„2017 veszélyesen jó év”

Interjú Mészáros Pállal kadarkáról, Szent Grálról

2017-10-16 | Vinoport

Most kell nagyon odafigyelni, hogy valóban kiváló vörösborok készülhessenek a „félelmetesen jó” 2017-es évben – véli Mészáros Pál, a szekszárdi Mészáros Pincészet alapítója. Azt is elmeséli, hogyan kezdődött a szőlőnemesítés iránti vonzalma, és jelenleg milyen kísérleteket folytat.

Ön híres arról, hogy szőlőt nemesít, több bejegyzett szőlőfajtája, klónja is van. Honnan jött ez az érdeklődés?

Nagyapám kadarka ültetvényében egy rézsű mellett volt egy tőke, amely minden évben nagyon édes, ízgazdag szőlőt termett, és amit én minden évben leettem. Ebből nem szüreteltünk. 1994-ben édesapámhoz került ez az ültetvény és ő kékfrankost telepített a kadarka helyére – de én mondtam, hogy ezt a tőkét mentsük meg, mert ez a szívemhez nőtt. Így oltottunk le három tőkét, amelyekről később egy hajtást két fürttel levittem a Pécsi Kutatóintézetbe. Ott genetikai vizsgálatokkal megállapították, hogy ötven százalékban csókaszőlő, ami egy ősi magyar fajta. Ez lett a mészi kadarka. A bora olyan kiváló minőségű minden évben, hogy elneveztük Szent Grálnak, mert mi megtaláltuk azt, amit mások 2000 éve hiába keresnek.

Meséljen a másik „gyermekéről”, a virághegyi kadarkáról.

A virághegyi kadarka itt Tolna megyében a jobb szőlősgazdáknál 20-30 százalékban ott volt a kadarka ültetvényben, mert lazább fürtje, vastagabb héja miatt kevésbé volt érzékeny a rothadásra és nagyon jól színezett. Akinek volt virághegyi kadarkája, annak minden évben sikerült vörösbort készítenie; akinek nem volt, azoknak rosszabb évjáratokban csak sillert adott a kadarka. Nem volt egységes neve, Kölesd-Gyönk környékén mint kölesdi kadarkát ismerték, Tolnától Dunaföldvárig pedig mint Jakab kadarkát. Szekszárdon az Őcsényi Termelő Szövetkezetnek volt 4 hektára Virághegyen. Nagyon jó sötét vörösbort adott, mindenki úgy emlegette, mint virághegyi kadarka, úgyhogy amikor elindítottam az engedélyeztetését, ezt a nevet adtam neki. 2016-ban lett aztán államilag elismert, vagyis hivatalosan termeszthető borszőlőfajta.

Folytat jelenleg klónkísérleteket?

Most egy kékfrankos klón van kísérletben a Pécsi Kutatóintézettel közösen, amit idős kékfrankos ültetvényekből szüret előtt szelektáltunk. Ezen kívül szintén kísérleti céllal beállítottunk velük termesztésre két rezisztens fehér illetve két rezisztens kékszőlőt is. A két fehér, az Andor és a borsmenta kiváló minőségű bort adnak, míg a két kékszőlőből - ezeknek még nincs nevük - remek rozé készíthető.

Saját fejlesztésű növényvédő szert is használ. Hogyan jött ez az ötlet?

Itt is a jobbítás szándéka vezérelt. 1974-től ’90-ig a Tolna Megyei Állami Gazdaság szakszolgálati állomásán dolgoztam szaktanácsadóként. Hozzám tartoztak a megye szőlőterületei, ahol nagyon sok sárga ültetvény volt. Talaj- és levélvizsgálatok alapján meg lehetett határozni, milyen mikroelem hiányok vannak a levélben és a talajban egyaránt. Ennek tudtában dolgoztam ki ezt a levéltrágyát, ami azért kapta a Zöldítő nevet, mert a sárga növényeket „visszazöldítette”. A mai napig gyártjuk a Zöldítő komplex levéltrágyát.

Milyen eredményeket ér el a Zöldítővel?

20-25 százalékkal több klorofill volt a Zöldítővel kezelt növényekben, mint kezeletlenekben. És ha több a klorofill, zöldebb a növény, akkor több szénhidrátot tud termelni és nem csak az évi termés lesz jobb, hanem a tőkék enenrgiamérlege is javul. Így a következő évet is jobb állapotban tudja kezdeni a növény. Nagy mértékben segíti az évjáratok kiegyenlítését, ezért nálunk a gyengébb évjáratokban is kiváló borokat tudunk készíteni.

A 2017-es évjárat viszont önmagában is jónak tűnik. Szekszárdon is?

Szinte már "félelmetesen jó". Az egyik merlot területről 23-24-es cukorfokkal szüreteltünk. Ennél már nagyon oda kell figyelni, hogy az erjedés során kiforrjon és ne maradjon maradékcukor. De az összes kék szőlőt magas cukorfokkal és mélysötét színekkel szüreteltük. Csodálatos évjárat lesz.

Címkék

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!