A kézművesség nem lehet kifogás
Szekszárd Palackban
2016-04-26 | Bánlaki D. Stella
Több mint fél éve folyton Szekszárdról beszélünk, a Szekszárd Palack megjelenése óta folyamatos a forrongás. De ahogy az akkor még nyers és fiatal borok csak mostanra kezdenek kisimulni, úgy tavaszra a borvidék jövőképe, a következő lépések is most kezdenek igazán kikristályosodni. A kézművességnek álcázott hibák kiküszöbölése, a kadarka helyének és legjobb klónjának megtalálása, és a legjobb borokat adó dűlők bemutatása a következő évek célja. Aztán persze a világhír.
Mióta múlt ősszel a Szekszárdi Szüreti Napokkal debütált a Szekszárd Palack (ahogy a mögötte álló csapat a nevét írja), roadshow-ra indult, és máig nem állt meg. A szekszárdi termelők legjobban sikerült kékfrankos, bikavér és kadarka tételei havi rendszerességgel tűnnek fel különböző mesterkurzusokon, többnyire valamelyik lelkes borász prezentálásában. Mi újat lehet még elmondani róluk? A Kékfrankos Április Nagykóstoló Szekszárd Palackban című mesterkurzusán kiderült, hogy két nemzetközi borakadémikus, Sebestyén Csilla és Fiáth Attila még tud másfél órán át úgy sztorizgatni, hogy két tucat ember némán hallgatja őket.
Nyilván egészen más, ha két nemzetközi szinten elismert szakember mutat be borokat, mint amikor egy borász vagy egy sommelier. Csilla a családi Sebestyén borászat révén ugyan aktív részese a Szekszárdi borvidék életének, de szemléletmódja, ahogy a borokról beszél, nagyon széles látókört tükröz.
Bár, ahogy mondta, nem ő az egyetlen a borvidéken, aki ha kell, kellő önkritikával dolgozik, és a véleményével sincs egyedül, miszerint a közös borvidéki fejlődést a hibák kiküszöbölésével kell megalapozni. "Havonta tartunk zártkörű kóstolókat a szekszárdi borászokkal, amikor kifejezetten a hibákat keressük a borokban – itt Takler, és a bátyám is szavazta már ki a saját borát" – kezdte a kurzust. A konkrét példaként hozott, kiszavazott bor – elmondása szerint – egy cabernet hangsúlyos bikavér volt, de nem a klasszikus, az egységes palackhoz megálmodott bikavér stílusban készült. "Ilyenkor haza kell menni és újraházasítani."
A privát kóstolók alapján a hibák egyik leggyakoribb oka a túlzott vagy a rossz hordóhasználat, de a borakadémikus szerint egyre javul a helyzet. Magyarországon gyakori az is, hogy a borászok kézművesség címszó alatt különlegesként próbálnak eladni hibás borokat. "A rossz borra nincs mentség; a boltok polcain csak 100%-os, hibátlan boroknak szabadna megjelenniük. Ha ehhez fel kell vállalni, hogy tudatosan használunk élesztőkultúrákat, ként, és tudatosan állítjuk össze a bor összetevőit, akkor úgy" – Fiáth Attila szerint a helyes irány, ha a koncepció meghatározása után a borászok tudatosan készítik boraikat, és a lehető legkevesebb dolgot bíznak a véletlenre.
Mindez nem a kísérletezés ellen szól. A fiatalabb szekszárdi generációnak is van egy kis játéktere, készít kísérleti tételeket többek között Takler Ferenc és Heimann Zoli is, de ezek nem feltétlenül kerülnek a nyilvánosság elé. "Ezeket zárt körben megkóstoljuk, átbeszéljük, de ha kell, el is vetjük – a játék nem megy a minőség rovására."
GPS-szel a világhírig
Ha megnézzük az egységes szekszárdi palackot, a bordeaux-i és a burgundi palack is eszünkbe juthat róla. Az előadók szerint ez nem baj, hiszen Szekszárd is a minőséget és az eleganciát akarja kommunikálni, viszont egy jó kékfrankossal vagy bikavérrel sokkal izgalmasabb tud lenni. "Ahhoz, hogy egy borrégió megjelenjen a világtérképen, meg kell különböztetnie magát másoktól" – mondták. Régebben, illetve sok helyen ma is a borstílusok adják a változatosságot, de már az autentikus szőlőfajtákkal is sokan próbálnak kitűnni. Azt azért Csilla és Attila is elismerte, hogy a mennyiség és minőség szempontjából is megbízható nemzetközi fajtákat nem szabad megtagadni, még ha nem is ezek Szekszárd hírnevének kulcsai.
Az előadók szerint Szekszárdon a következő tíz év részben arról fog szólni, hogy a kiemelkedő minőséget adó területek – a Porkoláb-völgy vagy a Görögszó – jobban megmutassák magukat. A helyieknek sok dolguk lesz még a kadarkával is: egyelőre még nincs kiforrott kép arról, hogy milyennek is kellene lennie a borának. (A Szekszárd Palackban mesterkurzus után, a Kadarka – hazai körkép című mesterkurzuson kiderült, hogy az egyéb borvidékeken termelők zömének sincs.)
A kadarka nehéz pálya, és mi gyerekcipőben járunk. Próbáljuk megtalálni azt a 3-4 klónt, ami a helyi adottságoknak leginkább megfelel" – mondta Sebestyén Csilla. Az utóbbi néhány évben a számos kísérleti példány közül 9-et választottak ki, ezeket folyamatosan kóstolgatják a szakemberek és a borászok. "A több mint 90 éves Vida és a Márkvárt ültetvények is bizonyítják, hogy ennél a fajtánál a legészrevehetőbb az öreg tőkék előnye." Állítólag, aki megkóstolja a Vidáék idős ültetvényéről származó 2003-as kadarkát, átértelmezi a fajtát és teljesen új képet alkot róla.
Abban Csilla és Attila is egyetértettek, hogy a kadarka alapvetően a házasítások részeként értelmezhető, és ideális esetben csak kisebb hányadát adja a boroknak. "Az előírt minimum 5% fűszerességet visz a bikavérekbe, de nagyobb mennyiségben hajlamos eluralni a blendeket; nagyon ritka az, hogy 20%-nál több a kadarka egy házasításban."
A két említett AIWS választották ki azt a díszpalackosok közül azt a 6 bort, amelyek most a legjobb formájukban vannak. Ezeket kóstoltuk a Kékfrankos Április mesterkurzusán:
Hetényi Kékfrankos 2012
Vida Kékfrankos 2013
Takler Kékfrankos 2013
Vesztergombi Kékfrankos 2012
Eszterbauer Bikavér 2013
Schieber Bikavér 2013
Jó kérdés, és a kurzuson is elhangzott: vajon hol ér véget egy borvidék stílusa, és hol kezdődik egy borászaté? Ez alapján a hat bor után nekem egyértelműen úgy tűnt, hogy a szekszárdi borászok jól válaszolták meg a kérdést. A borok egységesek és azonos minőséget képviselnek, már az elegancia irányába mutatnak, mégis van egyéni karakterük. Ez azt jelenti, hogy a Szekszárd Palack, és a mögé felsorakozó mozgalom már az első (2012-es/2013-as) évjáratban elérte a célját.
Winelovers borok az olvasás mellé
Hasonló cikkek
Az anyaföld gyógyítása a mezőgazdaság által - Idén 100 éves a biodinamikus mozgalom
"10 éven belül mi leszünk az új mediterráneum”
A Top 100 legjobb bor közé már csak aranyérmesek kerültek
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!