Borturizmus komplex felfogásban
Interjú Rácz Kingával 2. rész
2011-10-28 | Tóth AdriennBeszélgetésünk első részében az Egri Korona Borház kialakításának szempontjairól tudhattunk meg többet, majd elindultunk egy olyan úton, amely az önállóság jelentőségéről szól. A saját szőlőről kiszelektált élesztőtől, a pincészet tulajdonában álló kádárüzem és kőbánya adta szabadságig jutottunk. Most pedig arról kérdezzük Rácz Kingát, hogy a 220 hektárnyi szőlő művelése és annak feldolgozása mellett milyen lépéseket tesznek a fogyasztókkal való szorosabb kapcsolatért?
A cikk első részéhez kattints IDE!
Nem csak a kilátás miatt előnyös, hogy ennyi szőlő veszi körül a birtokot, de azért is fontos, mert így kialakíthattunk egy tanösvényt, amely mintegy 12 érdekes állomáson vezet keresztül.
Örülünk annak, hogy érdeklődőek a vendégeink, sokan végigjárják az utat a szőlősorok között, elolvasva a kihelyezett táblákat, amelyekről többet megtudhatnak a témához kapcsolódó történelmi háttérről, a szőlőtermesztésről, az egyes művelésmódokról és a fajtákról. A különböző évszakokban tett séták lehetővé teszik, hogy a borkedvelők testközelből ismerhessék meg a szőlőnövény változásait.
Azoknak, akik ellátogatnak hozzánk, szívesen megmutatjuk még a pincét, a palackozót, a laboratóriumunkat, valamint a helyszínen természetesen borvásárlásra is van lehetőség, a szaküzletünkben a döntés megkönnyítése érdekében láthatók a legfrissebb versenyeredmények is.
A borkóstolás és a szőlőben tett séta megfelel a legtöbb pincészetkínálta programoknak, vannak emellett más lehetőségek is?
A vidéki élet összetettsége túlmutat a szőlőtermesztésen és borkészítésen, annak ugyanúgy részei az állatok. Ezért fontosnak tartottuk, hogy bemutassunk az ide érkező városi gyerekeknek teheneket, kecskéket, juhokat, tyúkokat és lovakat.
A birtok részét képezi egy borfalu is, amely esetünkben tizenkét kis házat jelent, ezekben meg lehet szállni, ha valaki több napot is szívesen eltöltene az Egri borvidéken. Újdonság azonban, hogy idén tavasszal átadásra került tizenhat szobás wellness hotelünk is, ahol olyan szolgáltatások várjuk a vendégeket, mint szauna, masszázs, szolárium, konditerem, napozóterasz, termál medence, gyermekmedence vagy sókamra.
A pincészet esetében említetted a gravitációs rendszert, mint az épület kialakításának és berendezésének fő szempontját. A wellness hotel esetében mit emelhetünk ki?
A szállodát úgy terveztük, hogy teljes egészében a természetbe, a szőlősorok közé illeszkedjen, építéséhez kizárólag természetes anyagokat használtunk: fát, kovácsoltvasat és követ.
Sok különböző tevékenységi kör ötvöződik tehát az Egri Korona Borháznál. Hogyan lehet ezt mind kézben tartani?
Mint mondtam, egy családi vállalkozásról van szó, amelyet édesapám alapított. Azt, hogy mennyire van benne perspektíva, bizonyítja, hogy én és mind a három testvérem úgy tervezzük, hogy itt fogunk dolgozni. A bátyám közgazdász, már most is ő foglalkozik a pincészet gazdasági tevékenységeivel, az egyik öcsém gépészmérnöknek tanul, valószínűleg neki sem lesz nehéz munkát találni a borháznál. A legfiatalabb testvérünk pedig még gimnazista, de már ő is várja, hogy bekapcsolódjon a pincészet életébe.
A közgazdasági és gépészeti feladatokon túl egy pincészet azonban nem képzelhető el borász nélkül, így én erre a pályára léptem. A Corvinus Egyetemen végeztem élelmiszermérnökként, borászat szakirányon, jelenleg pedig a doktori tanulmányaimat folytatom. A témám a terméskorlátozás hatása a szőlő és a bor minőségére. Ehhez három évjáratban vizsgálok négy különböző szőlőfajtát: chardonnay-t, hárslevelűt, merlot-t és kékfrankost.
Érdekes ez a kísérlet, mert tulajdonképpen mind a szőlőben, mind pedig a pincében zajlik, így mindkét munkafolyamatot érinti. Szerencsés vagyok, hogy egy ilyen jó évjáratban vághattam bele, mint 2011.
Röviden elmondanád, hogyan zajlik majd ez a gyakorlatban?
A terméskorlátozást négy különböző szinten valósítottam meg a szőlőben zöldszüret segítségével. Az „érintetlen” kontrollcsoport tőkénként körülbelül 15-20 fürt jelentett, ehhez képest alakítottam ki olyan sorokat, ahol 80, 60 illetve 40%-ra csökkentettem a szőlőfürtök számát az eredetihez képest.
Milyen adatokat figyelsz majd az elemzés készítésekor?
A rutinanalitikai méréseken túl vizsgálom a borok polifenol tartalmát, aroma- és savösszetételét, nehézfém és mikotoxin tartalmát valamint érzékszervileg is minősítjük. Az így kapott nagy adathalmazt pedig matematikai-statisztikai módszerekkel fogom felhasználhatóvá tenni.
A tapasztalatok leszűrése hozhat majd változásokat?
Természetesen. Az egyes szőlőfajtákhoz, borkategóriákhoz illeszkedően eddig is folytattunk terméskorlátozást, amely 30-60 mázsa volt hektáronként. Magyarországon még csak néhány ilyen jellegű kísérletet folytattak, azonban más fajtákon, csak egy évjáratban és nem ilyen szerteágazó mérésekkel. A kísérlet eredményét nagy érdeklődéssel várja a szakma, kíváncsiak vagyunk bizonyíthatóan kedvezőbb lesz-e a beltartalom az alacsonyabb hozamkorlátozású tőkék esetében.
Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!