Tíz tudnivaló a pálinkakóstolásról

Hogyan ízleljünk gyümölcstengert?

2013-03-30 | Tóth Adrienn

A tavasziasnak éppen nem mondható időjárás miatt elképzelhető, hogy az idei húsvét alatt az áltagosnál többször is előkerülnek a pálinkásüvegek. Persze szigorúan nem a volán mögé ülők számára. A minél nagyobb élvezet érdekében most tíz tudnivalót gyűjtöttünk sorra a pálinkakóstolásról. Épp jókor, hiszen bár a tavasz késhet, de előbb-utóbb mindenképp beköszönt, véget vetve a télnek, és így az igazi pálinkaszezonnak.

1. A pálinkakóstoláskor ugyanúgy jelentősége van a pohárnak, mint a borok esetében. Stampedlis pohárból elég nehéz pontosan megítélni az illatot még akkor is, ha a gyümölcspálinkák fölött általában átható pára leng.

2. Az ideális pálinkáspohár tulipán formájú, elősegítve az illatanyagok koncentrálását. Az átlátszó üvegpohár a párlat színének megvizsgálása szempontjából is előnyös, hiszen bár a legtöbb gyümölcspálinka színtelen, a hordóban érlelt és ágyas pálinkáknak igenis van színe.

3. A szakirodalom néhány fok különbséggel megoszlik abból a szempontból, hogy milyen hőmérsékleten ideális pálinkát kóstolni, a legtöbben azonban a 16-20 fok közötti tartományt ajánlják úgy, hogy a felső szélsőértékre szólt a legkevesebb szavazat. Abban azonban teljesen egységes a vélemény, hogy nem szabad deresre hűteni, ahogy azt sokan még mindig megteszik, mert az bezárja a párlat aromavilágát.

4. A pálinkák illatának és ízének vizsgálata általában nem jelent akkor kihívást, mint a boroké, hiszen döntő többségük a friss gyümölcsaromákról szól, amely borra fordítva megfeleltethető a kizárólag elsődleges gyümölcsillatokkal bíró reduktív boroknak. Pont ez a limitáltabb „adatmennyiség” teszi lehetővé, hogy a pálinkaversenyeken duplán ellenőrizzék a kóstolókat, visszaadva nekik ugyanazt a tételt, amit korábban már megkóstoltak, így ellenőrizve a következetességet.

5. Az illat tartóssága, valamint a tény, hogy friss gyümölcsöket idéz, erősíthet meg minket abban, hogy valóban magas minőségű, 100%-ban gyümölcsből készített párlattal van dolgunk.

6. Száraz illatnak azt nevezzük, amikor a kiürült pálinkás pohárba szagolunk, megvizsgálva a benne érezhető illatmaradványokat.

7. A pálinka ízvilágában történő minél alaposabb elmélyülés érdekében kerülendő a „húzóra-technika” alkalmazása. Érdemes kisebb, persze az észlelhetőséget garantáló kortyokban fogyasztani, a szánk különböző részeire eljuttatni, a minél sokrétűbb tapasztalatok begyűjtése érdekében.

8. A pálinkasornál az egyszerűbb gyümölcsös tételektől haladj az erőteljesebbekig, a sor végén álljon a törköly vagy az érlelt pálinka, hiszen ennél a gyümölcsből eredő zamatok mellett már az érlelés jegyeit is mérlegelni kell.

9. Egy 5-6 tételből álló pálinkasor már komoly kihívást jelenthet, ha valóban koncentráltan végig akarjuk kóstolni. A 8 tétel fölé azonban a rutinos pálinkafogyasztóknak sem ajánlott menni. Hiszen ilyenkor nemcsak az elfogyasztott pálinka összmennyisége számít, hanem az elemzés miatti fáradás is.

10. Ha nem kóstoljuk, hanem egy étkezésbe akarjuk illeszteni, a pálinka legjobb helye a menüsor végén lesz. Az elején fogyasztva ugyanis bár ismertek az emésztést elősegítő hatásai is, az is tény, hogy magas alkoholtartalmának köszönhetően blokkolja az ízlelőbimbókat, amelyekre azért az ebéd vagy vacsora során szükségünk lehet. Az étkezés végén fogyasztva azonban szóba jöhetnek a friss gyümölcspálinkák mellett az érlelt tételek is. Ekkor az is javukra írható, hogy a teli gyomor esetében már alacsonyabb az alkohol felszívódása, viszont itt már hatékonyan segítik elő az emésztés folyamatát.

Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!

Címkék

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!