A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Harc az út ellen

Rövid borhírek Németországból

2010-08-18 | Tóth Adrienn


Harc az út ellen

Bár a német borok legtöbbjéből még mindig kiérezhetők az éghajlati adottságokhoz alkalmazkodó borkészítési tradíciók, azért elég sok minden van változóban arrafelé is. Az utóbbi évtizedek helyi borászati forradalmának egy fontos lépése volt például a barrique hordó elfogadása, hiszen az európai országok közül itt lett törvényes legutoljára a \"hordóíz\" a borokban. Ezentúl azonban érdemes a folyamatosan növekvő kékszőlő állományt is figyelemmel kísérni, valószínűleg kevesen tudják például, hogy Németország a világ harmadik legnagyobb pinot noir termelője. Következő hírösszefoglalónkban ebben, a bortermelés szempontjából északi országban kalandozunk.


 

A legöregebb óriás

Hol máshol is lehetne a világ legöregebb óriáshordója, mint Németországban? A világ ezen szegletében ugyanis régi tradíció az idős, nagyméretű hordókban történő érlelés annak érdekében, hogy minél kevesebb tölgyíz kerüljön a borba.

A dokumentumok szerint majdnem két évébe került egy gröningeni mesterembernek, hogy elkészítse azt a hordót, amelyet a Guiness rekordok könyve ma a világ legöregebbjeként tart számon. Az 1594-ben befejezett műalkotás majdnem öt méter átmérőjű és 144 000 liter bor befogadására képes. A hordót újkorában egy fényes, uralkodói esküvőre töltötték tele, és ezt követően a feljegyzések szerint tizenkét évnek kellett eltelnie mire teljesen kiitták tartalmát.

A hordó ma Halberstadt városában áll, és a helyi turisztikai hivatalnak hála új életet lehelnek bele. A források korlátozott volta miatt a matuzsálem egyelőre csak részben telhet meg, így a négyezer liter dornfelder áll majd darabban benne.

A moseli útvesztő

Egyre több hír kering arról az ominózus tervezetről, amely egy négysávos, a Moseli borvidék fölött elhaladó híd megépítéséről szól. Az eredeti ötlet egyébként már több mint negyven éves. Annak idején az amerikai csapatok támogatására épült volna meg az út, mai pártolói szerint pedig napjainkban az lenne a funkciója, hogy Frankfurt más európai nagyvárosokkal való összeköttetésén könnyítsen. Az építmény létrehozás ellen a helyi borászokon és környezetvédelmi szervezeteken túl tiltakozik Hugh Johnson és Jancis Robinson is.

A híd megépítése egyrészt azért lenne káros, mert olyan vidékeket érintene, amelyeket Mosel legjobb rajnai rizling termő területeiként tartunk számon. A munkálatok eredményeképp például több birtokot vágnának el vízforrásaiktól. A projekt ellen szól azonban a borturizmusra gyakorolt negatív hatás, sőt az is, hogy a híd fellépése biztosan szavatolná, hogy Mosel sose kaphassa meg az UNESCO világörökség védelmét. Valóban, nem is olyan messzi a példa, amikor Drezda városát pont egy híd építése miatt fosztották meg a címtől.

A tavaly ősz óta zajló tiltakozás sorozat aktuális eseménye egy új forgalmi tanulmány létrejötte, amely elavultnak bélyegzi a koncepciót. Az út ellen tiltakozó Pro-Mosel csoportosulás szerint ez az egyetlen valós kutatáson alapuló dokumentum, ami az utóbbi tíz évben készült a tervezet kapcsán. Ernst Loosen borász emellett oly módon próbálja a közfigyelmet a kérdésre irányítani, hogy a brit piacon megjelenő palackjaik nyakába tájékozató kártyát függeszt.

Az átlagosnál kevesebb bor készült 2009-ben

Bár általában elégedettek a minőséggel, a 2009-es évjáratban a szokásos 10 millió hektoliternél alacsonyabb, 8,8 millió hektoliteres mennyiséggel számol a Német Borintézet (Deutsches Weininstitut, DWI). Arra, hogy Németországban ilyen alacsony lett volna a leszüretelt szőlő mennyisége, 2003 óta nem volt példa.

A legjelentősebb visszaesés Mittelrhein, Nahe, Rheingau, Saale-Unstrut és Sachsen vidékén volt tapasztalható, és az egyetlen tartomány ahonnan nem jeleztek mennyiségi csökkenést, Franken volt. A jelenség mögött a júniusi virágzás időszakának esős, hűvös időjárása áll, amely nagyban hátráltatta a virágzást.

A minőséggel viszont – köszönhetően a forró augusztusnak és a száraz, meleg szeptembernek – szinte mindenhol elégedettek. Az évjárattól gazdag és érett rajnai rizlingeket és szürkebarátokat várnak a termelők. A helyiek szerint ebben az évjáratban csak a legrosszabb termőhelyeken, különösen magas termésátlagokkal készített rajnaik lesznek a spätlese érettségi szintje alatt.

Annak ellenére, hogy a nemes rothadás visszafogottan jelent meg, néhány pincészet kis mennyiségben készített beerenauslese és trockenbeerenauslese borokat ebből az évjáratból. És bár a vörösborokról még kevés fogyasztónak jut eszébe ez az ország, a 2009-es évjáratra ebben a vonatkozásban is érdemes lesz odafigyelni.

Hárman a Moselért

Nemcsak a névadó, német borvidéket érintő híd kérdése kapcsán hallunk azonban Moselről mostanában. A folyó ugyanis, amely több bortermelő országon átfolyik, egy új összefogás kapcsa lett Németország, Franciaország és Luxemburg között.

A három ország Mosel menti borvidékei kezdtek együttműködésbe annak érdekében, hogy növeljék a folyó ismertségét a borfogyasztók körében. A programban részt vevők szerint Mosel több, mint 2000 éves bortörténelme mind a három országot érinti, így a borkedvelők fejében is ott kellene lenniük mindhármuknak a név hallatán. A most induló, EU által támogatott program a Terroir Moselle nevet viseli.

Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!