A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

A koronavírus nyertesei és vesztesei

Nem várt hatások, különbözőképpen reagáló földrészek

2020-10-11 | Vinoport


A koronavírus nyertesei és vesztesei

Talán nem túlzás kijelenteni, hogy az italcégek egy jelentős hányada profitált a járványból – foglalja össze James Lawrence a wine-searcher.com-on a minap megjelent, a koronavírus hatásait elemző terjedelmes írásában. Az összkép ennél azért árnyaltabb.


 

A Nielsen piackutató cég nemrég hozta nyilvánosságra a tanulmányát, ami szerint Júliusig bezárólag 17,5 százalékkal nőtt egy év alatt az Egyesült Államokban az alkoholos italok kereskedelmi forgalma. Miközben a nagyobb boros brandek a nehézségek ellenére nagyjából tartották az eladásai szintjét, a bag-in-box borok iránti kereslet az egekbe szökött. Talán nem túlzás kijelenteni, hogy az italcégek egy jelentős hányada profitált a járványból – foglalja össze James Lawrence a wine-searcher.com-on a minap megjelent, a koronavírus hatásait elemző terjedelmes írásában.

 

 

Állítása szerint Európa nagyon hasonló képet mutat, miközben megjegyzi, hogy vannak természetesen vesztesei is a mostani időszaknak, másoktól pedig éppenséggel jelentős változásokat követelt meg a válság a fennmaradás érdekében. Példaként a főleg a gasztronómiába szállító kisebb pincészeteket említi, akiknek a boltbezárások után nagyon gyorsan más, közvetlen utat kellett találniuk a fogyasztókhoz. „Számos országban a kiskereskedelem és az e-kereskedelem tudott akkora növekedést produkálni, ami ellensúlyozta a vendéglátásban végbemenő visszaesést. Ilyen többek között Anglia és Mémetország” – magyarázza Daniel Mettyear, az IWSR elemző cég kutatási igazgatója. Mark Meek, az IWSR igazgatója még a járvány felszállóágában azt jósolta, „a jómódubbak továbbra is ragaszkodni fognak a megszokott életszínvonalukhoz, ráadásul sokan majd befektetésként tekintenek azokra, ezért a high-end termékek talán még erősödhetnek is, inkább a középső kategóriát képviselő márkáknak van félnivalójuk”. Sok vitát váltott ki, hogy szintén ő az olcsó borok előretörését is valószínűnek tartotta.

 

„Most zajlik éppen a korábbi előrejelzéseink felülvizsgálata. Miközben összességében nagy visszaesésekre számítottuk, úgy tűnik, a piacok a vártnál azért sokkal jobban reagáltak a válságra. Valószínűleg azért, mert a karantén alatt az emberek nem akartak lemondani minden örömükről” – foglalja össze a már említett Mettyear.

 

Az elemző cég leginkább a már említett olcsó borokkal kapcsolatban lőhetett mellé, úgy tűnik ugyanis, hogy a borfogyasztók évek óta növekvő minőségi igényeit (az eredeti cikk a találó prémiumizáció kifejezést használja) a koronavírus sem tudta megállítani. Természetesen ez inkább csak általánosságban volt igaz, akadtak olyanok, akik rosszul jöttek ki a dologból. Az osztrák borok iránti kereslet – az Osztrák Bormarketing Ügynökség jelentése szerint – például bezuhant az Egyesült Királyságban, az éttermek felszívóerejét ugyanis egyáltalán nem vette át a helyi kiskereskedelem.

 

Kétségtelen, hogy Németországban viszont – miközben az online vásárlások aránya jelentősen megnövekedett – valóban eltolódott a kereslet az olcsóbb borok irányába. Thomas Hutchinson, az egyik legnagyobb disztribútor, a Hawesko kommunikációs igazgatója magyarázattal is szolgált a jelenségre: „Tipikus reakció válság idején, hogy az emberek a nap végén továbbra is ragaszkodnak a borukhoz, de ez ilyenkor inkább a komfortérzetükről és nem az ünneplésről szól. A választott bor ára is ennek megfelelően változik lefelé.” Ausztriában is hasonlóról számoltak be a szakértők, a fogyasztók a szupermarketekben olcsóbb borokat vásároltak meg annál, mint amiket előtte a borbárokban rendeltek. „Az is igaz azonban, hogy a luxustermékek piaca is jól teljesített. A célközönség az eddig a vendéglátóhelyekre szánt pénzét otthonról is borokra költötte.

Leginkább a középső szegmens szenvedte meg a covid-ot”

– mondja Clemens Riedl az egyik vezető osztrák borkereskedő cég tulajdonosa.

 

Hasonló növekedést könyvelhettek el a portói borok – legalábbis erről számolt több portugál termelő. Ez elsősorban Észak-Amerikának (USA, Kanada), illetve az olyan fejlődő piacoknak, mint India vagy az afrikai országok volt köszönhető. Utóbbiakban kialakulóban van egy jelentősebb jómódú réteg, amelyik elkezdett érdeklődni a prémium italok iránt.

Amerikában és Európában ezzel együtt nem jött be egyértelműen az az elgondolás, hogy az emberek a borbárok bezárása után otthon is „kevesebbet, de jobbat” fognak inni. Úgy tűnik tehát, továbbra is érvényes a német író-költő, Johann Wolfgang von Goethe igazsága, miszerint „a gazdag emberek jó bort akarnak, a szegények sokat”.



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!