Terra Hungarica: A természetesség lehetőség a magasabb minőségre
Interjú a Mitiszol Fesztivál szervezőjével
2015-10-22 | Bánlaki D. Stella
Egyre többen és egyre többet beszélünk bio, öko, organikus vagy biodinamukus borokról, miközben sokan még mindig nem vagyunk tisztában a fogalmakkal, és még mindig csak csekély mértékben fogyasztunk természetes italokat. Nemes Richárd, a Terra Hungarica márkaigazgatója szerint nem baj, mert ez nem egy gyors trend, hanem evolúció. Interjú.
Amikor interjút kértem tőled, azt mondtad, hogy a Terra Hungarica ügyében téged, a Terroir Clubbal kapcsolatban pedig inkább Kató Andrást érdemes kérdeznem. Hogyan, hol érnek össze a két márka feladatai?
Nemes Richárd: A Terra Hungarica elsősorban egy esernyőmárka, védjegy. Azért hoztuk létre öt évvel ezelőtt, hogy segítsük a Kárpát-medence azon borászait, akikkel azonos filozófia mentén gondolkodunk, dolgozunk.
A hamarosan 10 éves Terroir Club pedig egy borkereskedelemmel, importtal és exporttal foglalkozó vállalkozás , amely – ahogy a neve is sejteti – a termőhelyet tükröző, organikus és biodinamikus borokra koncentrál. Missziója azonos a Terra Hungaricáéval, ügyeit főleg András egyengeti.
Pontosan mi ez a filozófia, mi ez a misszió?
Küldetésünk, hogy népszerűsítsük a természethű szőlőművelésből, és minimális beavatkozással készült borokat. Számomra az organikus, a bio, és az ökológiai fogalmak lényegében ugyanazt jelentik. A hagyományosan értelmezett bionál azonban a mi esetünkben többről van szó.
Kifejtem: ahhoz, hogy ma valaki Magyarországon bio minősítést szerezzen, a BioKontroll Hungária vagy az Öko Garancia certifikációja szükséges. Az ilyen minősítés megszerzéséhez és fenntartásához egy bizonyos szerlistáról válogathatnak a gazdálkodók, továbbá néhány alapvető szabályt a borkészítés során is be kell tartaniuk, viszont használhatnak például fajélesztőket az erjesztéshez.
Nemes Richárd
Mi viszont úgy gondoljuk, hogy a természethű borkészítés ennél több. Habár nem ellenőrizzük tagjainkat, elvárjuk tőlük, hogy betartsák az általunk megfogalmazott chartát, alapvető feltétel például, hogy spontán erjesszenek.
A természethű gazdálkodás csúcsa a biodinamikus szemléletmód, amely holisztikusan, komplex rendszerként tekint a gazdálkodásra, és két tekintetben több mint egy klasszikus organikus gazdálkodás. Egyrészt a biodinamikusan gazdálkodók ún. preparátumokat használnak a szőlőben, ezekkel a talajt gyógyítják és gazdagítják, illetve a szőlő immunrendszerét erősítik. Másrészt figyelembe veszik a kozmikus ritmusokat (a Hold és más bolygók mozgása, egymáshoz való viszonya), és bizonyos műveleteket, például a metszést, a szüretet vagy akár fejtést ezekhez igazítanak.
A charta elfogadásán túl hogyan lehet bekerülni a Terra Hungarica borászai közé?
Minden januárban tartunk tagfelvételt. A jelentkezők a tagok előtt személyesen prezentálják boraikat. Nem elég ugyanis a természethű szemlélet, nálunk a minőség is szempont.
A Terra Hungarica nem csupán bioborokat prezentál, hanem azok legjobbjai közül válogat. Jelenleg 30 tagunk van, ők szavazással döntik el, hogy ki kerülhet be közéjük. Idén például három taggal bővültünk. Célunk, hogy megmutassuk, hogy a jól elkészített természethű borok kiemelkedő minőségűek.
Ezt hogy érted?
Egy fajélesztővel erjesztett bor véleményem szerint nem lehet igazi terroir bor. A terroir nemcsak a talaj, de az adott termőhely mikroorganizmusainak, élesztőpopulációinak összessége is, és elsősorban ezek határozzák meg bor aromatikáját (és persze maga a szőlőfajta). Mindezt a különböző szintetikus vegyszerek, gyom- és rovarirtó szerek, felszívódó gombaölők nagy mértékben degradálják. Erre egyre több kutatás is rámutat.
Mennyire érti, értékeli mindezt az átlagos hazai borfogyasztó?
A természethű bor nem divat. Nem olyan, mint pl. a barrique hordó használata 20 évvel ezelőtt, amely hirtelen divatba jött, néhányan túlzásba estek vele, és túlhangsúlyozták annak használatát, aztán szép lassan lecsengett az egész. Szerintem ez egyfajta evolúció, amely felé a világ halad. Én hiszek abban, hogy a következő 5-10 évben Magyarország is felzárkózhat, azaz egyre több lesz az organikusan termelt szőlő és a spontán erjesztett, szintetikus adalékok nélkül készült bor.
Részlet a Mi van a borodban? kampányból
Le vagyunk maradva?
Termelői oldalról nézve tény, hogy Franciaországban, Olaszországban több figyelmet kap a kategória. De nem kell messzire mennünk: a szomszédos Ausztriában elképesztően dübörög a bio, és nem véletlenül. Ha a teljes mezőgazdaságot nézzük, akkor például Németország is kimagasló, több mint 1 millió hektár organikusan művelt területük van.
Egyre több borászat ismeri fel, hogy organikus és jó minőségű alapanyag esetén le lehet egyszerűsíteni a folyamatokat.
Nem kell tápsó, enzim, többféle fajélesztő, és a kénhasználatot is vissza lehet fogni.Persze mindez kockázatokkal is jár.
A fogyasztók körében egyelőre rétegpiacról van szó, most még csak kevesen tekintik prioritásnak, hogy organikus borokat vásároljanak. A harmadik aspektus a kereskedőké, a gasztronómiáé. Éppen ma kérdezte tőlem a dán importőrünk, hogy bizonyos általunk is forgalmazott magyar termelők mikor szerzik meg hivatalosan is a bio minősítést. Hiszen e nélkül már nem kerülhetnek be számos étterembe.
Az éttermek a természetes, fenntartható szemléletmóddal szimpatizálnak, vagy a minőségük miatt választják ezeket a borokat?
Szerintem elsősorban filozófia kérdése. Akinek a saját egészsége fontos, az a vendégeinek is jót akar, mindezzel együtt pedig a fenntarthatóság mellett is leteszi a voksát. A természetes borkészítés ugyanakkor a magasabb minőség lehetőségét is magában hordozza.
Soha nem állítottuk, hogy az organikus borok jobbak, de hiszünk abban, hogy a természetesség lehetőség a magasabb minőségre. Annak szükséges, de nem elégséges feltétele.
Azért a Mi van a borodban? kampánnyal a másik oldalról is megvilágítottátok a témát.
A legtöbb ember fejében az a romantikus kép él a borról, hogy az csupán szőlőből van. A kampány célja annyi volt, hogy megmutassuk a valóságot, és bemutassuk a teljes spektrumot, az autentikustól az átlagoson át egészen a techno borkészítésig.
Részlet a Mi van a borodban? kampányból
A grafikák látványosan mutatták be, hogy az elmúlt alig 50 év alatt mennyi mindent hozzáadott az ember az alapvetően egyszerű, természetes borkészítési folyamatokhoz. Fontos hozzátenni, hogy nem ezekkel a borkészítési eljárásokkal van probléma, hanem elsősorban azzal, hogy sokan nem vállalják, nem tudatják a vásárlóikkal, hogy miként dolgoznak a pincében.
Elég egy ilyen kampány, képes ez megugrani az emberek ingerküszöbét, vagy szükség van kisebb pánikkeltésre is? Olyan hírekre gondolok, amelyek például arzénos vörösborokról szólnak, vagy Sauternes szőlőit a gyermekkori rákkal hozzák kapcsolatba.
Figyeljük a nemzetközi sajtót, a Facebook-oldalunkon gyakran osztunk meg tudományos megalapozottságú cikkeket a bor és egészség témájában. Fontos persze a jó hírekről is beszámolni, például hogy a Strekov bekerült a Nomába, de ahhoz, hogy a történelem ne ismételje meg magát – gondolok itt a DDT-botrányra – még fontosabb, hogy az egészségünket, jólétünket fenyegetődolgokról is hírt adjunk.
A hagyományos bortermelők soha nem támadtak titeket emiatt?
Elveszítettünk néhány barátot, és azt hiszem szereztünk jó pár ellenséget is. Annak, aki a járt utat elhagyja, kellemetlen reakciókkal is szembe kell néznie. A kezdeti három év után egyébként úgy látom, hogy túl vagyunk a nehezén. Míg az elején muszáj volt kontextusba helyeznünk a témát és a másik oldalt is megvilágítani, addig ma már nem kell másokhoz mérnünk magunkat.
Jelenleg egy átmeneti korszakban élünk, amikor már sok szó esik erről a témáról. Gondoljuk, mondjuk de még csak kevesen csináljuk…
A Terra Hungarica védjegyet viselő palackok a legjobb márkahordozóink. A havi rendszerességű kóstolóinkon, illetve a Mitiszol Fesztiválon – amely a korábbi Terra Hungarica Borszalon utódja – személyesen is lehetőségünk van megnyerni a fogyasztókat a természethű boroknak.
Mitiszol Fesztivál
A Terra Hungarica 5. alkalommal rendezi meg nagyszabású, mégis emberi léptékű kóstolóját november 14-én a Millenárison. Idén 11 borvidéket, közel 30 borászatot és 100 bort prezentálnak, nem beszélve az egyéb termékekről.Ezekre a kóstolókra nem eleve csak olyanok váltanak jegyeket, akik már a kategória rajongói?
Tavaly sok új, kíváncsi arcot láttam. A szélesebb közönség elérése érdekében a tavalyi rendezvényen a borok mellett már más termékeket is megjelenítettünk, például organikus gyümölcsleveket, kézműves szörpöket, gyógyteákat, természetes ivóvizet, pálinkákat, de voltak kisüzemi sörök is. Idén már lesznek hasonló elvek mentén készült élelmiszerek és ételek is. A rendezvény egyébként laza és kötetlen, sokak számára ez nemcsak tanulás és ismerkedés, de egyben hasznos kikapcsolódás is.
Ezek szerint Magyarországon is vannak már olyan éttermek, amelyek tudatosan az organikus borokat, alapanyagokat keresik?
Nem igazán, de azért akadnak már jó példák. Budapesten például nemrég nyitott meg a kiSSBende Bisztró, amely kizárólag természethű borokkal dolgozik, de például a Michelin-csillagos Costes belvárosi éttermében, a Costes Downtown-ban is külön borlapot szánnak a természethű tételeknek. Egyébként a többi csillagos étterem is, így például a Borkonyha és az Onyx is egyre nagyobb szerepet szán az ilyen típusú boroknak. Vidéken még elenyésző az ilyen helyek száma, de követendő példaként ott van a balatonfüredi Malackrumpli, amely a Mitiszol Fesztiválon is ott lesz majd.
Te egyébként vásárolsz nem organikus borokat?
Nem. De kóstolni azért rendszeresen szoktam ilyeneket is.
Winelovers borok az olvasás mellé
Hasonló cikkek
Mi történik ősszel egy biodinamikus szőlőben?
Az anyaföld gyógyítása a mezőgazdaság által - Idén 100 éves a biodinamikus mozgalom
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!