A zöld veltelini tesz minket egyedivé
Ulrike Hagert kérdeztük 2. rész
2013-05-01 | Tóth AdriennUlrike Hagerrel, a Weinviertel Bor Bizottságának ügyvezetőjével készített interjúnkkal folytatjuk bormarketing témánkat. E két rész azért is érdekes, mert ez alkalommal nem egy országos tevékenységért felelős szervezetről van szó, hanem egy regionális bizottságról, amely szűkebb keretek között valószínűleg komplexebb tevékenységet folytat. Ennek köszönhető, hogy a bormarketing-stratégia mellett szóba került az eredetvédelem, és ennek nehézségei.
Cikkünk első részéhez kattints IDE!
A hosszú távú célt évente más-más eszközök szolgálják, vagy inkább kitartanak egy állandó program mellett?
A legtöbb tevékenységünk egy fix éves program szerint zajlik. Ennek része például egy borbemutató-sorozat, amely Ausztria több városát (Bécs, Linz, Salzburg és Götzis), valamint Németországban Münchent és Berlint érinti. Az ily módon elért emberek számát tekintve ez számít a leginkább nagyszabású éves programunknak.
Ezentúl visszatérő feladatoknak tekinthető sajtóközlemények készítése és hirdetések megjelentetése a fontosabb újságokban. Rádióspotjainkat az összes osztrák rádióadón sugározzuk. Valamint kóstolókat és bortúrákat szervezünk újságíróknak, sommelier-knek és kereskedőknek.
Igyekszünk együttműködni más szakmai csoportokkal, például a Weinviertel turisztikai szervezetével. Velük elsősorban a bortúrák szervezése kapcsán gyümölcsöző a közös munka.
Ebben az évben Alsó-Ausztria tartományi kiállításnak, amely a kenyér és bor tematikája köré épül, a Weinviertel ad otthont, és ez fontos esemény a teljes régió számára. Ebből az alkalomból két különleges programra is készülünk: egy borpartira és egy nyári fesztiválra. Ezeket a rendezvényeket kizárólag idén valósítjuk meg.
Melyik munkamódszert találja hatékonyabbnak: egy folyamatos, de visszafogottabb tempót, vagy a nagyobb kampányokat?
Úgy gondolom, mindkét stratégiára szükség van, hacsak nem állnak rendelkezésre óriási források. Ebből a megfontolásból mi mindkét módszert alkalmazzuk. Egyfelől a tudatosság növelése érdekében egy nagy, nemzeti adókon levezetett rádiókampányt folytatunk, amelynek célja a Weinviertel DAC, tehát a helyi eredetvédett borok ismertebbé tétele. Ennek keretében meghatározunk egy profilt, a borvidékre jellemző borok tipikus stílusát. E tevékenység folyamán nem nevesítünk konkrét pincészeteket.
Másrészt igyekszünk minél több figyelmet fordítani egy-egy kiválasztott célcsoportnak (például a sommelier-knek vagy a gasztronómiának). Számukra speciális túrákat állítunk össze és kóstolókat szervezünk annak érdekében, hogy növeljük lelkesedésüket a Weinviertel borai és a vidék iránt. Ezen tevékenység célja már a bevételek növelése.
Melyik projektre büszke a leginkább?
Különösen fontosnak tartjuk az eredetvédelmi, DAC-rendszer bevezetését és elterjesztését a Weinviertel régióban. Az utóbbi tíz évben a bortermelők önbizalma jelentősen emelkedett: ma már büszkék arra, hogy a Weinviertelben élnek és dolgoznak. Emellett felismerték a terület erősségét, amely a zöld veltelini. Ennek köszönhetően több termelő újabb befektetéseket hajt végre; tudásuk és tapasztalataik növekedése révén megváltozott a borvidékről és borairól a kép az emberek fejében.
Mit gondol, a munkájuk során mire kell különösen ügyelni?
A legfontosabb feladatunknak azt tartjuk, hogy kialakítsunk egy valóban egyedi képet erről a borvidékről. Ebből a szempontból nagyon fontosnak tartom a megfelelő rendszer, bor és koncepció megválasztását.
Mivel elsőként nálunk születtek eredetvédett, azaz DAC borok, az emberek anélkül azonosították zöld veltelinijeinkkel ezt a fogalmat, hogy tudatosították volna a Weinviertel földrajzi megjelölést. Épp ezért sajnos előfordul, hogy mikor fogyasztók, sommelier-k, borkereskedők úgy gondolják, hogy a DAC rendszerről beszélnek, tulajdonképpen a Weinviertel DAC-ről beszélnek. Ez a kettő pedig egyáltalán nem ugyanaz.
Ma már nyolc DAC körzet létezik Ausztriában, így a jelenség kellemetlen következménye lehet, amikor a fogyasztók DAC megjelölésű bort vásárolnak, mert azt gondolják, a mi zöld velteinijeink közül vásárolnak, pedig könnyen lehet, hogy az adott palack a másik hét DAC körzet egyikéből érkezett, például Burgenlandból, ebben az esetben pedig egy kékfrankost kapnak a zöld veltelini helyett.
Sokat dolgozunk azért, hogy az emberek fejébe bevéssük a Weinviertel nevet a DAC helyére, ez pedig nagy fáradsággal jár, mert ez a probléma eszünkbe sem jutott a projekt indulásakor. Nehézségek minden borvidéken akadnak, a különbséget az adja, ahol az adott borvidék éppen tart.
Milyen kép él önben a magyar borokról? Vannak-e javaslatai számunkra?
Az én fejemben a magyar borok kissé ódivatúak: kevésbé asszociálok modern pincészetekre, inkább a régi, hagyományos borstílusok jutnak az eszembe, valamint a régre visszanyúló történelmi bortermelői tradíciók. Ugyanakkor a különböző közösségi médiumokon azt tapasztalom, hogy egyre több a fiatal, aki újra tudja értelmezni a magyar bort.
Véleményem szerint a bormarketing-tevékenységnek fontos lenne kifejezni a borvidékeken végbemenő fejlődést, valamint az egyes területek egyéni jellemzőit, tulajdonságait. A világon minden borvidéknek szüksége van arra, hogy valamilyen szempontból egyedülálló legyen, hogy legyen valami, amiben nem másokhoz hasonlítják, ami kizárólag helyi, magyar. Ezek pedig lehetnek borstílusok, szőlőfajták, vagy maguk a termelők.
Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!