Tíz tudnivaló a Zempléni-hegységről

A tokaji borok alapja

2012-01-16 | Tóth Adrienn

A Furmint Február jegyében folytatjuk a jövő hónapra való ráhangolódásunkat, ezúttal a tokaji terroir egyik alapeleméről a Zempléni- vagy a földrajzi irodalom által másként Tokajinak hívott hegységről lesz szó. A talaj és a fekvés adottságai ugyanis döntő mértékben határozzák meg a tokaji borokat, hiszen sok más borvidéktől eltérően nemcsak azt szabják meg, hogy milyen szőlőfajta érik be rajtuk és milyen mértékben, de ásványianyag-összetételük szó szerint kikóstolható a tokaji borok minerális ízjegyeiből.

1. A Zempléni-hegység az annak legmagasabb pontjának számító, 894 méter magas, Hollóháza közelében fekvő Nagy-Milictől az érdeklődésünk középpontjának számító Tokajig húzódik. A domborzati egységet a Hernád és a Bodrog fogja közre.

2. A 14-16 millió évvel ezelőtt létrejött, az Északi-középhegység többi darabjánál fiatalabb, vulkanikus eredetű hegység főbb kőzetanyagai mind ismerősen hangzanak a borbarátoknak: riolit, andezit és tufa.

3. A riolit a vulkán kitörésekor felszínre került savanyú, magmás kőzet, mely a lávából dermedt meg. Szerkezete a gyors kihűlés miatt üveges, a kristályosodás ilyen rövid idő alatt nem mehetett végbe. Hazánkban legnagyobb mennyiségben pont a témánkat adó hegységben fordul elő.

4. Az andezit is egy kiömlési kőzetfajta, pont ugyanúgy került a felszínre, ahogy a korábban leírt riolit. Ez azonban a semleges vulkáni kőzetek közé tartozik, nagyrészt földpátból és színes ásványokból áll. Nevét az Andok-hegységről kapta, és Magyarországon több helyen is előfordul.

5. A tufa származását tekintve már jobban eltér az imént említett két kőzettípustól: ez ugyanis a vulkáni hamuból jön létre. A vulkáni hamu a kráterből kihányt 2 mm-nél kisebb kőzetdarabok gyűjtőneve, ezek összecementeződéséből képződik a tufa.

6. Ugyancsak fontos ásványi anyag ezeken túl a lösz, amely a hegység délkeleti, délnyugati részén fordul elő jelentősebb mennyiségben. A lösz szó a Rajna-mellékéről származik, és „laza” jelentéssel bír, hazai szinonimája a sárga föld. A lösz durva kőzetlisztből álló, mállékony, fakósárga üledék.

7. A vulkáni tevékenység ma legjobban a Kopasz-hegyen, másként Tokaji-hegyen látszik, amely az Alföld és a Zempléni-hegység találkozásánál fekszik, és vulkáni, valamint üledékes kőzetekből áll. A hegy nevét állítólag a honfoglalás ideje óta őrizzük, amikor még se bokor, se fa nem borította, így igazán kopasz volt.

8. A hegységet túlnyomórészt összefüggő lomberdők borítják: tölgyesek, gyertyános-tölgyesek, bükkösök és égeresek, amelyek a Zempléni Tájvédelmi Körzet részei. Az itteni élőhelyek közül kiemelten fontosak az orchideákban gazdag hegyi kaszálórétek, a jó vízellátású lápok, a szilikát-sziklagyepek és a savanyú talajú, korpafüves bükkösök, nyíresek.

9. Állatvilágára jelentős nagyvadállomány jellemző, például a kárpáti gímszarvas, de több védett emlős- és hegyvidéki madárfaj is otthonra talál a hegységben, például a fekete gólya, a császármadár és a ragadozó bagolyfajok.

10. A Zempléni-hegység fontos látnivalói a meredek csúcsokat borító, mára sajnos sok esetben romos várak: a boldogkői vár, a regéci vár, a Rákóczi-vár és a füzéri vár. Érdemes azonban erre jártunkkor megtekinteni a Károlyi-kastélyt, elutazni kisvasúttal a kőkapui vadászkastélyhoz, valamint felkeresni Hollóházán a porcelánmúzeumot, ha szünetet iktatunk be két borkóstolás közé.

Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!

Címkék

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!