Pezsgő alapismeretek

Tanfolyam ünnepekre

2009-12-18 | Tóth Adrienn

Ahogy csökken az év végéig hátralévő idő, arányosan úgy nő a pezsgős palackok durranásának gyakorisága. Pezsgő és pezsgő között azonban óriási lehet a különbség. A következő gyorstalpalóban a különböző buborékos borokat vesszük sorra. A cél, hogy megértsük, miért lehetnek közöttük jelentős árkülönbségek, és így tudatos döntést hozhassunk, amikor alkalomhoz választunk pezsgőt.

A buborékok tudományának alfája az a tény, hogy az erjedés folyamán a szőlő cukortartalma átalakul alkohollá és szén-dioxiddá. Amennyiben a keletkező szén-dioxidot nem engedik elillanni, hanem bent tartják a borban, máris kész a pezsgő. A buborékokat mesterségesen is létrehozhatják, ha a borhoz – a szódakészítéshez hasonlóan - szén-dioxidot adagolnak.

Gyöngyözőbor

A gyöngyözőbor buboréktartalma lényegében mind természetes, mind mesterséges eredetű lehet. Amiben azonban különbözik, az az, hogy a palackban uralkodó nyomás jóval kisebb, mint a többi habzó boritalban. Itt minimum 1, maximum 2,5 bar nyomásról beszélhetünk, az alkoholtartalom pedig 7%-tól indul.

Habzóbor

A habzóborok nem a különleges alkalmak italai. Inkább ajánlhatók délutáni, kora esti gondűzőnek, mintsem az ünnepi asztal díszének. Erre már csak abból is következtethetünk, hogy az alapbor ebben az esetben nem valamelyik borvidékünk magas minőségű termése, a habzóborhoz földrajzi jelzéssel nem rendelkező bor szolgál alapul. Ehhez adnak mesterségesen annyi szén-dioxidot, hogy a palackban legalább 3 bárnyi túlnyomás uralkodjon.

Pezsgő

A pezsgőben lévő buborékok mind természetes módon, az erjesztés következményeként jönnek létre, és legalább 3 bar nyomást fejtenek ki. Az egyes pezsgőkészítési módszereket az erjedés körülményei különböztetik meg. Nem mindegy, hogy a buborék akkor reked-e a borban, amikor az a mustból alakul át, vagy egy második körben plusz cukor hozzáadásával érik el, hogy újra elinduljon a fermentáció. Ez utóbbi tekinthető a magasabb rendű technikának, hiszen a folyamat egyedi aromákat hoz létre. A második erjesztést alkalmazó metódusok között az a különbség, hogy a tartályban vagy már a palackban zajlik le a buborékképződés.

Az itthon készült pezsgők esetében megkülönböztetjük az egyszerű pezsgőt, amely legalább 8,5% alkoholtartalommal bír, illetve a minőségi pezsgőt, amely esetében a minimális nyomás és alkoholtartalom egy hajszálnyival magasabb. A harmadik kategóriába az illatos minőségi pezsgők kerülnek, amelyeket logikusan illatos szőlőfajták boraiból állítanak elő.

A fenti ismeretekkel valóban csak a pezsgőkínálat alapjaiba nyerhettünk bepillantást. A középhaladó szint az egyes pezsgőkészítési módokat jelenti, felsőfokon pedig a buborékos borokat készítő borvidékek egyedi adottságaival, különleges szőlőfajtáival és technológiájával ismerkedhetünk majd meg. A következő cikk megjelenéséig azt javasoljuk, az ünnepek közeledtével adózzunk a gyakorlati tudás megszerzésének oltárán, azaz kóstoljunk minél többféle pezsgőt!

Címkék

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!