Figula: Én még nem tudom, milyen a Balaton bora
Nagyinterjú
2016-01-12 | Bánlaki D. Stella
A Figula Pincészet egyik olaszrizling bora az idei Magyar Borok Bálja sztár fehérbora. Ennek kapcsán hívtuk fel ifjabb Figula Mihályt, akivel aztán a termőhely fontosságáról, a Vörös Balatonról és a BalatonBorról, közös marketingről, sőt, az elégedetlenség fontosságáról is beszélgettünk. Interjú.
Az interjú előtt körülnéztem a Figula Pincészet honlapján, Facebookján, és feltűnt, mennyi sikeretek volt az elmúlt évben. Mit gondolsz, minek köszönhető a sok elismerés?
Az elmúlt négy-öt évjáratból többet tanultunk, mint az azt megelőző tízből. Én azok táborát erősítem, akik nem bánkódunk például 2010 miatt. Az is pont a termőhely fontosságára világított rá. Vagyis arra, amiben mi itt Magyarországon sokan hiszünk: egyértelműen a termőhely határozhatja meg a bor minőségét.
Vannak megbízható dűlők, ahol a nehéz évjáratokban is kiváló minőségű szőlőt tudunk szüretelni. Ilyen például a Sáfránykert, amelynek 2013-as bora a Nagy Olaszrizling Teszten, Mészáros Gabriella mesterkurzusán, illetve számos egyéb bírálaton is nagyon jól szerepelt.
A Sáfránykertből a 2014-es évjáratban is extra minőséget tudtunk elérni, igaz, fele akkora mennyiségben. 2014, annak ellenére, hogy nehéz év volt, adott négy olyan fehérbort, amelyek nemzetközi mércével mérve is remekül teljesítenek. A 2014-es Sáfránykert lesz a Külügyminisztérium bora, de most jön Párizs, Bordeaux, Brüsszel – ezt a négy dűlős fehéret rendesen meg fogjuk versenyeztetni.
De a hazai versenyeken a vörösboraitok is remekeltek. Mit gondolsz a Vörös Balaton koncepciójáról?
Édesapám mindig azt mondta, hogy majd akkor fogunk vörösborokkal foglalkozni, ha a fehérekkel már elértünk egy bizonyos szintre. A maximalizmusából kiindulva azt minőségi szintet soha nem érhettük volna el, ezért addig piszkáltam, amíg 1998-ban elkészítettük az első vörösborunkat, egy merlot-t Tihanyból. Édesapámnak egyetlen kikötése volt: csak akkor kerülhet palackba, ha képes hozni a termőhelyi karaktert. Végül a hihetetlen ásványianyag tartalom, ami itt rendelkezésünkre áll, a vörösbor esetében is megmutatkozott, sőt, teljes mértékben felülírta a fajtát.
Ma a vörös tételeket, ahogy a dűlős fehéreket is, előjegyzéssel értékesítjük, vagyis olyan partnereket választunk, akikről tudjuk, hogy megfelelő színvonalon fogják őket kóstoltatni. Nagy megtiszteltetés, hogy a Gault Millau szerint Magyarország Top 10 vörösborai között tudhatjuk a Figula Cabernet Sauvignon Hordóválogatás 2011-es évjáratát és a Figula Dörgicsei Margya dűlő Merlot 2012-t is.
Figula Mihály a 2015-ös kékszőlő szüreten (Forrás: Facebook)
A balatoni vörös készítés ugyanakkor nem újszerű dolog: aki utánaolvas a borvidékeink történelmének, az láthatja, hogy a századfordulón az ültetvényeknek a fele volt fehér. Erre egyszerű a magyarázat: az első dombvonulat extra hő- és fénymennyiséget kap vissza a tótól, ami a fehérek esetében túl sok, ugyanakkor kiváló vörösek készítésére ad lehetőséget.
Nagy odafigyelést igényel, ha még abban is biztosak akartok lenni, hogy a vörösboraitokat hozzáértők kóstoltatják, és magas színvonalon elkészített ételekhez párosítják. Te lettél Az Év Gasztro Borásza a Best of Budapest szerint. Ezzel lehet ezt a címet kiérdemelni?
Az egyik ok talán az, hogy a Figula Pincészet nagyon jó, személyes kapcsolatot ápol a magyar top gasztronómia képviselőivel. A másik, hogy az általunk képviselt stílusra nyitott a gasztronómia. Rengeteg borvacsorát tartunk, ahol maguk a séfek jelzik, hogy ezek az egyedi, dűlős, ásványos tételek mennyire jól érvényesülnek egy-egy fogás mellett.
Ma a hazai csúcséttermek komoly figyelmet fordítanak a borlapjaikra.Szeretik egy-egy borral megkülönböztetni magukat a többiektől, így egyedi, kis tételeket is keresnek. Sőt, ma már a vendégek – nem csak a külföldiek, hanem a magyarok is – azért kérnek bort egy étteremben, hogy valami érdekeset kóstoljanak. A Figula borok erre is alkalmasak.
A már emlegetett 2013-as Sáfránykert a Magyar Borok Báljának egyik kiemelt bora. A báli vacsorán brandade és saláta készül majd hozzá, bár a menün még dolgozik a sztárséf Bernáth József. Tudsz esetleg konkrét példát mondani, amikor ez a bor kiemelkedően domborított egy vacsorán?
Ősszel voltunk a budai Bockban, a Vendéglő a Kisbíróhoz Étteremben, ahol Bíró Lajossal és Erki Jánossal állítottuk össze a menüt. Már hetekkel a kóstoló előtt elfogytak a helyek a vacsorára, és szerencsére mindegyik étel-ital párosítás rendkívül jól sikerült – a vendégek végül egyenként, személyesen köszönték meg, hogy ott lehettek. Ehhez a borhoz rakott malacfül került az asztalra tintahaltatárral.
Hogyan készült ez a bor?
A dűlős boroknál fontos, hogy évjáraton belül a készítés módján ne változtassunk. A dombok közti különbséget csak a talaj adhatja. A borkészítés nem változtathat a karakteren. A Sáfránykert dűlőben egy kilós tőketerhelésre van beállítva az ültetvény, ezt általában nem tudjuk tartani. A területünk ugyanis a Balatonhoz közel található, itt magas a páratartalom, és ősszel rendszerint megjelenik a botritisz. Az én dűlős boraimba botritiszes szem nem kerülhet, az ugyanis befolyásolná a karakterüket. Tehát ki kell csipkednünk a penészes bogyókat – így az egy kilóból általában 70-80 deka marad.
Amikor beérkezik a szőlő a pincébe, bogyózás után akár 1,5-2 napot is héjon áztatunk. A must aztán ászokhordóba kerül, és innentől kezdve semmi dolgom vele. Abban erjed, a kis hordók miatt a bor nem melegszik fel túlzottan. Fejtés után 7-8 hónapot érlelődik hordóban, és rendszerint egy évet áll palackban a forgalomba hozatal előtt.
Figula szőlő 2012 (Forrás: Facebook)
Mennyi van még ebből a borból?
Szinte semennyi (– nevet) talán 100-150 palack. A 2014-est folyamatosan kóstolgatjuk, talán április táján kerülhet forgalomba. Ezek a borok, az extrém beltartalom miatt lassan fejlődnek. Lesz olyan '14-es fehérünk, amit nem is foguk forgalomba hozni 2016 karácsonya, de lehet hogy 2017 előtt. A 2013-as boraink is most vannak a legjobb formában: a borbál közönsége a Sáfránykertet a csúcsán kóstolhatja, miközben még mindig komoly potenciál van benne.
Mit jelent neked az, hogy a borod a borbálon is szerepelni fog?
Magyarországon kíválóak a területi adottságok és remek borok készülnek. Azonban a Figula Pince hiába ér el kiváló eredményeket külföldön, mi csak egy csepp vagyunk a tengerben. A sok apró siker összefogásához hatékony közösségi marketingre is szükség van.
Ha a magyar bort fontosnak tartjuk, sőt az országimázs részének tekintjük, akkor ehhez méltó körülményeket kell teremtenünk számára. Az az összesen évi 2-3 ilyen rendezvény, köztük a Magyar Borok Bálja azért is nagyon fontos, mert csak ezek mutatják be megfelelő nívón a munkánkat. Az ilyen színvonalú rendezvények építik a borász márkáját – bel- és külföldön egyaránt. A Borbálon ezért én is mindig részt próbálok venni, különösen most, hogy a mi borunk is ott lesz a menüsorban. Sőt, a Figula család a borbál történetében a kezdetektől jelen van, a szervezésben is sokszor segítettünk.
Feil József szőlész-borász szakember, Figula Pincészet
Erről a fajta összefogásról, az egységes marketingfellépésről nagyon sokan beszéltek idén a Balatonnál, ebből lett például a BalatonBor. Erről mi a véleményed?
Én még nem tudom, milyen a Balaton bora. Az egyértelmű, hogy olaszrizling, de hogy pontosan milyen szüreti időponttal kerül a pincébe, milyen borkészítési elveket kell ahhoz alkalmazni, hogy az évjáratról évjáratra a Balaton bora tudjon lenni, azt nem tudom.
23 éve végezzük ezt a munkát – szerintem ez kevés ahhoz, hogy ezt a borvidéket meg tudjuk fogalmazni. Állandóan figyeljük a dőlőket, parcellánként szüretelünk, most kezdjük megtalálni az optimális szüreti időpontot, de mindez nem elég ahhoz, hogy egyetlen karakteres borát kiválaszthassuk a területnek. Én még adnék ennek egy kis időt.
A bálon idén is átadják majd a Gál Tibor Emlékdíjat, amelyre a Figula család Feil Józsefet jelölte. Ki ő és miért őt választottátok?
Ez a díj egy nagyon komoly megtiszteltetés, József pedig a legfontosabb kollégám. Együtt végeztünk az egyetemen, ő azóta mellettünk dolgozik. Borzasztóan tisztelem, becsülöm amiért velünk maradt, sőt itt alapított családot, velünk képzeli el a jövőjét. A mai világban ritka az ilyen; tudással, tapasztalattal, referenciával ő válogathatna a munkahelyek közül.
Józsi szinte a másik felem: ha én nem vagyok a pince közelében, de ő igen, akkor is teljesen nyugodt vagyok, mert tudom, hogy ő is éppen olyan precizitással teszi itt a dolgát, mint ahogy tette az édesapám, teszi édesanyám vagy én.
A szőlészeti tudást fejlesztenünk kell ahhoz, hogy előre tudjunk lépni. Folyamatosan kérdéseket kell feltennünk saját magunknak, a tanulást nem szabad abbahagyni. Fejlődés csak ott van, ahol a szőlész elégedetlen.
Winelovers borok az olvasás mellé
Hasonló cikkek
Mi történik ősszel egy biodinamikus szőlőben?
Magyar fotós, a Borkollégium oktatója nyerte az OIV Centenáriumi fotópályázatát
De'Ricci: generációkon átívelő tisztelet és hűség a terroir iránt
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!