Borgazdaságtan

Rövid borhírek Olaszországból 2. rész

2010-10-29 | Tóth Adrienn

A borkultúra, ahogy azt korábban említettük, a ma Itáliaként ismert félszigetre a görögök közvetítésével került. Az egyre terjeszkedő népcsoport délről, Szicília irányából közelítette meg Olaszországot, körülbelül 800 évvel Krisztus előtt. A hatszáz évvel később érkező rómaiak rabszolgáik segítségével valósították meg a nagyméretű szőlőművelést és borkészítést. Olyan mértékben kiterjedtek az ültetvények a partvidéki régiókban, hogy Kr.u. 92-ben Domitianusnak el kellett rendelnie bizonyos szőlők kivágását, így elegendő terület szabadult fel a gabonák és más haszonnövények számára. Érdekes, hogy ma is gondot okoz a mérték kérdése szőlőterületek tekintetében, többek között erről is szó lesz olasz hírösszefoglalónk második részében.

Lezárult a Montalcino-ügy

Négy enyhített büntetés, egy vád alá helyezés és egy felmentés lett a vége a Brunello-ügyként (korábbi cikkeink a témában ITT és ITT)elhíresült esetnek. A sienai bíróság októberben zárta le a vizsgálatokat, amely azt járta körül, hogy vajon került-e, és ha igen, kinek a hibájából a sangiovese-n túl más szőlőfajta is a Brunello di Montalcinókba, amelyeket eredetvédelmi szabályozásuknál fogva kizárólag ebből a fajtából készíthetnének.

Stefano Campatellit és Baldassarre Filippo Fantit, a Brunello Conzorcium korábbi és jelenlegi elnökét azzal vádolták meg, hogy hivatali szervként szánt szándékkal hamisítottak meg hivatalos iratokat, valamint félrevezető információkkal ellátott termékekkel kereskedtek. Ebben segítségükre volt Lamberto Frescobaldi és Niccolò d’Afflitto, előbbi a Castelgiocondo Pincészet ügyvéde, utóbbi a borásza. A több mint egy éves börtönbüntetést esetükben néhány hónapra csökkentették, amely azonban pénzbírság megfizetésével megváltható.

Giampiero Pazzaglia, az Argiano pincészet ügyvédje több rendbeli csalás vádjával 2011 márciusában áll majd a bíróság elé. Paul Rudolf Harrit, a Banfi Pincészet azóta elbocsátott borászát felmentették a hamis információk nyújtásának vádja alól.

Borgazdaságtan

Annak ellenére, hogy az exportpiacokon a gazdasági fellendülés jelei mutatkoznak, még mindig jelentős a veszélye annak, hogy a kisbirtokok sorozatosan csődhelyzetbe kerülnek. Ennek fő okát - a borgazdasági kérdésekben szakértőnek tartott - Edoardo Narduzzi a Winenews.it-nek adott interjúja szerint abban látja, hogy a túlkínálat miatt a felvásárlási árak sok esetben a költségek fedezésére sem alkalmasak.

Véleménye szerint a felső eredetvédelmi kategóriába tartozó DOC és DOCG borokat fenyegeti legerősebben a további árcsökkenés veszélye annak ellenére, hogy a 2000-es évek elején ez a kategória ugrott meg leginkább, és az utóbbi két évben is mutat némi javulást a helyzetük a korábbi visszaesést követően. A képet tovább rontja, hogy az alacsonyabb osztályba sorolt IGT és asztali borok már most olyan minimális összegért kelnek el, amelyek szinte már nem csökkenthetőek tovább.

A gazdasági szakember nem sok jót jósol a kizárólag szőlőtermesztéssel foglalkozó kisvállalkozások számára. Szerinte ugyanis a termésükből készített borkínálat egyre inkább versenytársakkal számolhat a már megismert újvilági bortermelők mellett Oroszország, Kína és Brazília személyében is.

Emellett úgy gondolja Olaszországban is egyre jobban elterjed majd az a szemlélet, amely szerint a nagyobb pincészetek inkább saját ültetvényeket hoznak létre, azokból fedezve szőlőszükségletüket, így általánosan csökken majd a felvásárlás iránti igény.

Az EU támogatásokkal kapcsolatban Narduzzi elmondta, hogy bár azokból jelentős mértékben részesül az olasz boripar, mégsem tudják hatékonyan felhasználni. Ennek oka véleménye szerint az, hogy túl sokan dolgoznak Itáliában a mezőgazdasági szektorban, többen, mint amennyit gazdaságosan el tudna tartani ez az ágazat. A kivágási támogatások, új, megfelelő termény alternatívájának hiányában várhatóan nem oldják majd meg a problémát, hiszen nem pótolják a kieső munkahelyeket.

Az étel, ami nem jut el az asztalra

Egy idén nyáron közzétett tanulmány adati szerint Olaszországban minden évben annyi étel kerül a szemétbe, amely fedezné az ország éves, valós fogyasztásának háromnegyedét. Itália hat millió tonnányi élelmiszer hulladékával nincs egyedül, a többi európai és más fejlett országokra jellemző az étel felesleges kidobásának ilyen foka.

A probléma megoldására „Last Minute Market” néven új programot dolgoznak ki a Bolognai Egyetemen, amelyet hamarosan több olasz városban is bemutatnak, valamint beterjesztenek az EU-nak is. A tervek megvalósulása az élelem pazarlást a felére csökkentené mind országos szinten, mind nemzetközileg 2025-ig.

Világörökségi címre pályázik a Prosecco vidék

Az újonnan kinevezett földművelésügyi miniszter, Giancarlo Gaian hivatalba lépése után kérelmet nyújtott be az UNESCO-nak, hogy Conegliano és Valdobbiadene dombjait a Világörökség oltalma alá helyezzék. A Proseccóért felelős vidékek egyébként egy olyan régióba tartoznak, ahol már most is öt terület áll oltalom alatt.

A Proseccók felelnek az olasz pezsgőexport 23%-áért, és az eredmények szerint az eladások a hátrányos gazdasági helyzet ellenére emelkedőben vannak. A borvidék borai először 2009-től mind DOC, mind DOCG besorolásba kerülhetnek, amennyiben megfelelnek az előírt eredetvédelmi követelményeknek.

Ha értesülni szeretne a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezzen Primőr hírlevelünkre!

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!