Orchideák szomszédságában
Látogatóban Pálffy Gyulánál 1. rész
2012-04-29 | Tóth Adrienn
A Balatonhoz utazva valóban nem könnyű elszakadni a tó látványától. Nehéz leírni, milyen érzés egy borkóstoló közben a vizet és a minket körbeölelő szőlősorokat figyelni. Különlegességéhez nem férhet kétség. Néha azonban mégis érdemes kicsit eltávolodni tőle, és felfedező útra indulni a Balaton-felvidéken. Nem csak a táj szépsége vagy művészeti események kapcsán kerekedhetünk fel, a borok miatt is útba ejthetjük Köveskált, hogy jobban megismerkedjünk Pálffy Gyula boraival.
Egy borvidéken nőttél fel. Mennyiben volt fontos számotokra a bor?
Valóban tősgyökeres köveskáliak vagyunk. A családban régi tradíció a borkészítés; olyannyira, hogy az őseim egykor ebből jól meg tudtak élni. Kisnemesi házunk volt egy kisnemesi faluban. Persze gyerekként én már csak a háztáji szőlőnket ismertem, hiszen a nagyszüleinktől elvett ültetvényekből alig kaptunk vissza valamit. Amikor a törvény engedte, édesapám mindig vásárolt egy kisebb területet, a rendszerváltáskor így volt egyhektárnyi szőlőnk, amihez kárpótlásként még egy hektárt kaptunk.
Ekkoriban indult a Pálffy Pince?
Nem, ebben az időben még egyáltalán nem akartam szőlővel foglalkozni, nem láttam benne perspektívát. 1991-ben kereskedelmi vállalkozást indítottunk a feleségemmel, volt élelmiszer-, illatszer- és ajándékboltunk. Csakhogy 1995 környékén, amikor a kereskedelmi láncok megvetették lábukat Tapolcán is, először az élelmiszer-, majd az illatszerbolttól is meg kellett válnunk. Ekkor jött a lehetőség, hogy hazaköltözzünk Köveskálra. Megörököltünk egy régi romos kisnemesi házat, amit átépítettünk. Ekkor kezdett érdekelni a borászkodás. Tulajdonképpen ezelőtt nem is nagyon ittam bort, nem találtam benne élvezetet.
Mi keltette fel az érdeklődésedet?
Kezembe került egy, a közelben dolgozó, már akkor neves borász életfilozófiája a Balaton-felvidék szőlészetének, borászatának múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Rájöttem, itt élünk Köveskálon, ahol az őseink is, mégis valami teljesen mással foglalkozunk, mint amit ők tettek. Nem láttuk meg azt az óriási lehetőséget, amit a szülőföldünk nyújthat nekünk. Így hát belevágtunk a szőlőművelésbe és borkészítésbe. Az út persze nem volt egyenes, az első boraink szőlőfürt formájú díszpalackokba kerültek, amelyeket inkább a turisták, mint a borkedvelők vásároltak.
A családi tradíciók mennyiben segítették a mindennapi munkádat?
Új alapokról kellett megtanulnom a szakmát, mert nem olyan borokat akartam, amilyeneket az apám készített. Így felnőtt fejjel ültem be az iskolapadba szőlészetet és borászatot tanulni. Kicseréltük a hordóinkat, műanyag tartályt hoztunk a pincébe, fajélesztőt és mustülepítést alkalmaztunk.
Érezhetően jobbak lettek a boraink, és erről jó visszaigazolásokat kaptunk a helyi borversenyeken. Nekem azonban ez valamiért nem volt elég. Nem egyszerűen korrekt borokat akartam palackba zárni, valami pluszt szerettem volna hozzájuk adni, valamit, ami ezt a helyet, magát a termőtájat fejezi ki.
Köveskál a Balaton-felvidék része. Mitől különleges ez a borvidék?
Az itteni Fekete-hegy a Balaton-felvidék legmagasabb és legnagyobb kiterjedésű vulkanikus hegye. Híre régen a Badacsonyéval vetekedett. Borai sokáig nem is itt helyben fogytak el, hanem az Árpád-házi királyok udvarába vagy külföldre kerültek. A 16-17. században a stájer kereskedők különösen fontos termékként tekintettek az innen származó borokra, bizonyos elméletek szerint például ők hozták be az olaszrizlinget is. Ennek a szép karriernek aztán a filoxéra és Trianon vetett véget. Érdekes egyébként, hogy a mi borvidékünkre ért el utoljára a filoxéra, nálunk csak 1888-ban indult el a pusztítás.
Mennyiben változtatta meg itt a fajták összetételét ez a betegség?
A filoxéravész előtt 40%-ban kék szőlő borította az ültetvényeket, amelyekből jellemzően siller készült. A fehér szőlők közül régen a furmint volt elterjedt, ma inkább az olaszrizling.
Hogy látod, milyen helyzetben van most a Káli-medence borászata?
Bár a már itt dolgozókhoz az utóbbi években új pincészetek csatlakoztak, még mindig nem vagyunk sokan. Pedig maga a termőtáj igazán érdekes természeti adottságai szempontjából. A terroir egyediségét többek között az adja, hogy a talaj ásványianyag-összetétele olyan, mint a Somlóé, az eltérő klíma miatt mégis más a végeredmény a bor szempontjából.
A Káli-medence katlan formájának köszönhetően szubmediterrán klímával bír, megérik itt a szőlőn túl a füge és a gránátalma is, a monoszlói erdőben pedig orchideafajok élnek. Az is fontos szempont, hogy maga a medence tengeri üledékes mészkő, ezen keresztül tört fel a vulkán magával hozva rengeteg ásványi anyagot. Több helyen a szőlőhegyben a bazaltos, bazanitos, tufás kőzet mészkővel keveredik.
Említetted, hogy az iskolapadból kikerülve nem voltál elégedett a boraiddal, a termőtáj megjelenését kevesellted bennük. Mit tettél a továbblépésért?
Elutaztam más borvidékekre, és sokat beszélgettem a termelőkkel. Ennek hatására elindult egy olyan időszak, amikor sok mindent kipróbáltunk. A borok erjesztésekor például a műanyag tartálytól visszatértünk a fahordóhoz.
Felmerült azonban az a probléma, hogy ilyenkor a folyamat során felszabaduló hő miatt túlságosan felmelegedett a bor, úgyhogy a következő évben kisebb hordókkal is próbálkoztunk, és valóban jobb lett az eredmény. Nem mindig könnyű a tanulási folyamat, de szerintem át kell menni ezeken a tapasztalatokon. Ma már Ausztriából vásárolunk használt, francia hordókat, amelyeket direkt nem égetünk ki újra.
A szőlőben a minél természetesebb körülmények megteremtésére törekszünk, rovarölőt már tíz éve nem használunk, 2007-ben elhagytuk a felszívódó szereket is. 2010-től csak ként és olyan növényi alapanyagokból készült kondicionálókat alkalmazunk, amelyeket például édesköményből, algából vagy narancsból állítottak elő.
A gyomirtó szer alkalmazása helyett kaszálunk. A szőlősorok közé pedig hasznos növényeket ültetünk. Sokan ódzkodnak ettől, mert úgy gondolják, hogy Magyarországon kevés a csapadék, és a betelepített növények a szőlőtől szívják el a vizet. Azonban én úgy vélem, hogy a szőlő és ezen növények gyökerei két különböző talajrétegből veszik fel a vizet, sőt! Az alternatív növénytakaró még arra is sarkallhatja a szőlőt, hogy még mélyebbre ásson a gyökereivel.
Cikkünket holnap folytatjuk.
Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!