbor mániához, hogy az adott országban hagyománya legyen a készítésének, hiszen gondoljunk csak bele, hogy az Egyesült Államokban erre az időszakra eső hálaadás és az ehhez kapcsolódó óriási családi vacsorák milyen remek apropót kínálnak az újbor fogyasztásához.
Nézzük azonban, hogy is alakul mostanában az érdeklődés a bortípus felé. Igaz, hogy a Beaujolais Nouveau iránt nemzetközileg nagy a kereslet, különösen kiemelkednek azonban az utóbbi években az ázsiai piacok, mint Japán, Dél-Korea vagy Kína, ahol a francia újbor egyáltalán nem számít olcsónak, viszont kétségtelenül az európai életstílust jelképezi. Az évente előállított 50 millió palackos mennyiségből Japánban tavaly 11 millió ürült ki, amely ugyan visszaesésnek számít a 2004-es 12,5 milliós csúcshoz képest, azonban így sem kevés.
Mi sem bizonyíthatná jobban a világon tomboló rosé-lázat, mint hogy az eddig kizárólag vörösborként megjelenő Beaujolais Nouveau idén a tavalyi bemelegítő kör után már roséként is piacra kerül. Ugyan az összes, 50 milliós palackszámhoz képest eltörpülő 400 000-es várható mennyiségben, de hát egyszer mindent el kell kezdeni. Ezeknek a palackoknak nagy része a japánok mellett az ugyancsak egyre rosé fanatikusabb franciákhoz kerül majd.
Ne legyünk azonban egyoldalúak a kérdésben, nemcsak a franciák készítenek nagy mennyiségben újbort a világon, hanem az olaszok is. Az utóbbi húsz évben megháromszorozódott az ilyen típusú bor készítése ebben az országban. Vannak persze különbségek, amíg a franciák újbora, szinte kizárólag egy régióból származik (Burgundia Beaujolais vidékéről), addig az olaszok - hozzánk hasonlóan - az ország szinte minden csücskében készítenek „novello-t”. Az össztermés harmadát Veneto adja, ha azonban hozzá számoljuk a második legnagyobb előállítót, Toszkánát is, akkor ez a két régió már az össznovello termés feléért felel. E mellett készítenek még újbort Trentinoban, Emilia Romagnában, Firuli-Venezia-Giuliában, Pugliában, Szardínia és Szicília szigetén, Lazioban, Umbirában, Piemontében és végül Marchében is.
Amíg a Beaujolais kizárólag egy gamay nevű szőlőfajtából készül, addig Itáliában már nem ilyen egyszerű a képlet. Tudjuk, hogy az Appennini-félsziget egyébként sem szűkölködik szőlőfajták tekintetében, így a novellohoz is felhasználnak mindent a kevésbé ismert ún. autochtontól, vagyis a helyi fajtáktól a nemzetközileg ismertekig. Így készül újbor Teroldego, Ciliegiolo, Nero d’Avola, Montepulciano valamint Merlot, Sangiovese, Cabernet Sauvignon valamint Barbera szőlőinek terméséből is.
2007-ben a tavalyihoz képest alacsonyabb termés mennyiséggel, viszont jobb minőséggel számolnak az olasz borászok. Az extrém időjárás nem csak a szőlőtermést viselte meg, idén 30%-kal kevesebb gesztenyét szedtek az országban. Ennek ellenére azonban valószínűleg lehet majd gesztenyét kóstolni az országszerte tartott fesztiválokon és vásárokon, az egyéb helyi kulináris különlegességek: a felvágottak, kolbászfélék, sajtok és friss olajbogyók mellett.
Az ősszel és a tél kezdetén tehát láthatólag az egész világ újbort iszik, végül is nem rossz, hogy ez a kissé komolytalan bor egy kis vidámságot hoz az egyre szürkülő égbolt alá. Egészen addig tart majd valószínűleg ez a folyamat, amíg a komoly hidegek beköszöntével komolyabb, nehezebb borra vágyunk majd.
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!