Bordeaux
Az 1855-ös besorolás
2009-12-15 | Tóth AdriennBordeaux több olyan dolgot tanított meg a világ borászainak, amelyet sohasem felejthetünk el neki: ilyenek az úgy nevezett bordeaux-i szőlőfajták, mint a cabernet sauvignon, a cabernet franc és a merlot, vagy a 225 literes barrique tölgyfahordó.
A borvidék Franciaország dél-nyugati részén, a Gironde folyó partján fekszik, klímája a közeli Atlanti-óceánnak köszönhetően enyhe és csapadékos. (Ez utóbbi tényező miatt viszonylag ritkák errefelé a biopincészetek.)
A nagy vörösborok hazája nem az egyszerűségről és a könnyű átláthatóságról híres. A valóban óriási kiterjedésű Bordeaux több nagy egységre osztható, amelyek eltérő klasszifikációs rendszerrel, klimatikus adottságokkal, szőlőfajta preferenciákkal és borkészítési stílussal bírnak. Ha azonban a klasszikus Bordeaux-i borokra gondolunk, akkor leginkább Haut-Médoc alrégiója jár az eszünkben.
A vidék pincészeteit 1855-ben, akkori áruk és presztízsük szerint öt kategóriába sorolták. A borvidékre jellemző állandóságra példa, hogy a rendszer a mai napig életben van, mi több, a 150 évvel ezelőtt megkapott pozíció még most is komoly értékmérőnek számít.
Piramis
Az 1855-ben a médoci vörös- és a sauternes-i fehérborokra sütött billog nem a területeket, hanem a chateau-ket minősítette. Médocban 5 szint állt fel, élén máig a Ch. Lafite, Latour és Margaux. Graves élén a Ch. Haut-Brion. A Mouton-Rothschild 1973-ban csatlakozott. Sautern 3 minőségi kategóriájának csúcsán a Ch. d'Yquen áll.
Az utóbbi százötven évben mondanunk sem kell, sok pincészet adott el vagy vásárolt új területeket, sok váltott gondosabb vagy gondatlanabb tulajdonosi kezekre, az osztályba sorolás azonban változatlan maradt - egy ominózus kivételtől eltekintve, hiszen a Mouton-Rothschild 1973-ban csatlakozott Graves csúcspincészeteihez.
Arról, hogy a Bordeaux-ból származó borok elismertségét a mai napig elsősorban a pincészet neve határozza meg, nem egyedül a klasszifikációs rendszer tehet. A borvidék viszonylag sík, így az egyes dűlők kitettsége nem játszik meghatározó szerepet.
A kisebb alrégiókon belül a szőlőfajták aránya is meglehetősen hasonló. Végül pedig a borászatok egyetlen olyan bort készítenek, amely a nevüket viseli, nincsenek kisebb-nagyobb, ilyen-olyan portfóliók. Bár vannak másod- és harmadborok, ezek nem töltenek be akkora jelentőséget a kialakított hírnév szempontjából.
Kiegészítés: a rendszer elavultságát és esetleges igazságtalanságait a Cru Bourgeois rendszer próbálta meg kiküszöbülni>>
A szőlőkben elvégzett munkák alaposságán és a gondos válogatáson túl tehát a nagy dolgok a pincében dőlnek el. Ezzel vissza is értünk a kiindulóponthoz.
Egysíkúnak tűnik ezek után a kép? Koránt se higgyük! Hiszen lehet bármilyen profi felszerelése egy borászatnak, elvégezheti a legerősebb szelekciót, minden évben megtöltheti a pincéjét új fahordókkal, egy dolgot sosem befolyásolhat, mégpedig az időjárást! Az egyes évjáratok közötti különbségeknek így Bordeaux esetében különösen nagy jelentősége van.
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!