A Kárpát-medence időjárásában Péczely szerint 13 makroszinoptikus helyzetet különböztetünk meg (Péczely  2002), közülük 6 ciklonális (általában csapadékos) és 7 anticiklonális (napsütéses, száraz, télen és ősszel ködös) típust (Károssy 2004; Puskás et al. 2011). A Kárpát-medence térségére meghatározható makroszinoptikus időjárási típusok a mérsékelt öv jellemző cirkulációs alaphelyzeteiből (meridionális északi, meridionális déli, zonális nyugati, zonális keleti és centrális) vezethetők le. Péczely makroszinoptikus tipizálásának logikai rendszere a következőket veszi figyelembe (Károssy, 2004; Kerényi és Vadkerti 1982):

• alapvetően a Kárpát-medencére vonatkozik,
• a 00 GMT időpontban mért légnyomási adatokat vizsgálja,
• az időjárási helyzeteket 24 órára értelmezi,
• tengerszinten mért 1015 hPa légnyomás az alapértéke.

A Péczely-féle makroszinoptikus helyzet tehát azt jelenti, hogy az adott nap GMT szerinti 0 óra és 24 óra közötti időintervallumban milyen időjárási helyzet alakította a Kárpát-medence (ezen belül a vizsgált térség) időjárását.

Kutatásunk során arra kerestük a választ, hogy a szüretek előtti 60 nap időjárása hogyan befolyásolja a must cukortartalmát (Péczely makroszinoptikus típusok összesítésével).

Kutatásunkat a Zalai Borvidék területén folytattuk. A Zalai Borvidék évi középhőmérséklete 9,5-10°C közötti, az évi csapadék mennyiség 750-800 mm között változik (Péczely 2002). A nyugati részek a csapadékosabbak, míg a keleti részek kevésbé csapadékosak. A csapadék évi mennyisége a nyugati részeken 800 mm feletti, mely a szőlőtermesztés szempontjából már sok esetben negatív hatással bír, mivel a rendszeresen magas pártartalom az egyes betegségek terjedését segíti (Oláh 1979, Kovács és Puskás 2014).

A dombhátakon található talajok az Ős-Duna hordalékai, kavicsos, löszös üledéken és jégkori vályogon képződtek. A legnyugatibb területen pszeudoglejes erdőtalaj, a keleti részeken agyag-bemosódásos erdőtalaj a jellemző, mely gyenge minőségű (Dövényi 2010). A vizsgált területen egyedül a Lendva-hegy talaja nevezhető jó minőségűnek, a homokos-márgás talaj a minőségi fehér borok termelésének kedvez (Kovács 2008).

Anyag és módszer

A Kárpát-medence térségére meghatározható makroszinoptikus típusok a mérséklet öv jellemző cirkulációs alaphelyzeteiből vezethetők le, figyelembe véve ezeknek az adott földrajzi helyzetből következő speciális módosulásait. Ezek közül számunkra a jelenlegi tipizálás szempontjából a Kárpátok, az Alpok, a Kárpát-medence és a Földközi-tenger erőteljes áramlást módosító hatásai a legfontosabbak.

A 2001-2013-ig tartó időszakban meghatározott makroszinoptikus típusok közül évente vizsgáltuk a szüret előtti 60 napra vonatkozókat (Károssy 2014). Ezután a vizsgált térség 5 leggyakoribb szőlőfajtájának (szürkebarát, olaszrizling, rizlingszilváni, zweigelt, királyleányka) szüreti időpontjait átlagoltuk a 2001-2013 közötti időszakra. 23 gazda, borász és pincészet adatait dolgoztuk fel. A kapott adatokat Pearson–féle korreláció-, majd regresszió számítással elemeztük:

1. táblázat A korreláció erősségének mértékét a korrelációs koefficiens (r) jelezi

Eredmények

Megállapíthatjuk, hogy erős kapcsolat van a makroszinoptikus helyzetek és a must cukorfoka között (r=0,81, p<0,03). A regressziós számítások eredménye R=0,8225. Az anticiklonáris napok arányának növekedésével nő a szüretkor mért cukorfok:

1.ábra Az anticiklonáris napok hatása a must cukorfokára (oMM)

Anticiklonális napokra általában a napsütéses, meleg, száraz, gyakran hőség napok (tmax ≥ 30 °C) és forró napok (tmax ≥ 35 °C) jellemzőek (Karl et al. 1999). Ekkor a cukor felhalmozódása gyorsabb a borszőlőnél, a meleg és száraz időjárásnak köszönhetően (Kriszten 1999). Ilyen év volt többek között 2003 és 2006, mikor az anticiklonos napok aránya 78% volt, 2011 (88%) és 2012 (85%). Magasabb értéket mutatott ezen években az aktív hőtöbblet (1250-1300 °C), ezáltal a cukor felhalmozódás gyorsabban zajlott, és az érés is gyorsabban történt. A szüretek előtti 60 nap csapadéka is jelentősen meghatározza a szőlő mennyiségét és minőségét, ezáltal ez az időszak a bor évjáratát is jelentősen befolyásolja

Azokban az években, amikor a ciklonális napok száma magas arányt mutat, a szőlő minősége sokkal rosszabb volt, pl. 2010-ben a szüretek előtti 60 napban, majdnem minden második nap volt ciklonális nap. Ciklonális napokra jellemző a nyári, kora őszi időszakban, hogy a csapadék rendszerint konvektív eredetű, azaz záporok, zivatarok formájában hullik, melyek gyakori kísérő jelensége a jégeső, heves kifutószél. E jelenségek jelentős károsodást okoznak a szőlőkben (bogyó, levélzet, friss zöld hajtások károsodása).

Ha az egyes borszőlőfajtákat vizsgáljuk, akkor láthatjuk, hogy a szüretek előtti 60 nap időjárása és a must cukorfoka közötti kapcsolat a rizlingszilváni (r=0,85, p<0,03) és az olaszrizling (r=0,84, p<0,03) szőlők esetében volt a legerősebb. A szürkebarát (r=0,81, p<0,03), királyleányka (r=0,83, p<0,03) és a zweigelt (r=0,82, p<0,03) esetében is erős a korreláció.

A tenyészidőszak és a termésátlag

A tenyészidőszak, rügyfakadástól szüretig tartó időszakában az időjárás jelentősen befolyásolja a szőlő termésmennyiségét. A 2000 és 2012 közötti időszakban a térség szőlőhegyein az átlagos terméshozam 4960 kg/hektár volt. A tenyészidőszakban az időjárás és a termésátlag alakulása szignifikáns kapcsolatot mutatnak egymással (r=0,71, p<0,03).

A legjelentősebb terméskiesés 2010-ben volt megfigyelhető, összesen 3350 kg/ hektár szőlő termett, ez közel 35%-os terméskiesést jelent. Ennek oka az egész évben rendkívül csapadékos időjárás, a hűvös tavasz és kora nyár, és ezek eredménye a rothadás, a peronoszpóra, lisztharmat betegségek előfordulása. Ugyancsak átlagon aluli termésátlagot mutat 2005, a nagyon csapadékos, jégesőkkel tűzdelt és hűvös nyár miatt (4400 kg/hektár). De rontotta az átlagot a nagy hőség és szárazság is, pl. 2007-ben, 2011-ben és 2012-ben. 2007-ben alig 3990 kg/hektár, 2011-ben 4010 kg/hektár, 2012-ben 3210 kg/hektár volt a szőlő termésátlaga a vizsgált térségben (2.ábra).

2.ábra A tenyészidőszak rügyfakadástól szüretig tartó időszaka alatti anticiklonális napok aránya és a termésátlag kapcsolata

A klimatológiai elemek megváltozása, a sokszor szélsőséges időjárás jelentősen gyengítik a szőlő ellenállóképességét, mivel gyengül a szőlő immunrendszere, ezáltal a szőlőbetegségek jelentősen károsítják egyes években, időszakokban a helyi szőlőket és az egyes időjárási elemekkel együtt időnként jelentős terméskiesést és anyagi kárt okoznak (Hajdu 2001).

Összegzés és következtetések

A szüretek előtti 60 napban az anticiklonáris napok számának növekedése a must cukorfokának emelkedésével jár. A termésmennyiség pedig a vegetációs idő alatti anticiklonáris napok számával mutat összefüggést.

A cikk eredetileg a Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet kiadványában jelent meg (Szőlő-levél, IV. évfolyam, 7. szám). A szerzők a Nyugat-magyarországi Egyetem, Földrajz- és Környezettudományi Intézet munkatársai.

Irodalom:

Dövényi Z. 2010. Magyarország kistájainak katasztere. Második, átdolgozott és bővített kiadás, MTA FKI, Budapest, 876.

Hajdu E. 2001. Különleges időjárás-különle-ges évjárat. Kertészet és Szőlészet 5, 8-10.

Karl, T.R., Nicholls, N., Ghazi, A. 1999. CLIVAR/GCOS/WMO workshop on indices and indicators for climate extremes: Workshop summary. Climatic Change, 42.: 3-7.

Károssy Cs. 2014. Szóbeli közlés 

Kerényi  N., Vadkerti  F.  1982: Hosszan fennmaradó hideg-légpárna a   Kárpát-medencében. Légkör   37/2:17-18. 

Kovács P. 2008. A borturizmus helyzete és lehetőségei a Balatonmelléke (Zalai) bor-vidék  Muravidéki  Körzetében.  Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös, (kézirat), 62. Kovács  E., Puskás  J.  2014.  A  szőlő fenológiájának tanulmányozása  a  Zalai dombvidéken.

Kertgazdaság 46/1: 38-47. Kriszten Gy. 1999. Tavasztól-tavaszig a sző-lőben. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 175. Oláh L. 1979. Szőlészek zsebkönyve. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 220.

Péczely Gy.  2002.  Éghajlattan.  Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 336.

Puskás J., Károssy Cs., Németh L., Kiss Z. 2011. A bor minősége – komplex időjárási jellemzők és a „Szőlő jövésének könyve” bejegyzései alapján. VII. Kárpát-medencei Környezettudományi Konferencia, Kolozsvár (március 24-27.), 336-340.