A téma: champagne
Tíz tudnivaló a champagne-ról
2012-11-12 | Tóth Adrienn
Champagne az a borvidék, amely megtanította a világnak, hogy hogyan lehet pezsgőt készíteni. Persze ma már léteznek a tradicionális módszernél gyorsabb és kedvezőbb árú lehetőségek is, a minőség tekintetében azonban még mindig nem vette fel senki a versenyt a méthode champenoise-zal. Mivel most a champagne a fő témánk, gondoltuk, nem árt majd összegyűjteni a legfontosabb tudnivalókat.
1. Champagne kizárólag Franciaország Champagne nevű borvidékén készülhet. Az északkeleti országrészben található régió a leghűvösebb francia borvidék: egy olyan terület, ahol nem mindig érne be magas minőségű bor előállítását lehetővé tevő szőlő. A helyiek azonban ebből a látszólagos hátrányból előnyt kovácsoltak, és megalkottak egy olyan különleges bort a pezsgő formájában, amely mára ár tekintetében a legértékesebbek között található.
2. A borvidéken három szőlőfajtából nyerhető pezsgő. A pinot noirt és a chardonnay-t egy kevésbé ismert kék szőlő, a pinot meunier egészíti ki. A gyakran csak meunier-nek nevezett szőlőfajtát hosszú ideig nem szívesen emlegették a gazdák, manapság azonban egyre népesebb rajongótáborra tesz szert, hiszen testet és gazdagságot adhat a végső italnak.
3. Ha belegondolunk egy pillanatra, hogy a két kék és az egy fehér szőlő hogyan eredményezhet ilyen kevés rozét és sokkal több fehér pezsgőt, elsőre meglepődhetünk. Érdemes azonban tisztában lenni azzal, hogy kék szőlőből is készülhet fehérbor, hiszen a színanyagokat a szőlő héja tartalmazza. Abban az esetben, ha a feldolgozás egy gyors préseléssel veszi kezdetét, elkerülhető, hogy színanyag kerüljön a borba.
4. A tradicionális pezsgő készítésének titka, hogy a buborékok kétszeres erjesztés révén kerülnek a palackba. A fermentáció első körében a mustból alapbor lesz. Ezt követi a házasítás kritikus művelete: a champagne-ok esetében ugyanis engedélyezett nemcsak a borvidék szőlőfajtáinak és területeinek házasítása, hanem az évjáratoké is.
5. A történetben az igazi fordulatot azonban az hozza meg, amikor a szárazra kierjedt, házasított borhoz egy úgynevezett likőrt, azaz cukrot és élesztőt adnak, és az egészet bezárják egy pezsgőspalackba.
6. Az erjedésről érdemes tudni, hogy mialatt a cukrot az élesztők alkohollá alakítják szén-dioxid szabadul fel, amely esetünkben a palackba zárt rendszerből nem tud távozni, így szépen beépül a borba, buborékossá téve azt.
7. Az egyes tradicionális módszerrel készült pezsgők közötti különbséget a beházasított alapanyagon túl az is jelentős mértékben meghatározza, hogy a második erjedés lefolyása után az italt mennyi ideig hagyják a seprőn állni. Ez alatt a munkafázis alatt ugyanis a bor szerkezete érik, aromái az úgy nevezett autolízises, kekszes, piskótás, élesztős jegyekkel gazdagodnak.
8. A pezsgőkészítés befejező fázisában a palackot úgy forgatják, hogy az szájjal lefelé álljon, és az élesztőmaradványok, azaz a seprő a palack nyakában összpontosuljon. Majd folyékony nitrogén segítségével lefagyasztják a palack nyakát, így eltávolítva a seprőt. Az elveszített folyadékot borral utántöltik, ekkor állítva be a palack végső cukortartalmát.
9. A pincészetek termékpiramisát ezek a pezsgőtípusok építik fel: nem évjáratos, alap brut, amely ideális esetben egy standard minőséget képvisel. Ezen kívül készülnek blanc de noirs pezsgők, amelyekhez a két kék szőlőt használják fel, alapboruk azonban fehér. Blanc de blancs kizárólag fehér szőlőből, azaz chardonnay-ből nyerhető.
10. A rosé champagne esetében pedig nem csak a rövid ideig tartó héjon áztatás lehetősége merül fel, ennél a bortípusnál kivételesen megengedett a fehér- és vörösborok házasítása is. A sorra a koronát a prestige cuvée-k teszik fel, amelyek eltérő filozófiával készülhetnek, de minden champagne háznál a lehető legmagasabb minőséget testesítik meg.
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!