Tíz tudnivaló a proseccóról

Olasz hangulat nyáron

2012-06-23 | Tóth Adrienn

Ahogy egyre terjed itthon is a különböző gyöngyöző- és habzóborok divatja, figyelünk fel a határainkon túlról érkezők példányokra. Míg a champagne - árfekvése okán is - leginkább az ünnepek itala, addig egy kellemes, nyári estén nagyot dobhat egy-két pohár prosecco, amelyet szerte a világon a nagy pezsgő kedvező árú alternatívájaként kezelnek. Ha úgy döntünk, hogy idén nyáron a Gere Attila Fricik, a Bujdosó Seccók, a Gere Tamás Comisok, a Kertész Carlák, a Bolyki Cuccok, a Jekl Frizzanték vagy más egyéb magyar buborékos borok mellett kísérletet tennénk egy olasz vendéggel is, íme tíz hozzá kapcsolódó tudnivaló.

1. A prosecco egy északkelet Olaszországból származó fehér pezsgő, amely ma már általában brut, dry vagy extra dry édességi fokozattal kerül piacra. Míg a brut cukortartalma literenként 12 grammig terjedhet, és az extra dry 12-17-es cukormennyiséget jelent, addig a dry kategóriában 17-32 ugyanez a keretszám.

2. Érdemes azonban tudni, hogy a ’60-as évekig általában édes pezsgőt rejtettek a proseccós palackok. Azóta jelentős mértékben növekedett az alkalmazott szőlészeti és borászati munkaműveletek színvonala, és ezzel együtt csökkenthető volt a hozzáadott cukor mennyisége. A nemzetközi prosecco-divathullám kitörése a ’90-es évek végén indult el, a legnagyobb ugrást pedig a múlt évtized második felében produkálta.

3. A prosecco hirtelen jött népszerűségének a javuló minőség mellett kedvező ára volt a fő oka. Ugyanis, míg a champagne-ok kizárólag a magas munkaigényű, hosszú érleléssel járó tradicionális módszerrel állíthatók elő, amelyeknél a buborékokat létrehozó második erjesztés egy palackban zajlik le, addig itt engedélyezett a Charmat metódus is, amelynél a pezsgést létrehozó fermentáció már egy tartályban megy végbe.

4. Az alapkategóriájú tételeket nem javasolt hosszan érlelni, jellemzően az évjáratot követően három évig adják legszebb formájukat. A kiemelkedő, magas minőségű proseccók azonban akár kétszer ilyen hosszan a pincében tarthatóak.

5. A legfontosabb termőterület Veneto tartományban Conegliano és Valdobbiadene települések között található. A Conegliano Valdobbiadene Prosecco Superiore DOCG 2009-ben vált hivatalos eredetvédelmi kategóriává, azóta vele asszociáljuk a legmagasabb minőséget.

6. A termőterület adottságait meghatározza, hogy klímájára mind a Dolomitok, mind az Adriai-tenger befolyással van. A legmagasabb szőlőminőséget adó szőlők meredek hegyoldalakon helyezkednek el, így művelésük nehézségekkel jár.

7. A DOCG zóna öt települést foglal magába, 20 000 hektárján 5 000 hektárnyi szőlő terül el. A szőlőtermelésre a melegebb fekvésű helyoldalak alkalmasak 50-500 méter közötti tengerszint feletti magasságon. Az északi oldalakat jellemzően erdők borítják.

8. A hagyományok szerint proseccóból készül a Bellini koktél, amelyet Velence bárjaiban szolgálnak fel. Csúcsidőszaka természetesen a pezsgőhöz adott fehér húsú őszibarack szezonjához igazodik, hiszen az ebből készült pürét kell felönteni a proseccóval. Az italt 1934-ben Giuseppe Cipriani készítette el először, a velencei Harry’s Barban, amely köztudottan Hemingway törzshelye volt.

9. A nemzetközi gyakorlat szerint az legsűrűbben ajánlott ételpárosítások: sárgadinnye érlelt, szárított sonkával, osztriga és más tengeri alapanyagokra épülő fogások, valamint a kecskesajt.

10. A helyieknek azonban más ötleteik is vannak: tavasszal a trevisói radicchio salátához és a spárgához, ősszel vadgombákhoz és vadhúsokhoz, és persze az olyan helyi sajtokhoz, mint a Bastardo, Morlacco és Inbriago.

>>> Prosecco-ra szomjazik? Rendeljen házhoz ingyenes szállítással a Winelovers Webshopból.

Címkék

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!