A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

„Ujjlenyomat-módszer” segítheti a borhamisítás elleni küzdelmet

Ausztrál tudósok mutatták be fejlesztésüket

2021-01-03 | Vinoport


„Ujjlenyomat-módszer” segítheti a borhamisítás elleni küzdelmet

Egy ígéretes új technikával pillanatok alatt kiszűrhetőek lennének a hamis borok.


 

„Fluoreszencia spektroszkópia” a neve annak az eljárásnak, amit a University of Adelaide kutatói ezúttal a borhamisítások kiszűrésére igyekeznek hadba állítani. A röntgen-fluoreszcencia analízis (RFA vagy angolul XRF) roncsolásmentes anyagvizsgálati módszer, amivel rövid idő alatt lehet végezni anyagminták minőségi és mennyiségi analízisét, vagyis meg lehet állapítani, hogy a minta milyen kémiai elemeket tartalmaz és azokat milyen százalékos arányban.

 

 

Azt, hogy egy gyûrû anyaga arany-e, vagy réz, néhány perc alatt el lehet dönteni, de Csontváry-festményrõl is derült már ki RFA méréssel, hogy másolat. Csontváry idejében még nem használtak olyan összetételû festéket, amelyet az analízis kimutatott. Ugyancsak egyedülálló vizsgálati módszer más égitestek anyagának vizsgálatában: ezzel vizsgálták a Hold-utasok a helyszínen a kőzeteket, és ilyen készülékkel vannak felszerelve a Mars-járók.

 

Történet arról, amikor még világ egyik legnagyobb borszakértőjét is rászedték

 

Úgy tűnik, a módszer a borok esetében is nagy potenciállal bír  – vonja meg a mérleget a Decanter decemberi cikke. Az ausztrál tudósok a kísérlet során négy cabernet sauvignon borról pontosan meg tudták mondani a származási helyüket, vagyis azt, hogy három Ausztrália különböző borvidékeiről származik, egy pedig Bordeaux-ból.

 

Egy felmérés szerint minden ötödik eladott bor hamis

 

A röntgen-fluoreszcencia lényege, hogy valamely kis energiájú sugárzással gerjesztik a mintát, amire annak atomjai egy meghatározott energiájú röntgensugárzással válaszolnak. A kilépő energia minden anyagnál más és más, egyfajta ujjlenyomatként értelmezhető, hiszen ez alapján beazonosítható az adott anyag (hasonlatos ahhoz, mint amikor a rádióállomásokat a frekvenciájuk alapján azonosítjuk). Az intenzitásból ráadásul az adott elem koncentrációja is meghatározható.

 

A projekt során olyan „markereket”, vagyis anyagok jelenlétét keresték, amik borvidékenként változnak, tehát csak az adott borvidékre jellemzők és ezek alapján beazonosítható a származási hely – magyarázta a cikkben David Jeffrey kutatási vezető. Reményeik szerint a jövőben más kérdések megválaszolásánál is bevethető lesz ez az elemzési módszer, például a bor színét érintő vizsgálatoknál vagy annak eldöntésénél, az egyre gyakoribb bozóttüzek hatása érződik-e a borban.



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!