Ötéves a Terroir Club

Kató Andrással beszélgettünk

2011-10-22 | Tóth Adrienn

Ahogy a pincészetek, úgy a legtöbb borkereskedés is önálló arccal bír. Egyéniségét egyfelől kínálatának összeállítása, másfelől munkatársainak személyes hozzáállása szabja meg. Nem is véletlen, hogy fogyasztóként minden borbarátnak megvannak a kedvencei. A következőkben a most ötéves Terroir Club vezetőjével, Kató Andrással beszélgetünk. Első kérdésünk az volt, milyen koncepcióval indultak neki anna idején a borkereskedés kialakításának.

Ma is az a célunk, hogy olyan borokat kínáljunk a fogyasztóknak, amelyek egy egyedi és autentikus világot mutatnak be, a természet és a termőhely tiszteletben tartásával születnek, ezáltal túlmutatnak az átlagos szupermarket borokon, mert több van bennük a termelő személyiségéből.

Úgy gondolom, hogy ezeken túl fontos kritérium az, hogy készítésük közben minél kevesebb beavatkozásra kerüljön sor, ezáltal elősegítve, hogy a borból minél inkább a szőlő beszélhessen. Valóban azt szeretnénk, ha a szőlő üzenetét kapná meg a fogyasztó, amely az adott év és az adott dűlő egyedi jegyeit hordozza.

Hogyan indult ez a munka öt évvel ezelőtt?

Akkor még más tudatossági fokon álltak a borfogyasztók a mai naphoz képest. Az olyan fogalmak, mint a terroir, a vegyszermentes gazdálkodás vagy a biodinamikus művelésmód, kevéssé voltak elfogadottak. E látásmód megismertetése által egy újabb választási lehetőséget akartunk felkínálni a vásárlóknak.

Ebben a munkában komoly segítséget jelentett néhány külföldi termelő, akiknél hosszabb múltra tekint vissza, így mára kiforrottabbnak tekinthető a tudatosság a hasonló kérdésekben. Ez persze nem jelenti azt, hogy nekik a támpont nyújtásán túl túlzott szerepet szánnánk az értékesítésben. Bár sokszínűségük miatt a Terroir Club kínálatának közel felét teszik ki, az eladások szempontjából jóval kisebb a jelentőségük, hiszen azt 75-80%-ban magyar borok határozzák meg.

Míg itthon még mindig az ismeretterjesztés zajlik a bio, biodinamikus vagy fenntartható szemléletmód tekintetében, addig vannak olyan országok, ahol ezeknek sokkal általánosabb az elfogadottságuk a borfogyasztók körében.

Sokan valószínűleg nem is tudják, hogy mi nem csak hazai és külföldi borok itthoni értékesítésével foglalkozunk, hanem exportügynökségként is funkcionálunk. Legfontosabb jelenlegi partnereink Svédország, Hollandia, Németország és Kanada, de szállítottunk már bort Dániába vagy Burmába is.

Milyen – a hazai viszonyoktól eltérő – tapasztalatokra tettél szert munkád során?

Az egyes országokban importőrökkel dolgozunk, sokszor nehéz is lenne átlátni a speciális helyi vonatkozásokat. Svédországban az alkoholmonopólium miatt például elég erősen szabályozottak a folyamatok. Érdekesség viszont, hogy ez egyáltalán nem korlátozza a kínálatot, sőt jelenleg jelentős változások zajlanak.

A fogyasztók részéről tapasztalható nyitott hozzáállás is szerepet játszik abban, hogy Stockholm két Michelin csillagos éttermei (Mathias Dahlgren, Frantzén/Lindeberg) elkezdték átalakítani borlapjaikat, hogy azokra ezentúl kizárólag természethű borok kerüljenek fel.

A magyar borok közül melyek iránt tapasztalható nagyobb kereslet külföldön?

Bár mi alapból igyekszünk úgy kialakítani a kínálatunkat, hogy abban minél több érdekességet vonultassunk fel, a külföldi vásárlók részéről még egyértelműbben látszik az igény a Kárpát-medencei fajták iránt. Az autentikus, helyi fajták felé való fordulás az utóbbi időben folyamatosan erősödik a nemzetközi borpiac felső szegmensében.

Ötéves a Terroir Club

Az ilyen fokú tudatosságban tapasztalsz azért itthon is változásokat?

Persze, az „az vagy amit megeszel és megiszol” gondolkodásmód egyre jobban terjed itthon is. Ez azonban egy különleges, és a befolyásolásra nagyon érzékeny fogyasztói hozzáállás. Ennek megfelelően mi sem akarunk rábeszélni senkit, hogy csak az általunk forgalmazott borokat fogyassza. Inkább csak egy irányt mutatunk azoknak, akikkel kapcsolatba kerülünk, hiszen végül is az a legfontosabb, hogy mindenki olyan bort igyon, amit szeret.

Úgy látom azonban, hogy már kialakulóban van egy olyan új borfogyasztói generáció, amelynek tagjai a "tetszi-e" alapkérdésén túllépve igyekeznek azt is megtudni, hogy az adott bort ki, hol és hogyan készítette. Az elmúlt 2-3 évben egyre erősebbnek érzem a jelenlétüket, de azt az időt, amíg ez a hozzáállás kifejlődik és elterjed, ki kell várni.

Mitől lesz más az, ahogy ez az új vásárlói réteg meghozza a döntéseit?

Mivel jóval több információ áll majd rendelkezésükre, nemcsak az ár lesz az egyetlen szempont, ami alapján bekerül a kosarukba az adott palack. A szőlőtermelés és a borkészítés folyamatának megismerése hamar megérteti a borkedvelőkkel, hogy azok a borok, amelyek jelenleg a legolcsóbbak, általában nem jók. Úgy mondom ezt, hogy fenntartom, igenis lehetne ma Magyarországon minden 1000 forint alatti bor korrekt, bár techno bor.

Nem csak azon kell azonban túllépni, hogy kizárólag a legolcsóbbat keressük, annak sem szabad bedőlni, hogy a legdrágább borok a legjobbak. A Terroir Clubnál fontosnak tartjuk a korrekt árképzést. A külföldi borok esetében adottak a világpiacon elfogadott árak, a hazai boroknál azonban törekszünk arra, hogy minél több árkategóriában legyenek boraink.

Miért gondolod csapdának a drágább borok presztízshelyzetét?

Sajnos sok olyan nagy márka létezik, amelyek esetében a termék sok beavatkozáson esik át. Szerintem pedig egy ilyen bort presztízstermékként eladni, átverés, hiszen ahogy belenyúlnak a természetesen lezajló folyamatokba, a produktum megismételhetővé válik. Véleményem szerint pedig egy presztízsbornak pont az a legnagyobb értéke, hogy egyedi. Ott van például Demeter Zoltán Szerelmi Hárslevelűje, amely minden évjáratban mutat valami különlegeset és megismételhetetlent.

Egy ilyen a hitelességről szóló munkában gondolom nagy jelentőséggel bír a borászokkal kialakított bizalmi kapcsolat.

Azon borászokkal, akikkel együtt dolgozunk, igyekszünk közösséget alkotni. Ez nem csak az egymásra figyelés miatt fontos, hanem a világban zajló folyamatokat szemlélve, úgy érzem, hogy ez a túlélés záloga. Szerintem sokat javíthatnak az életkörülményeinken ezek a kis közösségek, mert ezek tudnak fenntarthatóan együttműködni.

Címkék

Hasonló cikkek

Mi történik ősszel egy biodinamikus szőlőben?

Az anyaföld gyógyítása a mezőgazdaság által - Idén 100 éves a biodinamikus mozgalom

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!