A tokaji bor és a sajt
Amikor a borhoz kóstoljuk a sajtot
2007-12-24 | Varga MónikaItthon igen kevés az az üzlet, ahol sajtból kifejezetten jó a választék. Nálunk legtöbben a karakter nélküli vagy éretlen darabokat keresik. Nekem ez abból a szempontból mégis jó, hogy a piacon a kicsi boltban mindig leértékelik a finom éretteket, amiket én boldogan felvásárolok. Elhozni nem egyszerű, mivel a 21-es busszal még haza is kell jutnom, és a sajt illata terjeng könyörtelenül (egyszer meg is szólalt egy fiatal lány mögöttem, hogy milyen büdös van). Sebaj, a gasztronómiailag kifinomultabb ízlésűeknek a nyáluk csorog, a többiek meg szenvedjenek csak…
Persze, hogy is várhatnánk el, hogy sajtok terén az itthoni ízlés kifinomult legyen, amikor a boltok polcain a trappisták, az ömlesztett sajtok (maci és társai) és a füstaromával ízesítettek látványa tárul elénk... Na jó, rendben, néha feltűnik egy-két éretlen camambert vagy valami egyszerűbb kecske.
Aláírom, nem könnyű dolog ez, de ott van nekünk a bor. Ha ügyesen választjuk ki a bort, a kenyeret és a sajtot olyan ízorgiában lehet részünk, hogy legközelebb a magyar trappista közelébe sem megyünk. Hogyan is kezdjük? – merül fel a kérdés. Fokozatosan kell haladni, mindig igyunk hozzá bort, meg vegyünk finom kenyeret (és gyújtsunk meg egy gyertyát, csak a hangulat kedvéért).
Itt van például nekünk a mi kis furmintunk Tokajból. Sokféle lehet, a frissebb gyümölcsösökhöz kóstolhatunk egy kis Chaource-t, ami egy tehéntejből készült friss sajt. Nem kell, hogy érett legyen, ebben az esetben nem számít. Ha a borunk kapott egy kis fahordós érlelést az sem gond, el fogja bírni a sajtunk. Ihatunk hozzá nyugodtan hárslevelűt is. Lehet salátával, előételként tálalnunk.
Illatos furmint esetében már egy kis kecskesajt is kellemes lehet, pl. a Chabichou du Poitou vagy akár egy Crotin de Chavignol (előbbi kissé krémesebb, míg utóbbi keményebb típus).
A sárgamuskotályhoz (száraztól az édesig) választhatunk nyugodtan egy Munstert, ami a rúzsos sajtok családjába tartozik (itthon ebből a családból a Pálpusztai a legismertebb).
Minél édesebb a borunk annál érettebbet keressünk. Az érettségét úgy állapítjuk meg, hogy benyomjuk a tetejét. Ha rögtön visszaáll a formája, éretlen, ha úgy marad, akkor belül már folyik (erre mondjuk, hogy kimászik a hűtőből).
A száraz szamorodnihoz egy hegyisajtot válasszunk, ilyen a Comté, de lehet akár egy Morbier is (utóbbit már biztosan sokan látták, fekete széncsík húzódik a közepén). Nem bűn, ha kicsit megolvasztjuk őket, vagy valamely étel karakterét adjuk meg vele, adhatjuk hozzá bátran a szamorodnit.
Az édes aszúkhoz (esetleg fordításhoz vagy édes szamorodnihoz) kék sajtot érdemes választani (hazai képviselője a márványsajt, de ahhoz, hogy édes bort ihassunk nála penészesebbre lesz szükség). Na itt aztán nehéz tanácsot adni, mert minél édesebb a bor annál erőteljesebb sajtot kell választanunk. A Roquefort (juhtejből készül) nagyon jó lehet egy 4-5 puttonyos aszúval.
Tehéntejből is készítenek kék sajtot. Nyugodtan kísérletezhetünk velük, nagyon kiváló a Bleu d’ Auvergne vagy a Fourme d’Ambert. Kínáljunk hozzá egy kis aszalt sárga- és őszibarackot, valamint diós kenyeret (itt már tényleg kell egy gyertya is).
A fenti sajtnevek bármennyire is furcsán hangzanak a legtöbb hipermarketben kaphatóak (ajánlásnál a megvásárolhatóságot is figyelembe vettem).
Tipp: Egyes sajtoknak tényleg erős illatuk van. Azt elkerülendő, hogy a lakásba belépőt már az előszobából megcsapja az odőr, javaslom, hogy a szagosabbakat 5 uzsonnás zacskóba és műanyagdobozba tegyük (tapasztalataim szerint ez elég).
Ha pedig még éretlen a sajt, hagyjuk kint egy fél napra a hűtő tetején (nyáron fél órára).
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!