A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Kadarka klón keresése

Az Orsolya Pincénél jártunk 2. rész

2011-10-15 | Tóth Adrienn


Az Orsolya Pincéről készített interjúnk első részében átfogóan közelítettük meg előbb a hazai borfogyasztás kérdését, majd egyre szűkítve témánkat, folytattuk az Egri borvidékkel, végül a pincészet koncepcióját igyekeztünk megközelíteni. Mai beszélgetésünk már sokkal inkább olyan konkrétumok körül forog majd, mint az egyes dűlők, évjáratok, szőlőfajták.


 

Interjúnk első részéhez kattints IDE!

Tegnapi interjúnkat azzal zártuk, hogy a szőlőben történő munka jelentőségéről ejtettünk szót, mégis mennyire univerzális ez a gyakorlat az egyes területeken?

A Sík-hegy Eger határában található. Az ottani leányka ültetvényünk 1963-as telepítésű, 2005 óta mi gondozzuk. Mivel öreg a szőlő, már nagyon jól szabályozza önmagát, így kevés zöldmunkával is elérhetjük, amit akarunk; a fiatal ültetvények viszont megkívánják a plusz erőfeszítést, ott le kell dolgoznunk azt, amit itt „megspórolunk”.

Melyik dűlőkben találhatóak fiatalabb ültetvények?

Például a Tag-dűlőben. Ez a földterület délnyugati fekvésű, talaja a riolittufa fölött agyagos. Az agyag egy jó vízzáró réteget képez, ami azért előnyös, mert az alatt levő nedvességet megtartja, így a szárazabb évjáratok sem okoznak problémát az ide telepített tőkéknek.

Itt egyébként van 5000 tőke olaszrizlingünk, amelyet mi alakítottunk át Guyot művelésmódra, de ami sokkal nagyobb újdonság, hogy idén fordult termőre a korábban elültetett hétféle kadarka, a furmint és a csókaszőlő.

Gyakran beszélünk az adott dűlőhöz illő megfelelő szőlőfajta kiválasztásának jelentőségéről. Mennyire könnyű kérdés ez?

Az adott területre jellemző hőmérséklet és csapadék általános ismerete segíthet behatárolni a lehetőségeket, de sok esetben a korábbi tapasztalatok hiánya miatt így sem mehetünk biztosra.

Érdemes abba is belegondolni, hogy a telepítés megtörténte után néhány évig még nem kapunk visszacsatolást bor formájában, csak a szőlőnövény fejlődése alapján tudjuk eldönteni, hogy vajon jól érzi-e magát ott, ahova került. Amiben biztos vagyok, hogy jó választás volt a Tag-dűlőben a furmint és a kékfrankos.

Az tudjuk, nemcsak a dűlők, hanem az évjáratok között is vannak különbségek, és hogy Eger északi borvidékként ezeket erőteljesen képes bemutatni. Hogy ennek mértékét jobban megérthessük, összefoglalnád röviden az utolsó három évjáratot?

2008-ban szeptember második fele elég csapadékos volt, majd ezt egy száraz október követte, és emiatt az olaszrizling elkezdett aszúsodni. Tulajdonképpen nem csak erre, hanem a többi szőlőfajtára is jellemző volt legalább a töppedés. Az évjárat hatása persze jól látszik a borokon is, az ebben az évben készített vörösboraink mind halványabb árnyalatúak, viszont magas beltartalmi értékekkel és alkohollal rendelkeznek.

2009-ről ezzel szemben elmondható, hogy abszolút a vörösborok éve volt. A 2008-ban kadarkából, kékfrankosból és zweigeltből készített házasításunkból például 2009-ben kihagytuk a kadarkát, mert az olyan szép volt, hogy inkább önállóan került palackba. Így ebben az évben a pinot noir pótolta a helyét a cuvée-ben. Az előző évjáratról beszélve, fontos időszak a jelenlegi is, mert a 2009-es vörösboraink többsége, így a Tehéntánc, a Százrejtekű és a Syrah most került piacra.

Kadarka klón keresése

2010 nem volt könnyű évjárat, mondhatjuk, hogy nem is érettségre, hanem rothadás ellen szüreteltünk. Emlékszem, négyszer jártuk végig a szőlőket, mindig a megfelelő fürtöket szedve csak le. Az első szedés termése mindössze 17 mustfokos volt, ami ugyan bornak kevés, de pezsgőnek épp jó lett, ezt Szentesi József dolgozta fel. Ezen túl 2010-ből csak egy olaszrizlinget hozunk piacra, pedig 2009-ben emellett elkészítettünk két leánykát és az Abrakadabra, valamint a Hetedhét nevű válogatást is.

Ezzel az olaszrizlinggel azonban elégedett vagyok, végre jók a savai. A bort egyébként a Görbesorosban található, 2005-ös telepítésű saját ültetvény adta, ahol egy apró fürtű klón terem, valamint a Tag-dűlő, ahol még egy régebbi, nagyfürtű olaszrizling található.

Az olaszrizling úgy tűnik, az egyik legbiztosabb pont az Orsolya Pincénél.

És ez nem csak szőlészeti értelemben igaz. Még főiskolás korunkban kezdtünk a Tag-dűlőben olaszrizlinggel foglalkozni. 1998 januárjában vettük meg az ültetvényt. Ha belegondolok, merész döntés volt, mert ez előtt nem is nagyon ittunk, csak egy évvel előtte kezdtünk el érdeklődni a borok iránt. Egy 1998-as évjáratú badacsonyi Szeremley Olaszrizling bizonyult átütő, közös borélménynek, és később nagyon fontossá vált még Laposa József 2002-es Somlai Olaszrizlingje is.

Innentől azután felgyorsultak az események. 2002-ben került palackba az első borunk, az ezt megelőző években ugyanis még eladtuk a termést. Bár ez alatt is készítettünk bort, de elsősorban kísérleti jelleggel, a különböző terhelések borminőségre gyakorolt hatásait próbálgattuk. A 40 dkg-tól elmentünk egészen a 6 kg-ig.

Az első lepalackozott tétellel, a 2002-essel végül kifejezetten elégedettek voltunk. Egerben nem emlegetik csúcsévjáratként, pedig én úgy gondolom, 2009 után ez volt a legjobb. A kulcsszempont véleményem szerint az volt, hogy a hűvös éjszakák miatt nagyon lelassult az érés és a savak is megmaradtak.

A szőlőfajta egyébként azért is érdekes, mert jól állnak neki a hűvös évjáratok, mint ahogy ezt 2010 is bebizonyította. A múltban 2004 volt hasonló tulajdonságokkal bíró évjárat. Lehet, hogy e tapasztalat mentén a jövőben átértékeljük majd a területeket.

Eddig főleg szőlészeti – területválasztási és terhelési – vonatkozásokból vizsgáltuk meg a fajtát, de mire figyeltek borászatilag az olaszrizlingnél?

Az első években nem volt választási lehetőségünk a hordók terén, mivel csak új hordóink voltak. Ezért ezekben az években sokkal hamarabb ki kellett vennünk a bort a hordóból, mert én érzékeny vagyok erre a kérdésre, nem szeretem, ha ez az illat- és ízkarakter túlsúlyba kerül. Most, hogy a hordóinkat már többször is használtuk, és így nem gyakorolnak olyan drasztikus hatást a bennük érő borra, nagyobb a játékterünk. Ez pedig ezért fontos, mert egyre inkább azon a véleményen vagyok, hogy az olaszrizlingnek sok időre van szüksége a megfelelő érettségi állapot eléréséhez.

Kadarka klón keresése

Vörösborok terén a kadarka tűnik még fontosnak nektek. Így van ez?

Ebben a szőlőfajtában valóban nagy lehetőségeket látok. Alapvetően két típusát különböztetem meg: a nagy bogyójút, ebből könnyed, gyümölcsös, csipkebogyós borok készülnek, valamint a kisebb szemű, tanningazdag klónt, amelyet Szentesi József és Balla Géza révén ismerünk.

Ha megtaláljuk a mi termőtájunkhoz illő klónt vagy ezek megfelelő kombinációját, szerintem olyan szerepet tölthet majd be a kadarka Egerben, mint a sangiovese Toszkánában. Ha megtaláljuk a mi brunellónkat, ígérem, leállok a kereséssel.

Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!