Vakkóstoló a sötétben
Környezetvédelem és a bor 1. rész
2010-03-30 | Tóth Adrienn
Ha a borra úgy tekintünk, mint egy termékre a sok közül, logikusnak tűnhet a megállapítás, hogy a piaci siker érdekében érdemes figyelembe venni a legfrissebb fogyasztói trendeket. Ez alkalommal nem a vörös és fehérborok harcáról, az alkoholtartalom kérdéséről vagy a hordós ízek súlyozásáról fogunk beszélni, hanem egy olyan területről, amely elsősorban a fiatal fogyasztók részéről kap egyre nagyobb figyelmet világszerte: a környezettudatosságról.
Ezen a fogalmon persze sok minden érthető, hiszen ide tartoznak az olyan iskolák, mint a fenntarthatóság, a biogazdálkodás, a biodinamizmus, de nem kell egy pincészetnek feltétlenül e zászlók alá állnia. A bor csomagolásának körültekintő kiválasztásával, bioüzemanyag használatával, tudatos szennyvízkezeléssel vagy akár a 4-5 évente lecserélendő barrique hordókkal szemben a hosszabb élettartamú ászokhordók előtérbe helyezésével is elkötelezheti magát egy borász a környezetvédelem mellett.
Meglepő fordulat
A fenti logikának ellentmondani látszik egy friss felmérés, amit kaliforniai borokon végeztek el a közelmúltban. Az Institute of the Environment professzora, Magali Delmas és a Kaliforniai Egyetem Ph.D. hallgatója, Laura Grant több ezer bor árát vizsgálták meg annak érdekében, hogy megtudják, a bioborok drágábbak-e a hagyományos technológiával készített palackoknál.
A felmérés végzőinek legnagyobb meglepetésére az derült ki, hogy nem drágábbak a biocímkével ellátott borok a többinél, sőt! A biomódszerek szerint termesztett szőlőből készített és hitelesített borok ugyan általában 13%-kal kerültek többe, mint tradicionális társaik, a technológia ténye, azaz a biologó azonban nem feltétlenül jelenik meg a címkéken. Azon borok esetében, ahol ezt feltüntetik, a képlet furcsa módon megfordult, ezek 7%-kal kevesebbe kerültek a hagyományos társaiknál.
Az információ sokakat meglepett, így vizsgálni kezdték a lehetséges okokat. Az egyik legvalószínűbb háttérelem az a bortermelői hozzáállás, amely szerint a gazda azért használ bio vagy biodinamikus szőlőt, mert azt magasabb minőségűnek tartja, a címkén viszont nem jelenteti meg ezt a tényt, mert azt szeretné, ha a fogyasztó azért vásárolná, mert jó, és nem azért, mert környezetbarát.
Így sokan azok közül, akik magasabb minőségű, és így az alapvető logika szerint drágább borokat készítenek bioszőlő felhasználásával, a logót nem jelentetik meg a címkéken, akik viszont abból akarnak szakítani, hogy biobort dobnak a piacra, az esetek túlnyomó többségében valószínűleg nem készítenek olyan minőséget, hogy azt érvényesíteni tudják az árban.
A kutatásnak voltak technikai hátulütői is, például az, hogy az 1998 és 2005 közötti árakat vizsgált, ebben az időszakban pedig még nem volt olyan tudatos a fogyasztói érdeklődés a környezetbarát borkészítés iránt. A kutatás bírálói szerint az sem járult hozzá a hitelességhez, hogy a több mint 13 000 bor közül mindössze 28 készül bioszőlőből, és ezek közül csupán 16-nak jelent ez meg a címkéjén. Egy ilyen alacsony mintaszámból pedig elég kétes vállalkozás komoly következtetéseket levonni.
Vakkóstoló a Föld Órájában
Először 2007-ben, Sydney-ben rendezték meg a Föld Óráját, egy helyi lap és a WWF felhívására 2,2 millió ember oltotta le a lámpát egy órára. A kezdeményezéshez a következő években szinte az egész világ csatlakozott, idén pedig egy borkereskedés „Jobb borok, jobb árak és jobb környezet” szlogennel egy alternatív lehetőséget ajánlott annak a bizonyos egy, sötét órának a kitöltésére.
Az Underdog nevű borkereskedő vállalkozás arra kérte a borfogyasztókat, hívjanak össze egy társaságot erre az estére és tartsanak nekik vakkóstolót. Az ötlet nemcsak a fényhiány miatt illeszkedett a Föld Órája koncepciójához, hanem azért is, mert a kezdeményező azt javasolta, néhány kontroll palack mellett a házigazda kóstoltasson prémium BIB borokat vendégeivel, azok tudta nélkül.
Az Underdog nyilatkozata szerint a környezetterhelő üvegpalackokkal szemben a 3 literes BIB dobozok 85%-kal csökkentik a szemét mennyiségét, valamint 55%-kal a szén-dioxid kibocsátást.
Zöld borok az égben
Nem csak a borászoknak fontos azonban a zöld image. A dél-afrikai légitársaság, a South African Airways (SAA) március és április folyamán először kínál az első osztályon és a business class-on utazóknak biobort. A Waverley Hills pincészet 2007-es Cabernet Sauvignon – Merlot házasítását a légitársaság beszerzői választották ki egy, e célra megszervezett kóstoló folyamán.
Az SAA egy év alatt körülbelül hetvenféle dél-afrikai bort kínál utasainak, amelyeket az évente megrendezésre kerülő kóstolón válogatnak ki, ahová alkalmanként több mint ezer tételt neveznek a helyi pincészetek. Azzal, hogy borkínálatukat idén tavasszal egy bioborral is bővítették, a környezet iránti elkötelezettségüket szeretnék bizonyítani.
A Waverley Hills vörös házasítása olyan területről származik, amelyet kizárólag forrásvízzel öntöznek. A borászat 2000-ben állt át a biogazdálkodásra, ma már 30 hektáron termel szőlőt és olajbogyót e módszer elvei alapján.
Ha értesülni szeretne a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezzen Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hasonló cikkek
Az aszúk tökéletesek, a vörösök többségének kell még egy kis idő
A fenntarthatóság a borok egyik legfontosabb értékesítési kritériuma
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!