Kutatók kiszámolták, melyik szőlőfajták tűnnek el hazánkból a század végére
Tavaly írtunk arról, hogy publikálták az első eredményeit egy négy éves projektnek, sajnos a téma aktuálisabb mint valaha.
2022-08-04 | Geri Ádám
Tavaly írtunk arról, hogy publikálták az első eredményeit egy négy éves projektnek, amiben azt vizsgálták, a klímaváltozás hogyan érinti a hazai borágazatot. Az egri Eszterházy Károly Egyetemen Lakatos László egyetemi docens, a Környezettudományi és Tájökológiai tanszék vezetője nem túl bíztató forgatókönyvet vázolt fel a közelebbi és távolabbi jövőre. Sajnos ez a téma idén aktuálisabb mint valaha.
Címlapkép: nuvomagazine.com
Mielőtt az eredményekről beszélünk, meséljen egy kicsit magának a kutatásnak a mikéntjéről!
A cél az volt, hogy tudjunk valamit mondani arról, hogyan változnak Magyarországon a szőlőtermesztés és borkészítés klimatikus feltételei a jövőben. A jelenleg elérhető klímamodellek 2100-ig adnak becslést a várható időjárással kapcsolatban. Ezek közül ingyenesen hozzáférhető az Eötvös Lóránd Tudományegyetem által működtetett, FORESEE névre keresztelt adatbázis, amiben a Közép-Európai régióra vonatkozóan találhatunk múltbeli és jövőbeli napi részletességű klíma adatokat. A rendelkezésre álló meteorológiai adatok a következők: maximum és minimum hőmérséklet, globálsugárzás, csapadék, légköri vízgőzmennyiség. A munkánk során a 2007-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által kiadott, szakmai körökben a klímaváltozás Bibliájaként emlegetett jelentést vettük alapul, az ott irányadóként meghatározott 2016 és 2035, valamint a 2081 és 2100 közötti időszakra készítettünk klímaelemzéseket a borászok számára.
Agrometeorológusként Öntől jött az ötlet, hogy ezzel érdemes lenne foglalkozni?
Az elmúlt négy év során a debreceni, nyíregyházi és egri egyetemek egy közös, úgynevezett Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program keretében vizsgálták a fenntartható mezőgazdaság és vidékfejlesztés lehetőségeit, ezen belül a szőlő és a klíma kapcsolatát. Telepítettünk hat nagyon modern agrometeorológiai állomást az Egri és Tokaji borvidéken, melyek másfél éve lettek üzembe helyezve. A beszerzésüknek és felállításuknak értelemszerűen volt átfutása, ezért arra gondoltunk, amíg a műszerekre várunk, belekezdünk valami olyanba, ami gyorsabban hoz hasznosítható eredményt a szőlész-borász szakemberek számára is. Ekkor jött az ötlet, hogy más forrásokból rendelkezésre álló időjárási adatok, modellek segítségével megnézzük, hogyan alakul hazánkban a szőlő termeszthetősége a század végéig.
A kutatásuk rövid összefoglalója alapján nem túl jól. Mint írják, „a maximális termésmennyiség előfordulásának valószínűségei a közeli jövőben mind a négy vizsgált borvidék esetében 40-50%-kal csökkennek”. Miért épp a Csongrádi, Hajós-Bajai, Kunsági és Pécsi borvidéket vették górcső alá és mit lehet tudni a többiről?
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsától megkaptuk a termésadatokat az egész országra. Ebből látható, hogy ez a négy borvidék adja a hazai termelés majdnem felét, másrészt ennél a négynél a legkisebb a terméskorlátozás az ország egészéhez képest. A többi borvidéken különböző szőlészeti módszerekkel jobban visszafogják a termelést, vagyis hiába ideálisak az időjárási körülmények, ez nem jelentkezik a termésmennyiség növekedésben. Ez azt jelenti, hogy lehet még tartalék a rendszerben. A vizsgált négy borvidéken a kedvezőbb időjárási feltételek hatása jobban érvényesül, mivel kevésbé fontos tényező a tőketerhelés csökkentése. Végeredményben a szőlőtermés mennyisége és az időjárási változók közötti kapcsolatok statisztikailag szorosabbak, jobban értelmezhetők.
Mindeközben a tanulmányukban bevezetett, úgynevezett Composite Index azt mutatja, hogy a távoli jövőben sem kell attól tartani, hogy a klímaváltozás hatására a magyarországi borszőlőtermesztés veszélybe kerülne. Nincs ellentmondás a két megállapítás között?
Az említett indexszel a szőlőnek az adott helyen való termeszthetőségét írjuk le. Négy paraméterből áll össze: a hőmérséklet és napfénytartam hatásait számba vevő heliotermikus, a csapadéktól, páratartalomtól függő hirdrotermikus, továbbá egy talaj- és növényi párolgást számító szárazsági és egy letális hőmérsékleti minimum feltételt tartalmazó tagból. A letális minimum azt jelenti, hogy a hőmérsékletnek nem szabad mínusz 17 °C alá csökkennie. A Composite Index értékét minimálisan 10 évre szokás elkészíteni. Az index 0 és 1 közötti értéket vehet fel, 0,8 esetén tízből nyolc évben kedvez a klíma a szőlőtermesztésnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a maradék két évben megáll az élet, kipusztul a növény vagy minden fürt használhatatlan lesz, legfeljebb nem lehet olyan magas minőséget és mennyiséget elérni. Bordeaux-ban az a mondás járja, minden hetedik év kiváló adottságú, ettől még a közbülső hat évben is születnek borok – olykor egészen csodálatosak is. Magyarországon eddig is és ezután is 0,7 és 0,9 között ingadozik ez az érték, nem áll be jelentős változás. Ez viszont nem zárja ki a fent előrevetített terméscsökkenést.
Meteorológiai állomás a tokaji Patrícius-dűlőben
Menjünk most bele a részletekbe! A klímaváltozás kapcsán leggyakrabban felmelegedésről, aszályról beszélünk, pedig annak ugyanúgy hozadéka az idei áprilisi extrém időjárás a többszöri hóeséssel és faggyal, ami szintén tönkretehet egész ültetvényeket. Melyik jelent hosszútávon nagyobb veszélyt?
Sokan azt gondolják, hogy a hatalmas problémákat okozó felmelegedéssel párhuzamosan legalább a fagy eltűnik. A század végére valóban csökken a fagykockázat, de teljesen megszűnni nem fog és ez bizonyos értelemben még tovább tetézi a bajokat. Az enyhe telek miatt egyre korábbra tolódik majd a rügyfakadás, így akár már egy márciusi fagy is nagy károkkal járhat a jövőben. És még ha csökken is a fagyok száma, nem kell az idei áprilisihoz hasonló 5-6 nap, elég egyetlen, hogy elfagyjanak a rügyek. Külön elmélyedtünk egyébként a témában, mert menet közben rátaláltunk a Washingtoni Állami Egyetem kutatására. 23 szőlőfajtánál írták le, hogy a nyugalmi időszakban, pontosabban szeptember 15 és május 15 között, hogyan alakul a szőlő fagytűrésének mértéke azaz fagykárosodást szenvedett-e az adott téli vagy kora tavaszi időszakban. Ezt a modellt ötvözve a mi időjárási adatainkkal, létrehoztunk egy 10x10 km-es felbontású rácshálózatot Magyarország területére. A 22 hazai borvidékre vonatkozóan összesen 300 pixelt tudunk számításba venni, azaz 300 adatból készítettük el az éghajlati vizsgálatokat nagyszámú bioklimatikus index előállításával. Ezen az adatbázison 2100-ig meg tudtuk becsülni Magyarországon a fagykárok várható valószínűségét és mértékét borvidékekre vonatkozóan. Rengeteg számítást végeztünk, a 3-4 átfogó nemzetközi publikáció mellett ebből egy önálló könyvet is szeretnénk megjelentetni a hazai szőlész-borász szakma számára.
Melyek lesznek a legveszélyeztetettebb szőlőfajták?
A nagy vesztes a kékfrankos, a szürkebarát, a tramini és sauvignon blanc lehet. Ezeknél jelentős a fagykockázat a jövőben, ami erősen befolyásolja a termeszthetőségüket, végső soron akár az itthoni visszaszorulásukat eredményezheti.
Elsőre meglepőnek hangzik az a megállapításuk, miszerint a bogyóknak a felmelegedésből adódó cukortöbblete ellen csak rövidtávon hatékony megoldás az öntözés. Miért?
A klímaváltozásnak komplex következményei vannak, az átlaghőmérséklet emelkedése mellett például gyakoribbá válnak az extrém, hősokkot hozó napok és csökken az éjszakai hűst adó időszakok hossza. Pusztán az öntözés nem védi ki mindezek negatív hatásait. A kutatásunkból az is kijött, az öntözés hosszútávon segíti a savtartalom környezetbarát módon történő szabályozását. Ám ettől még a borban nem alakul ki feltétlenül egy másik egyensúly a magasabb cukortartalomnál. Vagyis attól, hogy egy valamit sikerül kordában tartanunk, sajnos még kibillenhet az egész rendszer.
A túl sok cukor melyik fajtáknál jelenthet problémát?
Az olaszrizling és leányka fajtáknál adódhatnak problémák, míg a cabernet sauvignonnál és a Nérónál nem kell aggódni. Megfigyeléseinket ez ügyben az Egri borvidéken végeztük, ám feltételezhetjük, hogy hasonló éghajlati változásra ugyanazon fajták más tájakon ugyanúgy reagálnak. Annál is inkább, mert délebbre haladva még erőteljesebben észlelhető a szárazság felé tolódás.
Meteorológiai állomás az egri Nagy-Eged dűlőben
A világ különböző tájain sokféleképpen próbálnak alkalmazkodni. Bordeaux-ban bővítették a fajtalistát, mások rezisztens fajtákkal és klónokkal kísérleteznek, megint mások a megfelelően kiválasztott alanyokban bíznak, és van, aki már északi lejtőkön telepít. Létezhet-e univerzális módszer?
Ahol jó a vízzel való ellátottság, ott az öntözés, ha rövid távon is, de mindenképpen szóba jöhet. Ahol többféle klónból áll az ültetvény, ott a termesztő végezhet megfigyeléseket és szelektálhatja az ellenállóbb egyedeket. Nem gondolom, hogy van egyetlen út. Egy biztos, bármelyikre teszik le az érintettek a voksukat, hosszabb időre van szükség, hogy a hatásosságról mondhassunk valamit.
Mi lesz a kutatásuk további sorsa a publikációkon túl? Fognak ezek az ismeretek hasznosulni a gyakorlatban, mondjuk valamelyik pincészetnél vagy szőlészeti kutatóintézetnél?
Ezt a célt szolgálja elvileg a kőszegi Szőlő és Klíma konferencia, ami tavaly a járvány miatt elmaradt, idén ősszel talán már megrendezik. Ott szoktak összegyűlni azok, akiket érdekel a téma és nyitottak egy esetleges együttműködésre. Persze még sokkal több szakmai fórumot lehetne szervezni ezen felül is. A korábban említett hat meteorológiai állomás viszont már áll, ezek egri és tokaji ültetvényekben végzik a dolgukat. A birtoktulajdonos pincészetekkel tartjuk a kapcsolatot, a mért meteorológiai adatokat természetesen össze fogjuk vetni az ő tapasztalataikkal, megfigyeléseikkel.
Meteorológiai állomás a tokaji Szent Tamás dűlőben
Milyennek képzeljük el Magyarország klímáját és szőlőfajta-választékát 2100-ban?
Azt szokták mondani, hogy a Románia és Bulgária határvidékére, a Duna-delta környékére jellemző klíma köszönt be nálunk az évszázad végére. Ami a fajtákat illeti, a nagy nyertes a cabernet sauvignon és a cabernet franc lehet, a legjobbakká válhatnak. Mellettük olyan, ma még kisebb területtel rendelkező fajták törhetnek előre, mint a malbec és syrah.
Winelovers borok az olvasás mellé
Hasonló cikkek
Az aszúk tökéletesek, a vörösök többségének kell még egy kis idő
Mesterkurzusok “vájt orrúaknak” a Winelovers Grandon
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!