A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

A szőlőtörköly felhasználási lehetőségei

Melléktermékből alapanyag

2019-03-08 | Dohány Attila


A szőlőtörköly felhasználási lehetőségei

Napjainkban a hosszútávon fenntartható mezőgazdasági és ipari tevékenységeknek elengedhetetlen részévé vált a közvetlen környezetre gyakorolt káros hatások minimálisra csökkentése. Bár a borkészítés során keletkező melléktermékek nem tűnhetnek különösen veszélyesnek vagy kezelhetetlen mennyiségűnek, ám globális szinten már kifejezetten hangsúlyos problémáról beszélhetünk.


Címlapfotó: www.poligrappa.com

 

A borkésztés során felhasznált szőlőfürtök részeinek 15-20 százaléka fel nem használt feleslegként jelenik meg a folyamatban. A fennmaradó melléktermék túlnyomó része a szőlőtörköly, ami a fürtök kipréselése után visszamaradó szilárd kocsány-, héj- és magrészeket jelenti. Világszerte hozzávetőlegesen 250 millió hektoliter bort készítenek évente, amelyhez 76 millió tonna borszőlőt használnak fel, amiből tetemes mennyiség, közel 15 millió tonna feleslegessé vált melléktermék marad vissza. A vinifikáció során feleslegessé vált anyagok feldolgozatlan állapotban a természeti környezetbe jutva rendkívül károsak lehetnek, többek között a magas nitrit és nitrát tartalmuk miatt, így már számos országban, köztük hazánkban is szigorú szabályok vonatkoznak a semlegesítésükre. Több államban azonban ezeknek az anyagoknak jelentős része végső megoldásként még mindig a hulladéklerakókba kerül, így szennyezve a természetes környeztet.

 

 

A borászati melléktermékek számos hasznosítási lehetőségét már évszázadokkal korábban felismerték, de ezek használata kezdetben nem környezetvédelmi okokra volt visszavezethető, hanem praktikus alkalmazási alternatívákra. A leggyakoribb hagyományos felhasználási módok közé tartozott a törköly takarmányként való hasznosítása, amit ma már leginkább csak kiegészítő szükségtakarmányként alkalmaznak, mivel a kemény héjú szőlőmagban található tápanyagok csak finomra darált formában emészthetők, az eljárás pedig körülményessé teszi ezt a felhasználási lehetőséget. Emellett a takarmányként való alkalmazást szintén háttérbe szorítják azok a vélemények, melyek szerint a törkölyben található antinutritív vegyületek kedvezőtlenül befolyásolják a bevitt tápanyagok emészthetőségét, így az állatok súlygyarapodását is. Ezért korlátozott mennyiségben, főleg kérődzők esetében használják takarmányozásra.

 

Szintén régóta alkalmazott módszer a szerves trágyaként vagy komposzt alapanyagként való hasznosítás, hiszen a csaknem hatvan százalékos szervesanyag-tartalmú szőlőtörköly foszforban és káliumban is gazdag, így nagy hatékonysággal használható fel a talaj szervesanyag és ásványi anyag hiányának pótlására, biológiai aktivitásának fenntartására. A törkölyből készült komposztok jó minőségűek, laza szerkezetűek,

a növények egészséges fejlődését – a magból kioldódó anyagoknak köszönhetően – kedvezően befolyásolják, szőlőcukor-tartalmuknak köszönhetően pedig gyorsan bomlanak.

 

Mezőgazdasági felhasználásai mellett a leggyakoribb ipari feldolgozási lehetőségek közé tartozik a szőlőtörköly lepárlása, amely segítségével döntően etilalkoholt állítanak elő, amit likőrök, párlatok készítéséhez, vagy gyógyszerészeti segédanyagként használnak fel. A lepárlás segítségével készült legismertebb alkoholos italok az olasz grappa, valamint a magyar törkölypálinka.

 

A szőlőtörköly felhasználási lehetőségei

Fotó: www.feedipedia.org

 

Az ipari technológia fejlődésének köszöntően a borászati melléktermékekből egyre több felhasználható anyag került kivonásra. Az alkohol mellett a legfontosabb értékes komponens a borkősav, amelynek főbb felhasználási területei az élelmiszeripar, gyógyszeripar, építőipar.  Ezen kívül az utóbbi években kezdett elterjedni és széleskörű felhasználási lehetőségekkel is bír a vörös színű antocián nevű vegyület kinyerése, amely többek között a kékszőlő jellegzetes színét is adja. Az antocián kiváló színező tulajdonságai lehetővé tették a különböző élelmiszeripari termékekben – desszertekben, fagylaltokban, gyümölcslevekben, tejtermékekben – való felhasználását. Ezt a vegyületet ma is megtalálhatjuk a napi fogyasztási cikkeinkben, rémisztő neve ellenére az emberi szervezetre teljesen ártalmatlan, így az élelmiszerekben való felhasználása mennységi korlátozás nélkül engedélyezett.

 

A szőlőmagolaj előállítása egy másik sikeres megközelítése a szőlőtörköly felhasználási lehetőségeinek. Könnyen emészthető, koleszterinmentes, E-vitaminban és antioxidánsokban rendkívül gazdag, és más olajoktól eltérően sütési hőmérsékleten kevesebb káros égéstermék keletkezik. Egészségesebb étkezési alternatívát kínál a többi étkezési olajjal szemben, de előállításának magas költsége miatt fogyasztói ára is jóval magasabb, így alkalmazása még nem terjedt el széleskörűen. A szőlőmagolaj préselése mellett a szőlőmagból készült mikroőrlemények és gluténmentes termékek is hasznos alkalmazási alternatívának bizonyultak, az olajhoz hasonlóan az egyik legerősebb antioxidáns tartalommal rendelkeznek, ami hatásosan gátolhatja a szervezetünkben zajló káros oxidatív folyamatokat.

 

Magyarországon az Európai Uniós direktívának megfelelően a 70/2012. (VII. 16.) VM rendelet szabályozza a borászati melléktermékek ellenőrzés melletti kivonását. A rendelet szerint huszonöt hektoliter vagy azt meghaladó mennyiségű bor előállítása esetén a borászatnak gondoskodnia kell a borászati melléktermékek kivonásáról a törvény által meghatározott módon. A rendelettel összhangban, hazánkban a borászati melléktermékek ellenőrzött, környezetkímélő feldolgozását egyetlen ipari méretű üzemben végzik, amely már közel ötven éves múltra tekint vissza. A Kunfehértón található Arany Kapu Borászati Melléktermék Feldolgozó Zrt.  a folyamatos fejlesztéseknek és kapacitásbővítésnek köszönhetően alkalmassá vált a hazánkban keletkező borászati melléktermékek teljes körű feldolgozására. A feldolgozás a legmodernebb komplex technológiával történik, amely során a szőlőtörkölyből és borseprőből elsősorban nyersalkoholt, denaturált szeszt, borkősavat, kalcium-tartarátot és szőlőmagot állítanak elő. 

 

A szőlőtörköly felhasználási lehetőségei

Fotó: https://www.stuff.co.nz/

 

A közel 800 beszállítóval kapcsolatban álló üzem egy borpiaci évben 40-45 ezer tonna szőlőtörkölyt és közel 140 ezer hektoliter borseprőt dolgoz fel, ami a hazánkban képződő teljes mennyiség 80-90 százaléka. A cég nemcsak belföldi, hanem horvát, osztrák és román partnerkapcsolatokkal is rendelkezik, ahonnan szintén saját költségére szállítja be a borászatok számára feleslegessé vált anyagokat. A legmodernebb technológiával rendelkező üzem a beszállított óriási mennyiséget a szüreti időszakhoz igazodva akár 200 nap alatt is képes feldolgozni. A kivonási folyamat első lépeseként az üzembe szállított szőlőtörköly lepárlásra kerül, melyből nyersalkoholt nyernek ki, majd a „kifőtt” törkölyből forró vízzel kioldják a borkősavas vegyületeket. A visszamaradó masszát kipréselik és előszárítják. A szárított anyagból elkülönítik a megmaradt szőlőmagot és héjat. Az éves szinten hatezer tonna kinyert szárított szőlőmagot olasz és spanyol olajkinyerő üzemeknek értékesítik, ahol szőlőmagolajat készítenek belőle. A feldolgozás utolsó lépésként a még fel nem használt szárított szőlőhéjat az üzem hőellátására használják fel, így a beszállított alapanyag közel száz százaléka környezetbarát módon kerül feldolgozásra.

 

A kunfehértói üzemnek köszönhetően hazánk kiemelkedő helyen áll a borászati melléktermékek feldolgozottságát tekintve, hiszen több szomszédos országban, így Ausztriában sincs hasonló, komplex feldolgozó üzem. 

A tengerentúli bornagyhatalmakban sem megoldott a környezetre veszélyes törköly ilyen mértékű feldolgozása, amit alátámasztanak a borászatok által okozott környezetszennyezési botrányokról szóló hírek is.

Ilyen például a legkörnyezetbarátabb bor készítését megcélzó, 2013-ban Új-Zélandon az Év Termelőjévé választott Peter Yealands-ot ért vád is, miszerint a birtokán nem megfelelően tárolt több tonna szőlőtörköly okozott nagymértékű környezetszennyezést.

 

A környezetvédelmi hatóságok egyre szigorúbb fellépésének, valamint a borászatok növekvő környezettudatosságának köszönhetően ezek az esetek azonban egyre ritkábbak, így a nem túl távoli jövőben talán megoldódhat ennek az ártalmatlannak tűnő, de a környezetre meglehetősen veszélyes anyagnak maradéktalan és környezetbarát hasznosítása.



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!