Borkommunikáció 3: A bakator megmentése
2019-03-10 | Vinoport
A szőlő és bor művelődéstörténetében fontos jelenség a régi, hagyományos szőlőfajták megmentése. A bakator szőlő és bor eseménytörténete egymagában mintázza a magyar borkultúra fő jellemzőit. Februárban indított Borkommunikáció sorozatunk 3. része.
Fotó: Gönczöl Gábor
A bakator szőlőfajta hazai megjelenésével kapcsolatos legrégebbi írásos emlék Szikszai Fabricius Balázs 16. századi latin–magyar szótára, ahol már szerepel a szó. A bakator szó és szőlő föltehetőleg olasz eredetű. Egyesek az olasz Bacco d’oro szőlőfajtát sejtik benne. A kifejezés azonban ’aranybogyó’-t jelent, a bakator pedig piros gyümölcsű. Mások Görög Demeter 1829-es magyarázatát fogadják el, amely szerint a bakatorban a régi „magyar tengermelléki” Bukkari horvát város nevét fedezhetjük fel.
Hazánkban Németh Márton szőlőfajtákat leíró-rendszerező kutató szerint a Bihar megyei (ma partiumi) Érmellékről indulva terjedt el. Egykor az Érmelléken a bakatorból aszút is készítettek, „édes, erős ital, zamatossággal is bír, kellemes is, de a tokaji mögött messze áll” – írja Entz Ferenc egy 1860-as jegyzetében.
Itthon a legnagyobb elismertsége a bakatornak a 19. században volt. Vörösmarty Mihály megverselte: „De mit beszélek? itt a bor, / A drágagyöngyös bakator, / Baráti kézzel áldozunk: / Biharnak jobb időt: igyunk!” (A jó bor). Ambrus Lajos pedig 2005-ös cikkében egyenesen hungarikumnak nevezi, nem utolsó sorban egy 1859-es szövegre hivatkozva: „ami a Rajnán a Rizling vagy Traminer, Budán és Ménesen a Kadarka, éppen az az Érmelléken a Bakator. A hegyek koronája, a pincék legdrágább gyöngye, melynek bora színét az aranytól, illatát a virágoktól s erejét a tűztől kölcsönözvén, méltó kevélységét képezi a magyar bortermelőnek s szikrázó életkedve nemegyszer gyújtá lángra a képzelmet s pendíti meg a nemzeti lant húrjait azoktól, akik a fenséges italban nemcsak az élvet keresik, hanem a magyar föld egyik áldását ismerik fel.”
>>> Borkommunikáció 1: Hogyan írjuk helyesen a szőlőfajták nevét?
>>> Borkommunikáció 2: A magyar borkultúra kialakulásának kezdetei
A filoxéra ezt a fajtát is megtizedelte. Szintén Ambrus Lajos írja, hogy nagy szó, hogy „Csávossy György, az erdélyi borászat mai legnagyobb mestere az 1950-es években még kóstolhatott valódi bihardiószegi Bakatort”. A szerző maga a bakatorral kapcsolatos személyes élményeiről is beszámol: „Én magam a Szeremley-féle Bakator Fölföldi Béla készítette palackos tételét kóstoltam: tudomásom szerint csak ők foglalkoznak ezzel a különleges fajtával. A Somlón, adataim szerint, eleve házasításra telepítették még a filoxéravész előtt. Fölföldi Bakatorára jól emlékszem: tiszta, elegáns, egzotikus ital. Visszafogott, de kiegyensúlyozott harmóniákkal; bizonyítva az örökifjú tételt, hogy egy korty a híres Bakatorból – egy csepp a Kárpát-medence géniuszából.”
A bakatorszőlő jórészt kihalt, a szót magát egy utca neve őrzi Budán. Azután váratlanul mégiscsak felbukkant egy szőlőtőke, amely túlélte a pusztító filoxérát (a szőlőgyökértetűt). A budai várban – a Fortuna utca 4. szám alatt – az egykori vendéglátóipari múzeum, ma szálloda udvarán két filoxéra előtti bakator fajtájú szőlő található. Ezen a helyen alakult meg a Szent György Borlovagrend. A budai vár nyugati oldalán (a prágai várhoz hasonlóan) szerették volna visszatelepíteni az ősi budai szőlőt, de a telepítés eredménytelen maradt. A bakator viszont visszatérhetett az Érmellékre: Bihardiószegen 2017-ben újratelepítették, és megrendezték a Bakator bor- és gasztrofesztivált, és bejelentették a Bakator Szövetség megalakulását.
Századvég Kiadó
A Századvég Alapítvány keretein belül működő Századvég Kiadó gondozásában a történettudomány, a politikatudomány, a jogtudomány, a társadalompolitika, a szociológia, a kommunikáció, a külpolitika és a filozófia témaköreiben jelennek meg hazai és külföldi szerzők művei.
„A Századvég Kiadó nagy vállalkozásba kezdett: az egyedülálló és teljesen újszerű Borkommunikáció kötet e széles témakör minél nagyobb szeletét kívánja lefedni, húsz szerző és harmincnál több fotográfus közreműködésével. Az impozáns kiállítású, egyben informatív kötet nem titkolt célja a borkommunikációs alapvetésen túl a minőségi, magyar borok fogyasztásának népszerűsítése.” (Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke)
További információ: www.szazadveg.hu
Winelovers borok az olvasás mellé
Hasonló cikkek
Küldetésük a magyar bor (X)
Magyar fotós, a Borkollégium oktatója nyerte az OIV Centenáriumi fotópályázatát
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!