Az anyaföld gyógyítása a mezőgazdaság által - Idén 100 éves a biodinamikus mozgalom
2024-11-11 | Szabados Enikő
Manapság csak úgy röpködnek az olyan kifejezések, mint a bio, a természetes, az organikus, az öko. Jobb, fenntarthatóbb, egészségesebb, értékesebb terméket ígérnek ezek a kifejezések. Ahogy az lenni szokott, nincs új a nap alatt. Az elmúlt évszázadokban az élővilággal harmóniában élő, józan paraszti eszét használó ember nem „mérgezte” saját magát, alkalmazkodott az őt körülvevő természet mozzanataihoz. Tulajdonképpen ezt tanítja nekünk 100 éve a biodinamikus gyakorlat is.
100 évvel ezelőtt Dr. Rudolf Steiner (filozófus, a Waldorf-pedagógia atyja, író, dramaturg, tanár, a spirituális mozgalom - az antropozófia megalkotója) Sziléziában, Keyserlingk gróf birtokán, Korberwitzben mezőgazdasági kurzust tartott „A mezőgazdaság gyarapodásának szellemtudományos alapjai” címmel.
1924-ben Steiner 8 előadásból álló tanfolyama adta az elméleti alapot a biodinamikus gazdálkodás létrejöttéhez. A résztvevők visszaemlékezéseit tartalmazó kötet címe sokatmondó: Az új mezőgazdaság születésének órája.
fotó: demeter.net
Steiner elmagyarázta hallgatóinak elméletét, amelynek öt fontos pillére a következő:
1. Minden gazdaság (akár egy konyhakert is) egyedi rendszer, amelynek a gazdálkodó is a része és az ő feladata, hogy összehangolja a különböző elemeket (mező, erdő, állatok, termőtalaj, komposzt, emberek stb.).
2. Olyan rendszert kell kialakítani, amit alig befolyásolnak a külső tényezők, mert „belülről” oldható meg minden. Például egy gazdaságban csak annyi állatot kell tartani, amennyit a gazdaságban termelt takarmánnyal el lehet látni, ezen állatok annyi trágyát termelnek, amennyi a talaj termékenységének fenntartásához, a növények termesztéséhez szükséges.
3. Az étel csak abban az esetben éri el a kiváló minőséget, ha előállításában minden tényezőt figyelembe vesznek, még a kozmikus ritmusokat (például az árapály jelenséget, bolygók állását, holdjárást) is.
4. Mesterséges kémiai anyagokat, műtrágyát alkalmazni nem lehet sem a kártevők, sem az élettelibb termés, sem a kapacitás növelésének érdekében, kizárólag ásványi és növényi készítményeket, un. biodinamikus preparátumokat.
5. A termelésben a megelőzésre és nem a kezelésre kell koncentrálni, csak úgy mint saját egészségünk esetében is. A gazdálkodásban a talaj folyamatos javítására, a növény immunrendszerének megerősítésére, a betegségmegelőzésre kell törekedni.
Kutatásai során ő is vizsgálta a talaj-növény-állat-ember láncolat szoros összefüggéseit és a napjainkban már-már visszafordíthatatlan folyamatokhoz vezető ördögi körben felismerte a problémát. Meglátása szerint a talaj kimerülése csökkenő terméshozamhoz vezet, ezzel párhuzamosan pedig egyre több a beteg növény és állat. Ezen problémák ellensúlyozására mesterséges és gyors megoldásként a műtrágya és a vegyszeres védekezés került fókuszba. Ez viszont a kártevők folyamatos biológiai mutációjához vezet, azaz azok rövid időn belül ellenállóak lesznek, így újabb kemikáliákra van szükség az elpusztításukhoz. Ez természetesen bejut a talajba, majd a termésbe és végül mi, emberek fogyasztjuk el.
fotó: demeter.net
Az irányzat követőivel együtt úgy gondolta, hogy a megoldás csakis a természettel való szoros együttműködés lehet a saját jóllétünk érdekében. Sok gazdálkodó hozzá is kezdett a fenti módszertan alapján dolgozni, átalakítani gazdaságát, továbbfejlesztették tapasztalataik alapján a gyakorlatot. 1928-ban megalapították a Demeter védjegyet is, amelyet Démétérről, a görög mitológiában a földművelés és a termékenység istennőjéről neveztek el. A Demeter a legrégebbi és egyben legszigorúbb, nemzetközileg elismert német bio-minősítés, a biodinamikusan előállított élelmiszerek védjegye. A minősítést a Biodinamikus Demeter Nemzetközi Szövetség (BFDI) végzi, mely az egész világon elismert védjeggyel látja el a biodinamikus birtokokat és az ott készült termékeket.
Bár sokan elvontnak tartják Steiner ezoterikus, spirituális, Waldorf elméleteit, az kétségtelen, hogy a biodinamikus gazdálkodás elmélete a gyakorlatban utat tört magának. 1930-as években közel 1000 biodinamikus gazdaság létezett, az ernyőszervezet ma már több mint 7000 gazdálkodót képvisel mintegy 250000 hektáron, 63 országban.
Különösen a biogazdálkodástól különböző módszerek tűnhetnek szokatlannak, azaz amikor a biodinamikai gyakorlat során a gazdák előtérbe helyezik a természet ritmusát.
Holdmozgás
Az árapály jelenségének hátterében elsősorban a Hold áll. A biodinamikus megfigyelések szerint ezek a folyamatok ugyanúgy lezajlanak a talajban is. Vagyis amikor a Hold növekvő, a nedvesség is felfelé tör, a talaj feletti részekbe koncentrálódik, amikor fogyó a Hold, akkor a nedvesség is a gyökerekben összpontosul. Tehát az egyes holdciklusokban más és más a talaj vízszintje, valamint a Hold különbözőképpen veri vissza a Nap sugarait is. A módszer szerint pedig ehhez kell igazítani a mezőgazdasági munkákat, például a szüretet is.
Vetési naptár
A biodinamikus vetési naptár készítőjének, Maria Thun-nak a története 1952-ben kezdődött, amikor retket vetett a kertjében. Bár ugyanolyan fajtájúak voltak, ugyanabba az ágyásba kerültek, ugyanúgy gondozta őket, mégis nagyon eltérőek lettek a termések – egyik kicsi, másik nagy, valamelyik hamarabb hozott virágot és megint másik megnyurgult. A hölgy tudni akarta, hogy mi állhat a terméskülönbség hátterében. Elkezdett Steiner elvei szerint komposzttal és gyógynövény készítményekkel dolgozni, a magokat más-más időpontban vetette el, majd 9 év kutatómunka után publikálta is eredményeit és naptárát, amely a mai napig évente megjelenik a vetésre alkalmas időpontokkal. Ő az egyes csillagképek állását és a Hold ezeken való átvonulását vette alapul, miszerint a különböző bolygóállások a növény más-más részeire hatnak, ezért meghatározható a kerti teendők optimális ideje.
Biodinamikus preparátumok
A komposztálás elengedhetetlen egy önfenntartó rendszerben. A biodinamikus gyakorlatban különféle gyógynövényekből és egyéb összetevőkből (pl.: marhatrágya, ásványok) készült keverékekkel dúsítják fel a komposztot. Az alkalmazott gyógynövények – cickavirág, kamilla, csalán, tölgyfa-kéreg, gyermekláncfű, macskagyökér – biztosítják, hogy a trágyából értékes komposzt legyen. A humuszpreparátum és a kvarcliszt-preparátum bizonyíthatóan növelik a talaj termékenységét. A BD500 nevű preparátum például a gyökerekre hat, ettől jobban és gyorsabban fejlődnek, fellendíti a giliszták tevékenységét és a talaj nedvességtároló képességét is (természetesen a naptár szerinti időben elkészítve és használva).
A téma kapcsán meg kell említenünk a Magyar Biodinamikus Egyesületet is, amely 2000-ben alakult dr. Mezei Ottóné vezetésével, aki a steineri ajánlásokat először saját kertjében próbálta ki a 70-es években. Majd 1980-ban megjelent egy cikke a Kertbarát Magazinban Kertészkedés vegyszer nélkül címmel, innen már egyenes út vezetett a lelkes érdeklődőkből és a módszert a gyakorlatban is alkalmazókból alakult egyesület létrejöttéhez. A tagok Dr. Rudolf Steiner alapelveit és útmutatásait követik, a biodinamikus preparátumok alkalmazására alapozva.
fotó: Kristinus Borbirtok
Magyarországon 41 Demeter védjeggyel rendelkező gazdálkodás van, amelyből hét borászat az, amely rendelkezik Demeter minősítésű borral. Emellett vannak még borászatok, amelyek éppen átállás alatt vannak.
A biodinamikus borászatokban:
- a szőlőt kézzel szüretelik,
- az erjedés csak a szőlőskertben és a pincében természetesen jelenlévő őshonos élesztőkkel, spontán történik,
- az eljárások során kén-dioxidot nem használnak, vagy a lehető legkisebb mennyiségre korlátozzák,
- a védekezésben kemikáliát nem, de gyógynövények „teáját” használják.
A csalán- és a zsurlóteát tartják a legalkalmasabbnak, ezeknek szárító, ezáltal gombainaktiváló hatásuk van. Permetszerként gyakran bevetik a lúgos kémhatású narancsolajat is, amely szintén leszárítja a gombákat.
A Biodinamikus Demeter Nemzetközi Szövetség szerint a titok a szőlőben végzett munka mögött rejtőzik, ami által egészségesebb és karakteresebb borokat lehet készíteni. A szövetség négy olyan tulajdonságot emel ki, amelyeknek feltétlenül jellemeznie kell egy ilyen borászatot:
Sokszínű: A Demeter borászok ökoszisztémaként, élő szervezetként tekintenek a szőlőültetvényeikre. Monokultúra helyett a növények és rovarok lehető legnagyobb változatosságára törekszenek, hogy kiegyensúlyozott és stabil környezetet teremtsenek a szőlő számára.
Biodinamikus: A Demeter-szőlészet sokkal több, mint a kémiai szintetikus növényvédő szerekről való lemondás. Valójában a borász többet ad vissza a szőlőnek, mint amennyit a szüretelés és a művelés során elvesz tőle. A talaj és a növény biodinamikus előkészítése ezt támogatja.
Ritmikus: A szőlő a Hold járását követi növekedése során. A biodinamikus szőlőtermesztők ezért ennek megfelelően végzik a metszést, a készítmények alkalmazását és a szőlő szüretelését, támogatva ezzel a szőlőt a természetes növekedésében. Ez fontosabb a borászok számára, mint a tisztán gazdasági szempontokon alapuló munkafolyamatok.
Logikus: Az élő boroknak élő talajra van szükségük. A talaj minden Demeter biodinamikus szőlőültetvény „kincsesládája”, ami megmagyarázza, hogy a biodinamikus borászok miért bánnak vele különösen gondosan. Gondoskodnak arról, hogy a talaj humuszrétege folyamatosan növekedjen, hogy a szőlőültetvényük ellenálljon az aszályoknak és a heves esőzéseknek egyaránt, lehetővé téve a különböző mikroorganizmusok megtelepedését.
Forrás: biodin.hu; demeter.net; antropozofia.hu
Winelovers borok az olvasás mellé
Hasonló cikkek
Mi történik ősszel egy biodinamikus szőlőben?
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!