A humusztartalom több szempontból is kulcsfontosságú
Wassmannéknál jártunk 1. rész
2014-03-07 | Tóth Adrienn
Ralf Wassmann és Susann Hanauer 1998-ban vásároltak meg egy hagyományos sváb parasztházat a Villányi borvidéken, majd hamarosan szőlőművelésbe és borkészítésbe kezdtek méghozzá 2003-tól a bio-, majd 2011-től a biodinamikus művelésmód kívánalmainak megfelelően. A német házaspár 2009 óta szaktanácsadással is foglalkozik Villányban, például Malatinszky Csabával és Gere Zsolttal működnek együtt. A Vinoport kérdéseire Susann Hanauer válaszolt.
Hogyan kerültetek közel a kíméletes, környezettudatos művelési módokhoz?
Rudolf Steinerről és a biodinamikus művelésmódról régóta tudtunk, de Ralf mérnök, klasszikus oktatásban részesült, és ez alapvetően meghatározta a szemléletmódját. A spirituális kérdések felé mindig élt bennünk a nyitottság, de ezeket két lábban a földön állva szemléltük. Végül leginkább kíváncsiságból kezdtünk el preparátumokkal kísérletezni; mi lepődtünk meg a leginkább, amikor rögtön megéreztük a hatását.
Említenél egy példát?
Lótrágyából már Németországban készítettünk komposztot, ezért is csodálkoztunk, amikor azt tapasztaltuk, hogy a magyar trágyában nincs komposztgiliszta. Ezek az állatok hasonlítanak a földigilisztára, csak kisebbek, vékonyabbak és vörösebbek. Először azt tételeztük fel, hogy itt nem élnek, de amikor elkezdtünk a trágyát javító biodinamikus preparátumokat használni, rögtön megjelentek.
Mennyiben van a komposztnak magának minősége?
Amikor Siklóson vettünk egy hektár új földet, de nem volt hozzá elég saját trágyánk, úgy döntöttünk, hogy birkatrágyát veszünk, amely extenzív tartású állatoktól származik. Emlékszem, amikor megérkezett, gusztustalanul nézett ki, a túlzott tömörítés miatt ugyanis romlásnak indult.
Bár nem sok reményt fűztünk hozzá, de már ott volt, úgyhogy ősszel beleraktuk a preparátumokat, aztán ott hagytuk fél évre. Mikor ez az idő lejárt, gépet rendeltünk, amely képes az összeállt trágya szétterítésére, de azt tapasztaltuk, hogy a hat hónap alatt a trágya regenerálódott, és leesett a villáról, mert újra földszerűvé vált.
Más szempontból is akadnak különbségek. Itt, délen például nyáron gyakran előfordult, hogy a melegtől megégett a komposzt, ami Németországban a klimatikus eltérések miatt nem fordult elő. Azonban a biodinamikus preparátumok bevetése óta a villányi meleg napsütés mellett sem jelent problémát a komposzt megégése, sőt locsolni sem kell a hőségben, olyan lesz tőle, mint az erdei föld.
Miből állnak ezek a komposzthoz felhasznált biodinamikus preparátumok?
Elsősorban gyógynövényekből: cickafarkból, csalánból, macskagyökérből, pitypangból és tölgyfakéregből.
A borászok gyakran beszélnek a talajról. Ti milyen szempontból vizsgáljátok?
Számunkra nagy jelentőséggel bír a humusztartalom. A Magyar Agrárkamara Agrár-környezetgazdálkodási Programjának támogatási időszakának kezdetén és annak végén mindig szoktak hivatalos talajmintát venni az érintett földdarabból, amit aztán bevizsgálnak. Több biodinamikus gazda beszámolt arról, hogy öt év után jelentősen megemelkedett a humusz mennyisége a földjében. Nálunk épp most telt le az öt év, és kíváncsian várjuk a végeredményt.
Ez egy fontos kérdés, amelyről szerintem kevés szó esik. Régen, a mechanizált, kemizált művelés elterjedése előtt, 5-6% volt a talaj humusztartalma, mára odáig jutottunk, hogy az 1%-os érték jónak számít. Mióta elterjedt a műtrágya, és a talajt tömörítő, nehéz traktorok, az egész télen megszántott, nyitott föld, óriási a humuszveszteség.
Tisztában kell lenni azzal is, hogy a gyomirtók a földi biodiverzitást nagymértékben károsították. Csökkent azon élőlények mennyisége, amelyek a talajban a szerves anyagok lebontásáért felelnek, ez pedig a talaj fokozatos elszegényedéséhez vezet. Régen a szőlőket nem monokultúraként nevelték, a tőkék között helyet kapott a borsó, a bab, a paradicsom, a paprika. Mára jelentős mértékben kiürültek a talajok, óriási a humuszveszteség.
Napjainkban sokat beszélünk az olyan erőforrások védelméről, mint az olaj vagy a földgáz, mert belátható közelségbe került, amikor ezek elfogynak. Ugyanebből az okból az ivóvíz is a figyelem középpontjába került. Sajnos azonban a humusz kérdését, hiába kritikus a helyzet, nem övezi ekkora figyelem, pedig óvnunk kell, nem szabad elveszíteni. Humusz nélkül nincs élet a földön.
Miért ilyen fontos a humusz?
Számunkra a mezőgazdasági tevékenység elengedhetetlen része, hogy élővé, humuszgazdaggá tegyük a talajt. A talaj és a szőlő gyökérzetének kapcsolata a borban érezhető mineralitás szempontjából is lényeges. A legmélyebbre hatoló gyökerek elsődlegesen vizet szállítanak, nem ásványi anyagokat. Utóbbiak a felsőbb földrétegből kerülnek felvételre, ahol már nem nagyobb kövekként, hanem apró részekre bontva vannak jelen. A növények ugyanis csak ilyen formában képesek felvenni és beépíteni azokat a gyümölcsbe.
A 30-50 cm közötti mélységre igaz az, hogy itt áll rendelkezésre olyan mennyiségű levegő, humusz és élővilág (pl. baktériumok, gombák, giliszták és más kis állatok), amelyek lehetővé teszik a szerves anyagok feldolgozását, és az ottani gyökerek tudják felvenni ezeket a tápanyagokat és ásványokat. Az alapkőzet persze meghatározó, de azért, mert az felaprózódva jut el ide. A világ sok meghatározó bora az alapkőzettől válik ily módon felismerhetővé és egyedivé.
Mindezek miatt fontos fenntartani, sőt növelni a humusztartalmat. Ha az emberiség elveszíti a humuszt, nem fog segíteni a műtrágya. Bár Hollandiában már képesek föld nélkül, ásványi anyagokkal gazdagított oldatokban növényeket termeszteni, szerintünk ez nem megoldás.
A humuszban való gazdagságnak az is jelentőséget ad, hogy a lösz mellett ez tudja a vizet, a nedvességet raktározni. A több mikroorganizmus több gilisztát is jelent, ahol pedig utóbbi élőlényből sok található, nincs szükség sok trágyázásra, mert ebben ő a leghatékonyabb.
Interjúnkat ITT folytatjuk.
Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!