Tokaj a Kultúra Magyar Városa
Miskolc és Gyula a másik két nyertes
2008-02-16 | Tóth Adrienn
2008-ban Tokaj mellett Miskolc és Gyula kapta meg a Kultúra Magyar Városa címet. Az elismerést már harmadik éve ítéli oda az Oktatási és Kulturális Minisztérium más minisztériumokkal és szervezetekkel együttműködve. Májer János, Tokaj polgármestere a díj átvételekor elmondta, hogy a város évente több mint egymilliárd forintot költ kulturális rendezvényekre. A konkrét programok felsorolásakor a vidék egyedülálló borászati adottságai és tradíciója révén a borral összefüggő programokat emelte ki.
A Kultúra Magyar Városa cím elnyerésére a településeknek pályázatot kell benyújtaniuk, ez alkalommal a felhívásra 21 pályamű érkezett. Annak érdekében, hogy mindenki a saját súlycsoportjában versenyezzen, három kategóriában indulhattak az egyes önkormányzatok: megyei jogú, 10 ezer lakos feletti, valamint 10 ezer lakos alatti város kategóriában.
Az elbírálás során figyelmet fordítottak a város kulturális aktivitására, a városfejlesztési tervek kulturális elemeire, az ilyen téren megvalósult beruházásokra, a kortárs művészet és a kreatív ipar szerepére a város életében, a helyszínen lebonyolított különböző programokra, fesztiválokra, valamint a turisztikai infrastruktúrára.
A nyertes városoknak az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium 2-2 millió forint értékű promóciós lehetőséget ajánlott fel, az Oktatási és Kulturális Minisztérium pedig 1-1 millió forint jutalmat adott. A címet a nyertes városok – az adományozás évének megjelölésével – korlátlan ideig használhatják, ez pedig várhatóan lényeges lesz a városmarketingben, a kommunikációban illetve különböző pályázatok elbírálásában.
Orosz Lajos, Miskolc alpolgármestere a város természeti és építészeti örökségének, képzőművészetének, Grafikai Biennáléjának, Nemzetközi Operafesztiváljának és szimfonikus zenekarának tulajdonította az elismerést. Erdmann Gyula, a másik nyertes város, Gyula alpolgármestere, pedig a várossal kapcsolatban a Gyulai Várszínházat, valamint a Reneszánsz Karnevált emelte ki, ez utóbbinak még nagyobb jelentősséget adott, hogy 2008. a Reneszánsz Éve. E mellett fontos volt, hogy a város kiemelkedően hasznosította kulturális intézményei fejlesztésére az Európai Uniós forrásokat.
Májer János, Tokaj polgármestere arról beszélt, hogy rengeteg színvonalas kulturális eseményt sikerült az utóbbi időkben a városba csábítaniuk, ezáltal pedig a helyi lakosság és a turisták jelentős részét, mint közönséget mozgósították. A Zsinagóga, amely ma mint Kulturális és Konferencia Központ működik, minden várakozásukat felülmúlta. Fontos elem még a Városi Könyvtár is, amely a lakosság minden rétegét megszólító rendezvényeket szervez. Ezen eredményeknek köszönhető, hogy a korábban a régió egyik legelmaradottabb települése ma a Kultúra Magyar Városa lehet.
A jövőben megvalósuló projektekről szólva fontos lesz a Paulay Ede városi színház, amely befogadó színházként a nagytérség legsikeresebb darabjait fogja bemutatni Tokajban. Kiemelt Uniós támogatással készül majd el két év múlva a 2400 fő befogadását lehetővé tevő Fesztiválkatlan a Patkó bányában.
Meg kell említeni az elismerés kapcsán a helyi Tourinform Irodát, amely kidolgozta az Abaúj-Zemplén turisztikai desztinációs menedzsment programot.
A jelentős kulturális beruházások párosulva az egyre élénkebb turizmussal, borturizmussal komoly szerepet tölthettek be abban, hogy a működő tőke is felfigyelt Tokajra, több új szálloda projekt is beindult, bankok nyitottak meg. Így lehetséges – ahogy azt Májer János elmondta -, hogy a kultúrával munkahelyeket is lehet teremteni, csak jól kell csinálni.
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!