A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Rövid pálinkahírek

A békési szilvapálinkától az újfehértói meggypálinkáig

2009-08-15 | Tóth Adrienn


Hazánkban az Európai Uniós csatlakozás óta hét eredetvédett pálinka létezik: a békési szilvapálinka, a kecskeméti barackpálinka, a szatmári szilvapálinka, a szabolcsi almapálinka, a gönci barackpálinka, az újfehértói meggypálinka és a göcsei körtepálinka. A sor első tagja a Kőrösök-völgyének 30 kilométeres körzetében terem, és a legalább 50%-ban vörös szilvából álló cefrét hagyományos módon főzik le. Alábbi hírcsokrunk első tagja ehhez az italhoz kötődik.


 

Jövőre átadják a Békési Szilvapálinka Útját

Mind európai uniós, mind hazai támogatásokat is igénybe vesznek ahhoz a 200 milliós projekthez, amelynek eredményeként jövőre megalakul a Békési Szilvapálinka Útja. A cél a pálinka alapanyagának, az elkészítés módjának elméleti bemutatása, valamint a kóstoláson keresztül a pálinka gyakorlati megismertetése.

A projekt keretében kóstoló- és bemutatóhelyek létesülnek Békés város központjában, valamint a Kisrét Pálinkaházban és a gyulai Pálinkamanufaktúrában.

Békés megyében már az 1900-as évek elejétől termesztenek besztercei és vörös szilvát, amelyek közül az előbbi asztali gyümölcsnek is kiváló, míg az utóbbit inkább pálinkafőzés céljából termesztették.

Székelyföldön is készíthetnek pálinkát

A pálinka kizárólag gyümölcsből vagy a szőlő törkölyéből készülhet, így nem tartalmazhat semmilyen hozzáadott finomszeszt vagy aromát. Az ital minimális végső alkoholfokának 37,5%-osnak kell lennie.

Az eredeti szabályozás a pálinka elnevezés használatát csak Magyarországon és négy osztrák tartományban engedélyezte. Idén nyáron azonban a magyarországi szabadalmi hivatal beleegyezett abba, hogy a székelyföldi pálinkakészítők is használhassák a elnevezést abban az esetben, ha megjelölik a pontos földrajzi származási helyet. Így a jövőben kászoni vagy oroszhegyi szilvapálinkával is találkozhatunk majd.

Első Magyar Pálinkatérkép

A tavaly elfogadott önálló pálinkatörvény rendelkezései alapján idén létrejött a Pálinka Nemzeti Tanács. A 13 tagú szervezetbe két főt az agrárminiszter, egyet az adópolitikáért felelős miniszter, tizet pedig a szakmai szervezetek delegálnak.

A szervezet feladata, hogy megszervezze és felügyelje a pálinka minőségellenőrzését, eredetvédelmét, kidolgozza a Nemzetközi Pálinka Stratégiát, óvja és ápolja a pálinkához kötődő nemzeti hagyományokat.

A Tanács munkájának egyik első eredménye az első magyar pálinkatérkép, amely az eredetvédett gyümölcsök termőterületeit és az 54 engedéllyel rendelkező pálinkafőzdét mutatja be. Emellett információkkal szolgál többek között az ital történetéről, a pálinkafőzésről, a jó minőség kritériumairól.

Fejlesztik a Zsindelyes Pálinkafőzdét

Előreláthatóan szeptemberre fejezik be azokat az átfogó fejlesztési munkákat, amelyek eredményeként egy automata palackozóüzemmel, egy készáruraktárral és egy új pálinkafőzővel gazdagodik a cég. Továbbá felújítják a fahordós érlelésű pálinkák ágyazására és tárolására alkalmas épületrészüket is.

Az újfehértói meggypálinkát is készítő főzde a jövőben a kommersz italokról a pálinkákra helyezi a hangsúlyt, a cég vezetőjének véleménye szerint ugyanis az iparág jövője a pálinka- és gasztroturizmusban rejlik.

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!