A zárt klub, amelybe minden borszerető vágyik
Borakadémikusok Bordeaux-i kóstolója
2015-11-01 | Sánta Zoltán
Boros körökben egyre többször találkozunk „borakadémikusokkal”, miközben persze nem mindenki számára világos, kik is ők. Az elnevezés ráadásul kissé pontatlan.
A Wine and Spirit Education Trust neve azonban már szinte mindenki számára ismert és hosszú évek óta a borértés első számú felnőttképzési intézményének számít nem csak a nagyvilágban, de itthon is.
Magyarországon a WSET három szintjén folyik oktatás, a 4. szint, azaz a diplomakurzus azonban Európában csak néhány képzési központban érhető el, elsősorban Londonban, illetve Ausztriában, a Fertő tó partján található ruszti Weinakademie Österreich (Osztrák Borakadémia) nyújtotta keretek között. Itt elsősorban németül, de 2011 óta angolul is megszerezhető a diploma.
A végzettséget ez év októberéig bűvös négy betű jelezte: AIWS (Associate Member of the Institute of Wines and Spirits). Mivel sokak számára a világban (és itthon) nem volt világos, mit is takar ez a rövidítés, a WSET 2015 őszén Dip WSET-re változtatta a végzettség elnevezését.
No, de akkor honnan is ered a „borakadémikus” titulus?
Az Osztrák Borakadémia, ahol 1991 óta folyik képzés, és azóta már a kontinens legnagyobb ilyen továbbképzési intézményének számít, a londoni tananyagot megtoldotta egy további tanegységgel. Így azok a hallgatók, akik megvédik disszertációjukat, elnyerik a Weinakademiker címet is.
Magyarországon dr. Mészáros Gabriella, a Borkollégium egyik alapítója, mai igazgatója és vezető lektora volt az első, aki „borakadémikus” lett. Hogy véletlenül se lehessen összekeverni a Magyar Bor Akadémia tagjaival a Ruszton végzetteket, a „nemzetközi borakadémikus” cím kezdett elterjedni. S mivel közben számosan végeztek mind Ruszton, mind pedig Londonban, ez a titulus átment a köztudatba.
Az Osztrák Borakadémiáról a kezdetektől immáron több mint 600 Weinakademiker került ki, ők egyben tagjai a Club der Weinakademikernek, egy afféle egy alumni intézménynek. A képzés nem csak Ausztriában folyik, hanem Németországban (Geiseinheim), Svájcban (Wädenswill) és most már Dél-Tirolban is. Ahol nagyobb számban élnek klubtagok, rendszeresen találkoznak, utazásokat, közös tematikus kóstolókat szerveznek, s e rendezvényeket a klub is támogatja.
Mivel 2011-től immáron angol nyelven is folyik oktatás, Európa egyre több országából érkeznek hallgatók a diplomakurzusra, s 2015. november 20-án immáron harmadik alkalommal avatják borakadémikussá e kurzusok végzett hallgatóit, közöttük öt magyart is. A klubban pedig alakult egy „keleti” szekció is, a régiót pedig a szerző képviseli a klub vezetőségében.
Idén májusban szerveztük az első klub összejövetelt Budapesten
Termelői champagne-okat kóstoltunk Frank Smulders MW felvezetésében. Óriási élmény volt. Szeptember 21-én pedig a Magyar Tudományos Akadémia éttermében gyűltünk össze, mi, a magyar klubtagok és leendő végzősök, hogy egy fantasztikus bordeaux-i sort kóstoljunk meg Willi Balanjuk klubelnök, és a Weinakademie Österreich egyik vezető lektorának vezetésével.
Bátran mondhatom, hogy sok Master of Wine megirigyelhetné azt a tapasztalatot és tudást, amivel Willi rendelkezik (és nem csak a bordeaux-i borok terén…). A borokat kifejezetten tanulási céllal állította össze, ennek megfelelően természetesen valamennyi tételt vakon kóstoltunk! Persze az élvezet sem maradt el.
A borok sorát három pezsgő nyitotta Willi ajándékaként
No, nem Bordeaux-ból. Egy-egy franciacorta, crémant de Bourgogne került poharainkba és a Roederer 2006-os brut champagne-a zárta a bubis sort. A három fehérbor közül a 2007-es Château Fieuzal aratott nagy sikert a tizenöt fős kóstolótársaság körében.
Következtek a vörösök
Az első hármas sor „belépő szintű” borokból állt: arra próbáltunk következtetni, hogy milyen minőséget képviselnek és érlelhetők-e? A 2000-es és 2010-es borok közül a Ch. Aiguilhe (Côtes de Castillon) igencsak tetszett mindenkinek, a 2000-es Ch. Haut Bergey azonban egészen kitűnő volt, még bőven a csúcsán!
A következő sorban 2005-ös borokat kóstoltunk, s igyekeztünk a Bordeaux-i borvidék jobb és bal partját összehasonlítani. A Ch. La Tour Carnet kifejezett „cabernet-s” jegyeket mutatott, így bal partinak tippeltük, míg a Ch. Magdelaine-t testes, merlot-s jellege miatt a többség jobb partinak vélte, s helyesen. A Ch. Bellefont Belcier megosztotta a csapatot. S bár a bor elismerést váltott ki, struktúrája okán sokan tették a bal partra, pedig a birtok egy St. Emilion Grand Cru Classé, azaz, a túlpartról érkezett.
A következő „flight” estében az évjárati sajátosságokat és az érlelési potenciált vettük górcső alá. A kedvenc a 2009-es Domaine de Chevalier volt, s bár a 2004-es ugyanettől a pincétől elegáns textúrát mutatott, sokan találták túl erősnek a bor animális jellegét, ami egyértelműen brettre utalt. A Cos d’Estournelt 2002-ből sokan gondolták fiatalabbnak, s az évjárat ellenére is tetszést aratott. Na ja, mégis csak egy másodosztályú birtokról (second cru) van szó!
A két Belair Monange (St. Emilion) közül a 2009-es aratott, míg a két nagyágyút, a 2007-es Ch. Haut Briont és az 1997-es Ch. Mouton Rothschildot fineszes, szép egyensúlyú bornak ítélték a kóstolók. Meg kell hagyni, nem mindennap kerül az emberfia poharába egymás után két első osztályú (premier cru) birtok terméke, így félve mondom ki: Isten bocsássa meg nekem, az én képzeletbeli dobogóm tetején nem ez a két bor végzett… Sokkal inkább tetszett a következő két bor, az 1986-os Ch. Medney és az 1983-as Ch. du Tertre. Elképesztően szép tercier aromák, letisztult ízek, fantasztikus élmény!
Az utolsó sor borai a 2000-es évjáratot képviselték. A Gruaud Larose és a dugósnak bizonyult Pontet Canet helyett a sorba tett Madgelaine sokaknál okozott fejtőrést a lóistállót időző illat miatt (brett). Így e sorból a Haut Batailley bizonyult a legelegánsabbnak.
A kóstolót egy 1999-es Rieussec zárta. A Sauternes egyik legismertebb birtokáról származó bort az átlagosnál magasabb illó és az új fa dominálta. Willi jól ismeri Tokajt is, így nem volt számára meglepetés, hogy a magyar különítmény kicsit leszólta az utolsó bort (amely azért így is elfogyott…).
Azt est folyamán számos kérdést vitattunk meg, egy-egy bor kapcsán kérdések záporoztak, de Willi állta a rohamot. Az ilyen, profin összeállított borsor megfelelő kommentárokkal, sok-sok tanulsággal szolgál. Így aztán folytatni tervezzük e rendezvényeket: 2016. április végén Rioja borai, szeptemberben pedig a világ chardonnay-i kerülnek poharainkba.
2012 Clos Floridene
2007 Ch. Fieuzal Blanc
2008 Ch. Larrivet Haut Brion
2010 Ch. D´ Aiguilhe, Côtes de Castillon
2000 Croix du Casse, Pomérol
2000 Ch. Haut-Bergey
2005 Ch. Bellefont Belcier, St. Emilion Grand cru Classé
2005 Ch. Magdelaine, St. Emilion GC Classé A
2005 La Tour Carnet
2009 Domaine de Chevalier rouge, Pessac Leognan
2004 Domaine de Chevalier rouge, Pessac Leognan
2002 Cos d’Estournel
2009 Ch. Belair Monange, St. Emilion GC Classé A
2012 Ch. Belair Monange St. Emilion GC Classé A
2007 Ch. Haut Brion, Pessac Leognan
1997 Ch. Mouton Rothschild, Pauillac
1986 Ch. Meyney, St. Julien
1983 Ch. Du Tertre, Margaux
2000 Ch. Gruaud Larose, St. Julien
2000 Ch. Pontet Canet, Pauillac (corked…) instead:
2000 Ch Madelaine, St. Emilion GC Classé A
1999 Ch. Rieussec, Sauternes
Bellavista, Cuvée Brut, Franciacorta, NV
Crémant de Bourgogne, Cuvée Agnes, brut, Vitteaut Alberti, NV
Roederer, brut, 2006
Winelovers borok az olvasás mellé
Hasonló cikkek
Az aszúk tökéletesek, a vörösök többségének kell még egy kis idő
Természetes édes borok a spanyol-francia határ mentén
Mesterkurzusok “vájt orrúaknak” a Winelovers Grandon
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!