A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Természetes borok régről: páratlan párosok

1997-től 2005-ig kóstoltunk

2015-07-06 | Sánta Zoltán


Természetes borok régről: páratlan párosok

A magyar termelők többségének nincsenek idősebb tételei, pedig szükség van a borok fejlődésének rendszeres vizsgálatára. Még jó, hogy a Terroir Club saját készletéből rendszeresen tud összehasonlító vagy vertikális kóstolókat szervezni.


 

Június 11-én, az idei nyár első igazán forró napján még éppen időben érkeztem meg a Zoltán utca még megnyitásra váró bárjába, a kiSSBendébe. A három nagybetű a hely mottója, azaz, sajt-sonka-bor, s maga a név pedig a két tulaj családneveit ötvözi. Itt a Terroir Club kilenc párba rendezve bontott fel idősebb tételeket. A szakmai partnerek, a természetes borok kedvelői vakon kóstoltak.

 

A listát megkaptuk ugyan, de nem tudhattuk, hogy a két bor milyen sorrendben kerül poharainkba. Egy-két kivétellel az összes termelő ismerős volt, s a lista borainak egy részét is kóstoltam már régebben, de mindig érdekes látni, hogyan fejlődik egy-egy tétel az évek múlásával és volt meglepetés is bőven. A legfiatalabb borok a 2005-ös szüretet képviselték (10 tétel), a legidősebb pár pedig 1997-ből származott. Magyar termelők borai mellett loire-völgyi, elzászi, wachaui, rhone-völgyi, burgundi, észak-olasz borok szerepeltek a listán.

 

Szeretem a jó borokat, s nem vagyok híve a szőlészet és a pince melletti vegykonyhának sem, mégis, nem ragaszkodom minden áron az organikus vagy biodinamikus módon vagy éppen kén nélkül készített borokhoz. Számomra addig van rendben a bor, ameddig nem kell megmagyarázni az eredményt. Ez a kóstoló meggyőző volt, még ha volt is egy-két tétel, amely messze állt az én ízlésemtől.

 

Az est borsora:

 

Tokaji sec, Királyudvar, Tokaj, 2005

 

Ma már nem kuriózum furmintból Hegyalján a pezsgő, sőt, na de 10 esztendeje? Némileg oxidált szín, illatában és ízében is kicsi reszelt almás karakter, de jó a szerkezete. Még mindig élvezetet nyújt.

 

Le Haut Lieu Sec, Domaine Huet, Vouvray, Loire, 2005

 

Az etalon. Az egyik legismertebb loire-i termelőtől, a Királyudvart is birtokló Huet-birtokról. Némileg halványabb szín, illatban fehér virágok, pici méz. Karcsúbb a tokajinál, kicsit elegánsabb is.

 

Clos de la Bergerie, Nicolas Joly, Savennieres, Loire, 2005

 

Némileg fülledt, de elfogadható illat. Illatában a botritisz, s a túlérettség jegyei, egyébként szép érett gyümölcsök jellemzik. Mondhatni, tipikus Joly. Jó a szerkezete, az egyensúlyt azonban a nagyon is túlzó alkohol borítja. A kis maradékcukor nem zavaró, sőt.

 

Chardonnay en Barberon, Domaine Tissot, Jura, Fra.o., 2005

 

Nem szerencséltettem e termelő boraival találkozni eddig. Művelt - és a témában jártas - kóstolótársaim azonnal árulkodó jegyeket véltek felfedezni. Illatában ánizskapor, római kömény, darált fűszerpaprika. Ízben a túlérettség jegyei és a magas sav egyszerre van jelen. Lecsengésében némi füstösség, de a hordó még sem uralkodik.

 

 

 

Rajnai rizling, Szentesi József, Etyek-Buda, 2005

 

Amikor megjelent e tétel a piacon, sokan nagyon hosszan eltartható bornak kiáltották ki. Illatában most is friss, némi friss kapor, kóstolva jó a savszerkezet, teljesen élő, ízében azonban már némi oxidáció fedezhető fel. Egy tízéves fehérbornál talán már megbocsátható. Soha rosszabbat, még ha nem is az örökkévalóságnak szól.

 

Riesling Steinert, Grand Cru, Pierre Frick, Elzász, Fra.o., 2005

 

Teljesen más karakterű rizling. Már illatában is a mézes-mogyorós jelleg dominál. Lecsengésében azonban némileg zavaró a kesernye. Közte azonban szép, érett csonthéjasok, némi alma és körte és tercier aromák, akácméz. Wow!

 

Bianco Chardonnay, Dario Princic, Collio, Olaszország, 2002

Ribolla Gialla, Radikon, Collio, Olaszország, 2002

 

Mindkettő narancsbor. Radikon bora némileg kellemetlen illattal fogad, s bár levegővel valamelyest tisztul, mivel a bornak gyakorlatilag nincs ornamentikája, viszont meglehetősen metsző savai vannak még 13 év után is, nem lopta be magát a szívembe. Princic bora illatában tisztább ugyan, behízelgőnek ezt sem nevezném. Datolya, sült paprika, s talán kicsi penészre emlékeztető illat után díszítőelemekben ő sem bővelkedik. Savai barátságosabbak, de ez most kevés az üdvösséghez.

 

Riesling Vinothek, Nikolaihof, Wachau, Ausztria,1997

 

Az est fénypontja minden bizonnyal (a fehérek között mindenképpen). Szóval, nem véletlen talán az a Parker 100 pont sem…Igaz, az másik évjárat volt. Ez csak 97 pontot érdemelt. 17 év 3500 literes idősebb hordóban! Igazán szép tercier aromák: méz, akác, aszalt kajszi, némi lonc virág. Kifejezetten elegáns szerkezete van, még ha picivel több savat el is viselnénk. Valahogy így kellene egy idősebb tételnek kinézni. 12,8% alkohol, 6,5 g/l sav és és 6 gramm cukor. Vajon a furmintunk képes lesz erre jó kezekben pár év múlva?

 

Riesling, Vendange Tardive, Pierre Frick, Elzász, Fra.o., 1997

 

Rizling ez is, na de micsoda különbség! Az első palack dugógyanús, a második „csak”  csúcsán túl, s ha kifejezett oxidált jellege nincs is, a kis reszelt alma árulkodó lehet. Az előző  után kifejezetten csalódás.

 

Kékfrankos válogatás, Ráspi, Sopron, 2005

 

Illatában feketeribizli, málna, némi kátrány (a „bennfentesek” azonnal Ráspit kiáltanak!). A bor nagyon jól tartja magát, fáradtságnak semmi jelét sem mutatja, s nem csak szerkezete szép, de élvezeti értéke is van!

 

Cotes du Rhone, Rasteau Heritage „1924”, Domaine des Escaravailles, 2005

 

Illatában tipikus dél-rhone-i, azaz némi brett-gyanúval köszönt be, de levegővel szépen tisztul. Szeretem ennek a pincének a borait. Ezt 1924-ben telepített syrah ültetvényről szűrték. Meggy, kis menta, „garrigue”, azaz e vidék gyógynövényekkel teli aljnövényzetének tipikus illatai. Némi joghurt. Talán túl sok már nincs benne, most érdemes elfogyasztani.

 

Pinot noir, Ráspi, Sopron, 2005

 

Nem is volt annyira egyszerű a kóstolók helyzete e bor-párnál. Ráspitól én korábban nem kóstoltam pinot-t, nem volt támpontom. Talán már nincs is meg ez az ültetvény, ahonnan e bort készítette. Kár, hogy az alkohol és a tannin még most is picit kilóg, de jó lenne, ha pinot-ink legalább ezt a szintet hoznák rendre!

 

Les Montots, Domaine de Villaine, Mercurey, Burgundia, Fra.o., 2005

 

A levegő ennek a tételnek is jót tett, hiszen némi fülledtség uralta az első perceket. A bor gyümölcsösre hangolt, jó ivású. Tanninja némileg tapad, s lecsengésében pici meggymagos kesernye, ennek ellenére élmény. S nem csak a híres birtokgazda neve okán mondom ezt…

 

Savigny Les Beaune, Maison Leroy, Burgundia, Fra.o., 2000

 

Egy nagyon jó ház igen jó bora nem a csúcstermőhelyről. Na, de kérem! Térdre, imához! Mintaszerű savszerkezet, kicsit Musignyt időző szerkezet, ízek. Némileg feminin bor. Karcsú, elegáns. Már-már túlon-túl…Ár-érték arányban viszont igen jó!

 

Cotetidot, Nuits St. Georges, 1er Cru, Domaine Confuron, Burgundia, Fra.o., 2000

 

Kicsit „nagyobb” mint az előző bor, tanninja is harapósabb. Viszont érettebb a gyümölcs. Nagy élmény, s talán egy gondolattal olcsóbb lenne az előzőnél, ha még lehetne kapni…

 

Le Mont, Moelleux, 1ere Trie, Domaine Huet, Vouvray, Loire, Fra.o., 2003

Ilona Cuvée, Királyudvar, Tokaj, 2003

 

Két édes bor maradt a végére. Nem mindenki értett velem egyet, de nem egy ligában fociznak. Az Huet 90 gramm cukra aránylik az Ilona 190 grammjához. De ez nem elég! A chenin blanc áll szemben a furmint-hárs-sárgamuskotály házasítással. S bár a chenin is tud elképesztően szép borokat adni, e hármas házasítás komplexitásban könnyen felülmúlja loire-i társát, aminek azonban talán a gasztronómiában nagyobb értéke lehet visszafogott cukra és szép savkészlete okán.

 

Tapasztalatom azt mutatja, hogy a magyar termelők többsége nem rendelkezik idősebb tételekkel, a kisebbek - ahol a cash-flow még szorítóbb szükség - meg végképp nem. Pedig ez a kóstoló is fényesen bizonyította, hogy szükség van a borok fejlődésének rendszeres vizsgálatára. Nálunk gyakorlatilag hiányzik a „cavist”-réteg, az érleléssel is foglalkozó kereskedő, ezért is jó megtapasztalni, hogy pl. a Terroir Club rendszeresen tud összehasonlító vagy vertikális kóstolókat szervezni saját készletéből.



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!