Bordeaux finomhangolva
Bruno Rouy válaszolt
2014-12-01 | Tóth Adrienn
Nemcsak azért nevezzük a cabernet sauvignonból, cabernet franc-ból és merlot-ból készített házasításokat bordeaux-i típusú cuvée-knek, mert onnan kiindulva terjedtek el szerte a világ borvidékein, hanem azért is, mert még mindig a francia ötletgazdák tételei jelentik a támpontot ebben a boros műfajban. Annak érdekében, hogy jobban megértsük, hogyan zajlik a házasítás folyamata Bordeaux-ban, Bruno Rouy-t, a Chateau Escot borászát kérdeztük, akinek borai a Borkorzó gondozásában jelennek meg Magyarországon.
Burgundiából származik a család. Nem is lenne könnyű mondani attól karakterében eltérőbb francia borvidéket, mint Bordeaux. Miért itt kezdtetek borkészítésbe?
Igen, burgundi borász vagyok a világ egyik legrangosabb bordeaux-i termőhelyén, Médoc-ban. A bor iránti szenvedélyem apám jóvoltából alakult ki, aki már kisfiú koromban megismertette velem annak szépségét. Egy pohár borral órákat töltöttem el, elfelejtettem minden apró-cseprő gondomat, gyakorlatilag elvesztem benne... már tizennégy évesen!
Tíz éve érkeztem Médoc-ba, a család frissen vásárolt birtokára, miután elvégeztem a borászati szakot a lyoni egyetemen, és dolgoztam egy ideig Dél-Afrikában. Utóbbi nagy hatással volt rám, felnyitotta a szemem: rájöttem, hogy Franciaországon kívül is van bor. Szerintem Médoc-ban a terroir és a cabernet sauvignon fajta tökéletes összhangban áll. Lenyűgöző a köztük lévő harmónia, ám én mindezt szívesen fűszerezem az afrikai élményekből merített inspirációkkal. Nos, ezen hitvallás szerint készülnek Escot-borok.
Mennyiben követitek a klasszikus bordeaux-i stílust, és mennyiben tértek el tőle?
Egy valóban klasszikus házasítást készítünk: 70% cabernet sauvignont és 28% merlot-t fejtek össze 2% petit verdot-val, ettől csak extrém évjáratokban térek el. A 2% petit verdot egyfajta hidat képez a cabernet feszessége és a merlot édessége, kedvessége között, mellyel egészen érdekes, új fűszeresség alakul ki, ez adja meg az alaphangot a stílushoz.
A többi médoc-i borhoz képest a stílusbeli különbséget szerintem a származásomban kell keresni. Elsősorban az aromavilág komplexitását keresem és próbálom kialakítani, fő szempont az elegancia, mint ahogyan a burgundi borok esetében is ez a fő ismérv.
Fontos számomra, hogy a boraim mást mutassanak és meglepetést okozzanak a fogyasztónak, kicsit burgundi legyek Médoc-ban. Ehhez alkalmazok néhány olyan technológiai fogást, ami nem jellemző erre a régióra. Ilyen például a többiektől eltérő szüreti időpont vagy a hidegáztatás az erjedés előtt.
A borvidékre jellemző három fő kék szőlő – a cabernet sauvignon, a cabernet franc és a merlot – közül melyiket tekinted a legfontosabbnak?
Ez egy nagyon összetett kérdés, mert Bordeaux szinte átláthatatlanul nagy, több mint százötven kilométer van a borvidék északi és déli határai között, akaratlanul is nagy a sokféleség.
Én személy szerint nagyon vonzódom a médoc-i cabernet sauvignonhoz, nem könnyű ezt megfogalmazni, de legfőképp azért, mert egyszerűen elegánsra tud beérni. Szándékosan emelem ki ebből a szempontból Médoc-ot, mert a mikroklíma ezen a „félszigeten” az óceán és a Gironde torkolata hatására egészen egyedi, például a nyári hónapokban megfigyelhetőek különösen hűvös éjszakák, ez pedig a cabernet sauvignonnak különösen tetszik.
Magyarországon kevésbé ismert a petit verdot-t. Mit érdemes tudnunk róla?
A petit verdot egy bonyolult fajta. Jól beérve érdekes, komplex aromatikát kölcsönöz a cabernet-ből és merlot-ból álló házasításoknak, összeköti őket, önmagában erős, alkoholos, gazdag és jól színezett bort ad. Illat- és ízvilágában felismerhetjük az ibolyát, a málnát, meleg évjáratokban a mézeskalács fűszereit.
Általánosságban elmondható, hogy az utóbbi években regresszió figyelhető meg a bordeaux-i borok fogyasztását illetően. Mit gondolsz, ez egyfajta divatváltozásnak, esetleg a világgazdasági válságnak tudható be, vagy netán valami más oka van?
A legtöbb országban, és itt elsősorban az érett piacra gondolok, (tehát nem Kínára) a fogyasztói kereslet átalakulása tapasztalható, ami ugyan mennyiségben csökkenő tendenciát mutat, ám üdvözítő, hogy értékben stagnál, ez tehát azt jelenti, hogy a fogyasztok kevesebbet, de jobbat vásárolnak. Ez szerintem mindenképpen jó irány, és Bordeaux-nak folytatnia kell a megkezdett minőségjavítást az alsó és a középső kategóriában egyaránt.
Magyarországon amikor azt mondjuk, „Bordeaux”, akkor rögtön azok a nagy nevek jutnak eszünkbe, akik jelenleg a világ legdrágább borait készítik. Mit gondolsz az 1850-es években kialakult és azóta gyakorlatilag változatlan klasszifikációról? Van értelme egyáltalán összehasonlítani a Grand Cru borokat a polgári Cru-k boraival?
Kétségtelen, ha Bordeaux-ról beszélünk, rögtön a legnagyobb nevek jutnak eszünkbe. Ám ez egy csillogó, színes és drága kirakat, amely mögött a valóság egészen más. A nagy nevek azt mondják magukról, hogy ők a minőség, és ők határozzák meg Bordeaux árait, alattuk azonban elképesztően sok valódi borász dolgozik keményen, hogy valódi terroirterméket készítsen, valódi áron.
A korábbi klasszifikációt érdemes lenne egyébként időközönként felülvizsgálni, melynek során egyesek – sokak meglepetésre – kiesnének a nagy nevek közül, míg mások – vita nélkül – bekerülnének oda. Szerintem egyébként a Cru Bourgeois (polgári borok) fogyasztói és ismerői számára nincs különösebb jelentősége a Grand Cru-k klasszifikációjának, az első, a második és a további osztályoknak, egyszerűen pont azért, mert nem egy szinten, nem egy felfogásban játszunk, és ez így is van jól.
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!