Kis francia bortörténelem
Franciaország: egy kis bortörténelem
2021-08-30 | Vinoport
Franciaország sokak számára a bor szinonimája. Az elmúlt évszázadok során kialakult 14 borvidék jelentős különbséget mutat mind az éghajlat, mind a talaj viszonyok kapcsán, ugyanakkor rendkívül változatos szőlőfajtákban.
fotó: www.lauvergechezfrancois.com
A gallok már azelőtt fogyasztottak bort, mielőtt egyetlen szőlőtőkét is felneveltek volna, hiszen azokat még a görögök ültették a Földközi tenger partvidékén, a mai Nizza, Marsielle, Lattes környékén. A görögök azonban inkább kereskedők voltak, mint szőlőtermelők, így a nagyobb fejlődést a rómaiak hozták ezen a területen és a rómaiak honosították meg végleg a szőlőtermesztést a mai Franciaország területén ami együtt járt a kereszténység fejlődésével is.
Galliában a szőlőtermesztés a rómaiak kezében volt és később is csak a Rómához hű gall népeknek adatott meg., hogy bort készítsenek. Vienne városa körül a helyi klímához jól alkalmazkodó Vitis allobrogica fajtát kezdték telepíteni, mely a mai syrah elődje volt, majd mintegy évszázad múlva sikerül meghonosítani a Vitis biturica fajtát, mely a mai cabernet őse.
szőlővel beültetett terület: kb 730 ezer ha
bortermelés: fehérbor: 18.311 hl, vörös és rozébor: 24.494hl
A bortermelés aztán egészen a XIX. század végéig fejlődik, amikoris a filoxeria vész válságba dönti az ágazatot. De ne szaladjunk ennyire előre, időzzünk el egy kicsit még a történelem egy egy korszakában. Római Birodalomban a szőlő termesztése annyira népszerűvé vált, hogy néha már a gabona és haszonnövények termesztését veszélyeztette, nem beszélve a szabad itáliai szőlőbirtokosok érdekeiről. Így 92-ben Domitianus császár elrendelte a búzatermelésre is alkalmas területekről a szőlő kivágását, azonban ezt a rendeletet igazából sosem lehetett végrehajtani és a szőlő elterjedését sem lehettet már ekkor megállítani!
A II. század végére már Reims, a III. században pedig Mosel völgye a szőlőtermesztés északi határai. Ekkor már nem tiltották a rómaiak a szőlőtelepítését, sőt! 280 táján a gallok teljes szabadságot kaptak ezen a téren, mely terjeszkedés egészen az V. században bekövetkezett népvándorlásig tartott. A barbárok nem jelentettek nagy veszélyt az ültetvényekre ellenben az iszlámmal, amelynek a negatív hatását a kereszténység fejlődése ellensúlyozta, hiszen a miséhez bor kellett, így a borkészítést a XII. századig, sőt azon túl is az egyház uralja. Minden apátság mellett szőlőültetvények virítanak!
Nagy Károly uralkodása után már minden földesúr kastélya mellett szőlő is található. Ezen területeket eleinte jobbágyok, majd szabad parasztok művelték. A XVI-XVIII század közötti nagy demográfia növekedés kedvezett a szőlőtermesztés felfutásának, nő a fogyasztás annak ellenére, hogy a különböző adók, vámok miatt a bor ára jelentősen megnövekedik. XVIII. századvégére Párizsba 50 liter Lyonban 60 liter az átlagos fogyasztás, valamint a szőlővel beültetett terület csaknem 1.700.000 hekár- ma már nem éri el a felét!- az éves termelés 27 millió hektoliter( ma kevesebb mint 50 millió hl)
fotó: vinovest.co
XVII. században az angol arisztokrácia hatására kialakul a bordeauxi borok árrendszere és hierarchiája, ami már előrevetíti a XIX században a bordeauxi osztályozási rendszert. A cru, azaz a csúcsminőség és a hétköznapi borok mellett megszületik a köztes kategória is is délvidéken( pl Beajolais, Cotes du Rhone)jelenik A vasút pedig mindenhova elszállítja a bort , és a kereskedelem szabaddá válásával már az exportnak sincs akadálya.
A filoxéria berobbanásával aztán a bor és szőlő eufóriának vége szakadt egy időre, sőt ezen momentum( szőlő terület pusztulása) kedvezett a kevésbé jó minőségű ( cukrozott) borok és borhamisítók megjelenéséhez. Ezen negatív hatások visszaszorítása érdekében állami közbelépésre is szükség volt ( szőlőtermesztés szabályozása)
A XX. századtól napjainkig folyamatos csökkenés figyelhető meg, melynek egyik oka az étkezési szokások megváltozása. Ugyanakkor fontos változás, hogy napjainkban a bortermelés felét teszik ki a védett eredetű termőhelyről ( AOC) származó borok.
Azt gondolom egyértelműen mondhatjuk, hogy a francia földek termik, csúcsminőségben termelik a világ legjobb szőlőfajtáit, így John Keats egy idevágó idézete szolgáljon zárszóul:
Adjatok nekem könyveket, francia borokat, gyümölcsöt, szép időjárást és az ajtó mögül kellemesen átszűrődő muzsikát egy ismeretlen zenésztől.”
-John Keats
Winelovers borok az olvasás mellé
Hasonló cikkek
100 év küzdelme a szőlő-bor ágazatért
Látogatás az egyik legkisebb francia apellációban
Az aszúk tökéletesek, a vörösök többségének kell még egy kis idő
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!