A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

A tápanyag-utánpótlás kérdése kritikus Villányban

Wassmannéknál jártunk 3. rész

2014-03-10 | Tóth Adrienn


Most következik a harmadik, egyben befejező része annak az interjúsorozatnak, amelyben a Wassmann Pincét vezető házaspár egyik tagjával, Susann Hanauerrel beszélgettünk. A cikkek folyamán olyan összefüggésekről ejtettünk szót, mint a humusztartalom és a szárazságtűrő képesség, valamint a tápanyag-utánpótlás és a szőlő érésének dinamikája.


 

Cikkünk előző részéért kattints IDE!

Vannak olyan anyagok, mint a réz és a kén, amelyet mind az ökológiai, mind a konvencionális módszereket használók alkalmaznak. Mit gondolsz ezekről?

A rézből és a kénből minél kevesebbet érdemes használni, mert a réz képes arra, hogy felhalmozódjon a talajban, a kén pedig savas esőt okoz, amit károsítja az erdőket. Ha humuszgazdag talajról beszélünk, abban egy szintig nem emelkedik a réz mennyisége, utána azonban itt is átlépheti az egészséges szintet. Sajnos Németországban már van olyan terület, ahol olyan magas a rézszint, hogy nem lehet semmit odaültetni.

A Demeter nemzetközi biodinamikus minősítő rendszer ebből a szempontból olyan szigorú, hogy míg Magyarországon a hivatalos bioszabályozás hat kilogramm tiszta réz felhasználását engedi évente hektáronként, addig a biodinamikus rendszer ezt három kilogrammra csökkenti. Azokban az országokban, ahol már szembesültek ezzel a problémával, általánosan erős a szabályozás, így például Németországban a konvencionális termelők sem mehetnek a három kilogramm fölé.

Összességében, a környezet védelmén túl, milyen pozitív eredmények figyelhetők meg Villányban a biodinamikus működésnek köszönhetően?

Ezek csak a saját gondolataim, hivatalos kutatások nem támasztják alá őket, de mi voltunk az elsők és sokáig az egyetlenek, akik ilyen megközelítéssel gondozták ültetvényeiket, ezért tartom relevánsnak az eredményeket. Az egyik legérdekesebb tapasztalat az, hogy az átlagosnál későbbi szüreti időpont és alacsony termésátlag mellett sem szalad el az alkohol a borainkban.

A tápanyag-utánpótlás kérdése kritikus Villányban

Úgy gondolom, a szőlőtőkéink kiegyensúlyozott működéséhez hozzájárul, hogy nem bombázzuk folyamatosan a földet friss istállótrágyával vagy műtrágyával, hanem csak annyi tápanyagot biztosítunk számára, amennyire szüksége van, azt viszont olyan formában, amely a legelőnyösebb. Ennek köszönhető, hogy az egész szőlőterület zöldell.

Ezen túl minek tulajdonítasz még jelentőséget a mértékletes cukortermelésben?

Nálunk a legtöbb szőlőben teljesen takart a talaj, ez természetesen tápanyag- és vízkonkurenciát jelent a szőlő számára, ily módon fékezzük a tőkék működését. Szerintem az így kialakuló versenyhelyzet és a csak gyenge fokozatú tápanyag-utánpótlás akadályozza meg azt, hogy túl magasra szökjön a cukor.

E kérdés kapcsán onnan kell kiindulni, hogy erre a vidékre alapból is gazdag agyag- és lösztalajok a jellemzőek. A legjobb, legizgalmasabb vörösborok pedig akkor készülnek, amikor a szőlők már majdnem tápanyaghiánnyal küszködnek. A túltáplálásra csak az adhat okot, ha valaki a minőség iránt érdektelenül a mennyiséget akarja növelni. A helyi eredetvédelmi szabályozás szerint pedig a DHC Villány premium borok esetében 6000 liter/hektár/év a határ. Épp ezért nagyon kritikus Villányban a tápanyag-utánpótlás művelete.

Ti mekkora területen műveltek szőlőt?

Két hektáron, de ezen csak mi ketten dolgozunk. Sokszor hallom a kifogást a biodinamikus művelés kapcsán, hogy két hektáron könnyű megoldani, de nagyobb területen már nem lehetne. Pedig a modern, kíméletes permetszerekkel már 60, 70, sőt 80 hektár is művelhető ily módon. Malatinszky Csaba, akivel már 5 éve mint tanácsadók együtt dolgozunk, 25 hektáron gazdálkodik minősített biogazdálkodásként, de még nagyobb területtel foglalkozik e rendszer szerint Bock József és Gere Attila.

Sokszor a betegségeket hozzák fel a bio ellen, de az esős 2010-ben például Malatinszky nem készített rozét, olyan jó minőségű és egészséges volt a szőlő. Nem az időjárás a kérdés, az kihívást, megnövekedett munkát jelent; hanem az a tény a fontos, hogy a szőlőt bioművelés mellett is meg lehet védeni.

A tápanyag-utánpótlás kérdése kritikus Villányban

Mi mindig a megelőzés szellemében dolgozunk, de ekkor is a minimalizált beavatkozásra törekszünk, hiszen végül is a szőlő nem úgy van kitalálva, hogy kívülről folyamatosan támogatást igényeljen. Az persze természetes, hogy az európai nemes fajtákat védenünk kell a lisztharmattól, peronoszpórától, mert ezek Amerikából jöttek. Több ezer év együttélésre lenne szükség ahhoz, hogy e növények rezisztensé váljanak. Végül is úgy foglalható össze, hogy a mi feladatunk az, hogy minél erősebbé tegyük a növényt.

Mi történik, ha elégtelennek bizonyul a megelőzés, és bekövetkezik a baj?

A lisztharmat ellen az egyetlen szóba jöhető gyógyszer számunkra a víz, azáltal tudjuk megnehezíteni a terjedését és a pusztítását, ha jelentős vízmennyiséggel, nagy nyomáson lemossuk a növényeket, akkor elpusztul az oidium-gomba, nem bírja a vizet. A peronoszpóra ellen pedig rézzel tudunk fellépni. Itt azonban fontos újra megemlíteni, hogy az esetünkben – a biodinamikus szabályozásnak megfelelően – három kilogramm tiszta fémréz a határ évente hektáronként.

Már körülbelül ötven éve folyik a kutatás, mivel lehetne helyettesíteni a rezet a szőlővédelemben, de még nem találták más természetes anyagot, ami olyan jól hat a peronoszpóra ellen, mint a réz. Nem véletlen, hogy még a konvencionális szőlőművelésben is ez az egyik legfontosabb szer.

Sokat beszéltünk az eddigi munkáról, eredményekről. Mik a terveitek a jövőre nézve?

Az egyik legfontosabb terület, amellyel mostanában foglalkozunk, hogy gyógynövényekből készített kivonatokkal igyekszünk erősíteni és ápolni a szőlőinket. Minderre annak érdekében van szükség, hogy azok olyan jó kondícióba kerüljenek, hogy még kevesebb növényvédelmet igényeljenek.

Eddig is csak biopermetszereket használtunk, például káliumbikarbonátot, más néven sütőport vagy vízüveget, amely elsősorban a tojások tartósítására szolgál. Mindkettő természetes és hatékony, azonban alkalmazásukkor azt vettük észre, hogy stresszelik a szőlőnövényeket. Végső soron nem tartom helyes elvnek, hogy a gombák ellen dolgozzunk ahelyett, hogy a szőlőért cselekednénk. Ezért a jövőben inkább azon igyekszünk, hogy minél életerősebbé tegyük magát a tőkét, hogy az kevésbé legyen sérülékeny a betegségekkel szemben.

Olyan ez, mint az embereknél: a káros stressznek kitett szervezet immunrendszere szükségszerűen gyengébb, és így könnyebben ledönti a lábáról a betegség. Ha azonban megfelelően erősített, ápolt, és csak a szükséges stresszel, külső beavatkozásokkal kell szembenéznie, ellenálló immunrendszer alakul ki. Sokat köszönhetek ezzel kapcsolatban Horváth Juliannának, aki mátrai szőlőiben e hozzáállás alkalmazásával 50%-kal csökkentette a kén- és a rézpermetezések mennyiségét; bízunk abban, hogy mi is hamarosan hasonló eredménnyel számolhatunk.

 

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!