Ahol a pezsgő megszületett
A limoux-i Antech pincészet 2. rész
2013-09-21 | Tóth AdriennEgy itthon kevéssé ismert, ám pezsgőtörténeti szempontból annál klasszikusabb borvidékkel, Limoux-val és az dolgozó Antech pezsgőházzal ismerkedünk tovább. Miután az előző részben megismertük a hat generációra visszatekintő ház történetét és a portfólió többségét kitevő két pezsgőcsaládot, ma egy igazi kuriozitással folytatjuk, amelyet leginkább almára épülő desszertek mellé érdemes fogyasztani.
Cikkünk első részéhez kattints IDE!
Beelőzték Champagne-t
Igazi, helyi különlegességnek a blanquette méthode ancestrale számít, amelyet a St-Hilaire szerzetesei alkottak meg 1531-ben, ezzel megelőzve a ma pezsgő kapcsán piacvezetőnek számító Champagne-t. Érdekes tehát ez a műfaj, már csak bortörténelmi szempontból is, hiszen a legrégibb pezsgőkészítési eljárásnak és helyszínnek számít. Az AOC rendszer részévé 1938-ban vált.
A méthode ancestrale pezsgőkészítési mód lényege, hogy ebben az esetben egyáltalán nem történik cukor hozzáadása. A bor erjedésének első szakasza tartályban zajlik, amelyet a teljes cukormennyiség alkohollá történő alakulása előtt hűtéssel megállítanak. A bor ekkor édes marad, így a fermentáció második szakaszának elindulásához nem szükséges külső forrásból származó cukor hozzáadása. Az erjedést azonban ebben a szakaszban sem engedik végig kifutni, a végső alkohol nem haladhatja meg a 7%-ot, így a pezsgő végül jelentős maradékcukor-tartalommal kerül a fogyasztók elé.
Az Antech pincészet esetében az első erjedés 5% alkoholtartalom eléréséig tart, majd ezt követi egy tizennégy hetes seprőn tartás, amely alatt a fermentáció eredményeként beáll a végső 6-7%-os alkoholszint.
A blanquette méthode ancestrale egyediségéhez azonban a készítési módon túl legalább olyan mértékben hozzájárul a helyi szőlőfajta, a mauzac, mert kizárólag ez használható fel a készítéséhez. A mauzac vagy más néven mauzac blanc Limoux-n kívül még a közeli Gaillac vidékén terjedt el. A fajta legjellemzőbb aromái között az almát és a vágott füvet szokták felsorolni.
A fajtát hagyományosan későn szüretelték, amikor már lecsökkent a hőmérséklet Limoux-ban. Ez tette lehetővé, hogy a bor ne erjedjen ki teljesen, és a kívánt fermentáció csak tavasszal folytatódhasson, amikor újra melegedni kezdett a pincék hőmérséklete. Az utóbbi, második szakaszban képződtek a buborékok, amelyek a pezsgést létrehozták. Persze mióta a borok készítői megértették a fermentáció folyamatának működését, korábbi szürettel, frissebb aromákkal és lendületesebb savakkal is megvalósíthatóvá vált ugyanaz a végeredmény.
Persze ez nem jelenti azt, hogy bárki könnyedén képes lenne e pezsgő készítésére. Mindenestre Limoux-ban sokan próbálkoznak vele, bizonyíték erre Arnaud elmondása alapján, hogy gyakran látni olyan magánházakat a borvidéken, amelyek plafonján sérülések figyelhetőek meg.
Bár elsőre talán nem gondolná az ember, ezek a nyomok elszabadult dugóktól származnak. Ha ugyanis nem kellő tudatossággal zajlik a teljes pezsgőkészítés, előfordulhatnak ilyen balesetek. Persze erre elsősorban házi pezsgősítés esetében kerülhet sor, az Antech birtokon a több generációnyi tapasztalat mellett már nem engedhetőek meg hasonló malőrök. A borászat egyébként a Doux et Fruité néven palackozza le cuvée ancestrale-ját, amelyet elsősorban almás desszertekhez, például a francia klasszikushoz, a tarte tatinhez ajánl.
Idén késik a szüret
Miután végigvettük e különböző pezsgőtípusokat, arról kérdeztük Arnaud-t, hogy az általuk legnagyobb volumenben készített crémant-ok iránt milyen érdeklődés tapasztalható hazájukban. „A franciák számára sokáig kizárólag a champagne jelentette a magas minőségű pezsgőt, a crémant-ok inkább a mindennapok italának számítottak. Lassan azonban változik a helyzet, és ebben érdekes módon épp a nemzetközi borvilágnak van szerepe.
A világpiac ugyanis mentes a hasonló beidegződésektől, ezért gyakran kóstolnak össze tradicionális metódussal készülő pezsgőket függetlenül attól, hogy a világ mely részén állították elő azokat. Az ilyen tesztek végeredményei bizonyítják, hogy több borvidék – közöttük Limoux – crémant-jai is fel tudják venni a versenyt a champagne-ok többségével.”
Lezárásként természetesen az évjáratról kérdeztük a pezsgőház képviselőjét. Válaszából megtudtuk, Limoux-ban a hideg, elhúzódó tavasz jelentős károkat okozott virágzáskor. Ezt követően egy meleg és száraz nyár jött, amely alatt nagyjából behozta magát a szőlő, de még mindig körülbelül háromhetes lemaradás tapasztalható.
Ennek köszönhetően a mauzac szedése csak szeptember közepén indult el, és várhatóan a szüret vége október végéig elhúzódik, pedig általában augusztus végén kezdenek és október elején fejezik be ezt a munkafolyamatot. Ez a jelenség azonban nem csak a délnyugati országrészre, de egész Franciaországra vonatkozik.
Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!