Kávézó kerékpárosoknak
Cserkó Pétert kérdeztük 2. rész
2012-06-27 | Tóth Adrienn
Cserkó Péter kávérajongó sommelier-vel készített interjúnk első részében azokról a kávézók kialakítására vonatkozó trendekről beszéltünk, amelyekkel legutóbbi londoni kávékörútja alkalmával találkozott. Cikkünk mai részében konkrét példákat hozunk tematikus kávézókra, valamint többek között arról is szólunk, miképp lehet a barista munkáján túl a pörkölőmesterét is bemutatni egy kávézóban.
A cikk első részéhez kattints IDE!
Az általános, több helyen is tapasztalt megoldások mellett léteznek egyéni utak is?
Persze. Például a tematikus kávézók egyik legjobb példája a Look Mum No Hands, amelyik egy kifejezetten kerékpárosoknak szóló kávézó. Ez, a hely logója és a dizájnként szolgáló biciklik mellett, azt jelenti, hogy kerékpáros alkatrészeket is árulnak a kávézóban, sőt az üzleten belül működik egy szerviz is. A Look Mum egy alternatív hely, a kávé és az étel azonban jó minőségű, és kellemes a kávéházi hangulat.
Nemrég nyitott egy másik hely is, az Ozone, amely kávézó és pörkölő is egyben. Míg a földszinten kávét készítenek és fogyasztanak, addig a pincében kávét pörkölnek. Úgy gondolom, az egész hely hangulatára és a szemeskávé-értékesítésre is jó hatással van, hogy a vendégtérből egy tükör segítségével látható a pörkölő. Szerintem megfogja az embereket, ha látják, ahogy a pörkölőmester dolgozik, ezáltal ugyanis kihangsúlyozzák az ember szerepét a folyamatban, nemcsak azét, aki készíti, de azét is, aki pörköli a kávét.
A kávékészítést érintő szaktudás jelentőségét fontos hangsúlyoznunk. Az Ozone-ban ezért leengedik a látogatókat az alsó szintre is, ahol nemcsak a pörkölőhöz kerülnek közelebb, de bekukkanthatnak abba a terembe is, ahol a személyzet képzése és a külsősöknek nyitott órák zajlanak. Ezt szerencsésnek tartom, mert ezek által a vendég egy kicsit mintha belülről látná a kávézók világát.
A kávézó személyzetének megjelenítését ilyen fontosnak tartod?
Jártam egy másik kávézóban, amely egy irodaház aljában húzódott. Érdekes volt a vendégtér formája, a hosszú, keskeny helyiséget hosszában meghatározta a pult, az utcáról betekintve is ez bizonyult a legfontosabb látványelemnek. Számomra ez azt bizonyította, hogy ezen a helyen is a baristát, a kávét készítő embert igyekeznek kiemelni.
Ebben az esetben a professzionalitás kisugárzása volt a legfontosabb. Léteznek azonban olyan kisebb, szinte családias hangulatú helyek, ahol úgy érzed magad, mintha valakinek a nappalijában ülnél. Ez persze nem mehet a szakmai szempontok rovására: ha kicsi is az adott kávézó, ott is fontos, hogy a kávékészítést mint alkotó folyamatot kezeljék.
Ezeken a helyeken tényleg a kávé van a középpontban, a tulajdonosok, üzemeltetők nem a belsőépítészeti dizájnba, hanem a kávéélménybe fektettek be jó gépek, kávéalapanyag és hozzáértő személyzet formájában. A belső terek kialakításához leggyakrabban ezért fát és követ használnak, letisztult, minimálbútorokkal.
A legújabb londoni kávézók után ejtsünk pár szót a fesztiválról is, amiért látogatásodat ezekre a napokra időzítetted.
Természetesen a kávékiállítás itt is egybeesett a nemzeti baristabajnoksággal. A kiállításon a legújabb gépeket, porcelán és papír poharakat, és természetesen kávékat mutatták be.
Van, amit kiemelnél közülük?
Nagyon népszerűek mostanában a KeepCupok, amelyek sétálós műanyag csészék. Nyugat-Európában ugyanis gyakori, hogy a vendég betér egy kávézóba egy lattéra, és azt nem helyben, hanem a munkahelyére sietve az utcán fogyasztja el. Erre az esetre általában papírpohárba szolgálják fel a kávét, környezetvédelmi megfontolásból azonban egyre terjed a saját sétálós pohár használata az eldobható papír helyett.
Ez a megoldás persze már korábban is létezett, a különbség most az, hogy ezekre a több méretben és színben kapható poharakra rátehető az adott kávézó logója. Így a saját kávézóik iránt elkötelezett fogyasztók ezzel fejezhetik ki preferenciájukat, egyfajta közösségi hovatartozást is mutatva.
Találkoztál egyéb érdekességekkel is?
Folyamatosan zajlottak előadások is. Ezek közül beültem néhányra. Az egyik témája az volt, hogy milyen módon befolyásolja egy kávézó színe, zenéje, dizájnja magát a kávéélményt. A felmérés szerint minél több a szögletes dolog körülöttünk, annál savasabbnak érezzük az ízeket. Az erőteljes, harsány színek: a piros, a sárga, a zöld, a kék szintén ezt a hatást érik el.
Pont ezzel ellentétes lehet a puhább, kerekebb formák, a lágyabb pasztellszínek használata. Ebből a szempontból a tört, éles felületekkel rendelkező kő és a kerek kavicsok is más hangulatot hoznak létre. A kutatás bebizonyította azt is, ha hard rock vagy metálzenét hallgatsz, másképp állsz a kávéhoz, mint ha könnyed jazz szól.
A kávé és a borok világára is igaz, hogy érdemes minden alkalmat megragadni, hogy körülnézzünk a világban, mert rengeteg olyan élménnyel, ötlettel találkozhatunk, amellyel a hazai gasztrokultúrát gazdagíthatjuk.
Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!