Bordeaux finomhangolva
Bruno Rouy válaszolt
2014-12-01 | Tóth Adrienn
Nemcsak azért nevezzük a cabernet sauvignonból, cabernet franc-ból és merlot-ból készített házasításokat bordeaux-i típusú cuvée-knek, mert onnan kiindulva terjedtek el szerte a világ borvidékein, hanem azért is, mert még mindig a francia ötletgazdák tételei jelentik a támpontot ebben a boros műfajban. Annak érdekében, hogy jobban megértsük, hogyan zajlik a házasítás folyamata Bordeaux-ban, Bruno Rouy-t, a Chateau Escot borászát kérdeztük, akinek borai a Borkorzó gondozásában jelennek meg Magyarországon.
Burgundiából származik a család. Nem is lenne könnyű mondani attól karakterében eltérőbb francia borvidéket, mint Bordeaux. Miért itt kezdtetek borkészítésbe?
Igen, burgundi borász vagyok a világ egyik legrangosabb bordeaux-i termőhelyén, Médoc-ban. A bor iránti szenvedélyem apám jóvoltából alakult ki, aki már kisfiú koromban megismertette velem annak szépségét. Egy pohár borral órákat töltöttem el, elfelejtettem minden apró-cseprő gondomat, gyakorlatilag elvesztem benne... már tizennégy évesen!
Tíz éve érkeztem Médoc-ba, a család frissen vásárolt birtokára, miután elvégeztem a borászati szakot a lyoni egyetemen, és dolgoztam egy ideig Dél-Afrikában. Utóbbi nagy hatással volt rám, felnyitotta a szemem: rájöttem, hogy Franciaországon kívül is van bor. Szerintem Médoc-ban a terroir és a cabernet sauvignon fajta tökéletes összhangban áll. Lenyűgöző a köztük lévő harmónia, ám én mindezt szívesen fűszerezem az afrikai élményekből merített inspirációkkal. Nos, ezen hitvallás szerint készülnek Escot-borok.
Mennyiben követitek a klasszikus bordeaux-i stílust, és mennyiben tértek el tőle?
Egy valóban klasszikus házasítást készítünk: 70% cabernet sauvignont és 28% merlot-t fejtek össze 2% petit verdot-val, ettől csak extrém évjáratokban térek el. A 2% petit verdot egyfajta hidat képez a cabernet feszessége és a merlot édessége, kedvessége között, mellyel egészen érdekes, új fűszeresség alakul ki, ez adja meg az alaphangot a stílushoz.
A többi médoc-i borhoz képest a stílusbeli különbséget szerintem a származásomban kell keresni. Elsősorban az aromavilág komplexitását keresem és próbálom kialakítani, fő szempont az elegancia, mint ahogyan a burgundi borok esetében is ez a fő ismérv.
Fontos számomra, hogy a boraim mást mutassanak és meglepetést okozzanak a fogyasztónak, kicsit burgundi legyek Médoc-ban. Ehhez alkalmazok néhány olyan technológiai fogást, ami nem jellemző erre a régióra. Ilyen például a többiektől eltérő szüreti időpont vagy a hidegáztatás az erjedés előtt.
A borvidékre jellemző három fő kék szőlő – a cabernet sauvignon, a cabernet franc és a merlot – közül melyiket tekinted a legfontosabbnak?
Ez egy nagyon összetett kérdés, mert Bordeaux szinte átláthatatlanul nagy, több mint százötven kilométer van a borvidék északi és déli határai között, akaratlanul is nagy a sokféleség.
Én személy szerint nagyon vonzódom a médoc-i cabernet sauvignonhoz, nem könnyű ezt megfogalmazni, de legfőképp azért, mert egyszerűen elegánsra tud beérni. Szándékosan emelem ki ebből a szempontból Médoc-ot, mert a mikroklíma ezen a „félszigeten” az óceán és a Gironde torkolata hatására egészen egyedi, például a nyári hónapokban megfigyelhetőek különösen hűvös éjszakák, ez pedig a cabernet sauvignonnak különösen tetszik.
Magyarországon kevésbé ismert a petit verdot-t. Mit érdemes tudnunk róla?
A petit verdot egy bonyolult fajta. Jól beérve érdekes, komplex aromatikát kölcsönöz a cabernet-ből és merlot-ból álló házasításoknak, összeköti őket, önmagában erős, alkoholos, gazdag és jól színezett bort ad. Illat- és ízvilágában felismerhetjük az ibolyát, a málnát, meleg évjáratokban a mézeskalács fűszereit.
Általánosságban elmondható, hogy az utóbbi években regresszió figyelhető meg a bordeaux-i borok fogyasztását illetően. Mit gondolsz, ez egyfajta divatváltozásnak, esetleg a világgazdasági válságnak tudható be, vagy netán valami más oka van?
A legtöbb országban, és itt elsősorban az érett piacra gondolok, (tehát nem Kínára) a fogyasztói kereslet átalakulása tapasztalható, ami ugyan mennyiségben csökkenő tendenciát mutat, ám üdvözítő, hogy értékben stagnál, ez tehát azt jelenti, hogy a fogyasztok kevesebbet, de jobbat vásárolnak. Ez szerintem mindenképpen jó irány, és Bordeaux-nak folytatnia kell a megkezdett minőségjavítást az alsó és a középső kategóriában egyaránt.
Magyarországon amikor azt mondjuk, „Bordeaux”, akkor rögtön azok a nagy nevek jutnak eszünkbe, akik jelenleg a világ legdrágább borait készítik. Mit gondolsz az 1850-es években kialakult és azóta gyakorlatilag változatlan klasszifikációról? Van értelme egyáltalán összehasonlítani a Grand Cru borokat a polgári Cru-k boraival?
Kétségtelen, ha Bordeaux-ról beszélünk, rögtön a legnagyobb nevek jutnak eszünkbe. Ám ez egy csillogó, színes és drága kirakat, amely mögött a valóság egészen más. A nagy nevek azt mondják magukról, hogy ők a minőség, és ők határozzák meg Bordeaux árait, alattuk azonban elképesztően sok valódi borász dolgozik keményen, hogy valódi terroirterméket készítsen, valódi áron.
A korábbi klasszifikációt érdemes lenne egyébként időközönként felülvizsgálni, melynek során egyesek – sokak meglepetésre – kiesnének a nagy nevek közül, míg mások – vita nélkül – bekerülnének oda. Szerintem egyébként a Cru Bourgeois (polgári borok) fogyasztói és ismerői számára nincs különösebb jelentősége a Grand Cru-k klasszifikációjának, az első, a második és a további osztályoknak, egyszerűen pont azért, mert nem egy szinten, nem egy felfogásban játszunk, és ez így is van jól.
Winelovers borok az olvasás mellé
Hasonló cikkek
Bor még nincs, de ára már van
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!