Márkaépítés volt az elsődleges cél

Címketan 11. rész

2012-05-23 | Vizi Csenge

Egy apró kör, lyuk a címkén, egy pötty a kapszulán - nem kell a rajongójuknak lenni ahhoz, hogy beugorjon e két motívumról egy név. A vezetéknév azóta fogalom, márka épült fel belőle, mióta elindult tervezése. Céljuk az volt, hogy a Sauska ne feltétlenül egy bort takarjon, hanem akár egy bútor, egy autó neve is társítató legyen hozzá. Egy brand született, amely végül egy villányi és egy tokaji borokat felvonultató borászattal azonosítható.

Azt szokták mondani, sok beszédnek sok az alja, ami azonban a Sauska családra nem volt elmondható, amikor annak idején úgy döntöttek, boraikat és pincészetüket arculattal ruházzák fel. Unger Zsolt tervezővel vágtak bele a munkába, akivel együtt nem siettek el semmit, lassan, de biztosan alakult ki bennük az elképzelés, hogy a család vezetékneve kerüljön a palackokra.

„Kellett is idő, mert megborzongtunk a felelősségétől és annak mélységétől, hogy a családnevünk kerül a palackra. Miközben mindannyian ezt éreztük egyedül hitelesnek. Szerencsénk volt, mert okos és nyitott emberekkel gondolkozhattunk együtt, olyanokkal, akik soha nem foglalkoztak előtte címketervezéssel, egyáltalán borral. A címketerv szó igazából el sem hangzott közöttünk, annyira nyilvánvaló volt, hogy a cél a márka, nem pedig egy matrica a palackon. A márkaközpontú gondolkodás azért volt fontos, mert felszabadított: éreztük, hogy az egész rólunk szól, nem egy termékről” – osztja meg Sauska Andrea az első beszélgetések összegzését.

Minden szőlőt, borvidéki romantikát erőltető ötlet magától pörgött ki náluk, vagy épp szóba sem került. Az fogalmazódott meg bennük, hogy talán érdemes lenne a Sauska nevet úgy beépíteni a köztudatba, hogy az valójában egy brandként, egy arculatként vésődjön be. A név mellett azonban egyéb grafikai elemekkel is szerettek volna élni, így a letisztult, egyszerű címkék különböző színeket kaptak, és megjelent egy stancolás. „Sokféle izgalmas magyarázatot hallunk mi is arról, miért lyukas a címkénk: tudományosat, filozófikusat, pszichológiait...” – folytatja Andrea. „Holott az igazság az, hogy leginkább azt szerettük volna, hogy jól észrevehető legyen a termékünk. Szupermarketpolcon, borbutikban, házi vinotékában. Ezért van a kapszulán is pötty, hogy a palack fekve is első látásra beazonosítható legyen.”

A beazonosítást a különböző, sokszor igen élénk színek is könnyebbé teszik. Egyfajta kódokként szolgálnak: Villányban a komplexebb, testesebb boraik mindig ezüstök, a rozéjuk piros, a kadarkájuk narancssárga stb., míg Tokajban még egyszerűbbé tették a választás előtt álló borkedvelők dolgát: édesboraik fehér, cuvée-ik pedig elegáns fekete ruhát viselnek.

Márkaépítés volt az elsődleges cél

„Címkéink kialakítása során arra törekedtünk, hogy mindenki felé egyértelműen kommunikáljuk, mit rejt a palack. Mi abban hiszünk, hogy egy borcímkének elsősorban informálnia kell, nem hangulatot közvetítenie. Persze rengeteg ellenpélda létezik. Nincs egyetlen igaz út. Nálunk számok is megjelennek a címkéken, amiket azért választottunk, mert nem üzennek semmit, jó értelemben semmilyenek.

Prímszámokat pedig egyszerűen azért, mert valahogy le kellett szűkíteni a pozitív egész számok halmazát. Persze nyilván e mögött ott áll a mi vonzódásunk a matematikához, a munkafolyamatok objektív mérhetőségéhez. Nálunk minden bor mögött sok-sok szám van, de ez nem jelent hideg arctalanságot. Az emberek is leírhatók számokkal – vérnyomás, lábméret, IQ –, és mégis milyen sokfélék vagyunk.”

A márkáépítés során a jövőre is kell mindig gondolni. Érdemes olyan elemeket használni, amelyek kortalanságuknak köszönhetően több generáción át hirdetik megálmodójuk elképzeléseit, újra és újra szólnak a fogyasztókhoz. A Sauska család úgy vigyáz márkájára, hogy közben hagyja azt élni, lélegezni; együtt változik az alkotó és terméke. Hogy a jövőben milyen változások történnek a Sauska Pincészet háza táján, álljanak Andrea gondolatai arculatuk bemutatója végén:

„Nemrégiben például rájöttünk, hogy a tradicionális aszús palack milyen szép a mi minimálcímkénkkel, úgyhogy megszüntettük a pecsétes változatot. Mostantól minden Sauska-bor egyformán „lyukas” lesz, így még egyszerűbb. Vagy például amikor a tokaji cuvée-ink elnevezésekor minden villányi számunkhoz hozzáadtunk százat, az egyik – a 111-es – nem prímszám lett. Mégis így maradt, mert már így szeretjük, így emlegettük mindig a munka során, ez a szám „nőtt hozzá” a furmint-sauvignon blanc házasításhoz. Azonban nem szeretnénk a márka rabjává válni.

Örülünk, hogy jól mutatnak a boraink minimáldizájnban és barokk díszteremben, klassznak tartjuk, hogy házibulira és aranylakodalomra is szeretik ajándékozni az emberek. Azt gondolom, mint ahogy nem veszünk fel olyan ruhát, ami nem tetszik, kényelmesnek kell maradnia mindannyiunknak, hogy azzal tudjunk foglalkozni, ami fontos. A borral.”

Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!

Címkék

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!