Rövid borhírek Olaszországból 2. rész
Chianti, 2008, mediterrán étrend
2009-03-13 | Tóth AdriennKét részes hírösszefoglalónkban az utóbbi hónapok Olaszországgal kapcsolatos eseményeiből szemezgettünk. Amíg tegnap a montalcinoi Brunello epizódról, az ország pezsgőkészítéséről, egy ősi metszésmód felélesztéséről és egy nemzetközi irodalmi pályázatról beszéltünk, addig ma szó esik a Chianti Classicoról, a 2008-as évjáratról és a mediterrán étrendről, amelyet idén a világörökség részévé szeretnének nyilvánítani.
Vissza a klasszikusokhoz
Marilena Colussi szociológus szerint a jelenlegi gazdasági helyzetre az olaszok úgy reagálnak, hogy visszatérnek a már megszokott, korábban is bevált termékekhez, amely lista elején a Chinati Classico áll.
A szakértő szerint, bár az olaszokat most is alapvetően befolyásolja a megjelenés és a presztízs, az utóbbi időszakban egyre nagyobb jelentősséget tulajdonítanak az értéknek és a szükségességnek is. Vásárlásaikban a hagyományokat, a biztonságot keresik, elutasítva az új vagy különleges cikkeket, amelyekről elképzelhető, hogy hamarosan kimennek a divatból. Ahogy ez az állítás vonatkozik a ruhákra, úgy a borokra is igaz.
2009. február 17-én és 18-án mutatták be Firenzében a Chianti Classico legújabb évjáratát. A helyi borok érdekvédelmi szervezetének vezetője ez alkalomból elmondta, hogy amennyiben létezik a gazdasági visszaesésnek pozitív következmény, úgy éppen ezt élvezik a Chianti készítői, amely iránt az utóbbi időben nőtt az országon belüli kereslet.
A Chianti Classico alrégióban, amely a Chianti régió történelmi területének felel meg, ma majdnem 600 termelő készít bort. Közülük legalább minden második borász palackozással is foglalkozik. A DOCG kategóriájú borból évente 37 millió palack készül el.
Évjáratjelentés 2008.
Az ország borászai általában elégedettek voltak a 2008-as évjárattal, bár az - főleg északon - sok esővel és hűvös tavasszal indított. Az állandó nedvesség a legtöbb termelőt fokozott permetezésre kényszeríttette. A helyzet azonban szinte mindenhol helyrebillent, ahogy júniusban és augusztusban melegedni kezdett az idő. A szeptember közepén lehulló esőknek bizonyos borvidékek örültek, mások kevésbé.
Induljunk délről északra. Szicíliában, ahol a tavasz sem csapadékos, megváltásként fogadták az őszi esőket, amelyek újra működésbe hozták a növényeket. Ebből a pozitív hatásból azonban értelemszerűen csak a késői szüretelésű fajták profitáltak. Míg a legtöbb kékszőlőfajtával elégedettek a tartományban, a merlot-tól nem várnak csodákat ebben az évjáratban.
Toszkánában augusztus közepén 100 km/órás széllel együttjáró jégeső pusztított a megszokottnál nagyobb kiterjedésben. Sok, Montalcino közelében lévő szőlőültetvényen a termés 30-40%-a is elveszett. Hasonló jég okozta veszteségre a helyiek szerint évtizedek óta nem volt példa.
A borvidék belső részében, Chiantiban és Montalcinóban – Szicíliához hasonlóan - azok a szőlőfajták szerepeltek a legjobban, amelyek ki tudták várni az őszi esőket. Így a termelők leginkább a sangiovese és cabernet sauvignon szőlőfajtákkal elégedettek.
Piemontéban jó minőségűnek tartják a nebbiolót, így ettől az évtől is szép Barolokat és Barbarescokat várnak annak ellenére, hogy május, június és július folyamán egy helyi termelő szerint a kilencven napból negyvenen esett az eső. A borvidéket a jó augusztusi idő mentette meg.
Veneto régió Amarone termelőinek a késői, szüret utáni, őszi esők is számítanak, hiszen ehhez a bortípushoz a leszüretelt szőlőt három hónapig szárítni kell. A termelők folyamatosan figyelték a padlásokon várakozó fürtöket, nehogy azok rothadásnak induljanak.
A mediterrán étrend a Világörökség része lehet
Brüsszel is támogatja azt a szándékot, amelynek keretében Olaszország, Spanyolország, Görögország és Marokkó kezdeményezésére a mediterrán étrendet a Világörökség részévé nyilvánítanák. Az EU azonban a kérdésben nem döntéshozó, a végső ítéletet 2009. szeptemberében az UNESCO mondja majd ki.
A British Medical Journalban (Brit Orvosi Lap) nemrég megjelentetett tanulmány szerint a főleg kenyérből, tésztából, gyümölcsökből, zöldségekből, olívaolajból és egy pohár borból álló étrend alkalmazása 13%-kal csökkenti az Alzheimer- és a Parkinson-kór, 9%-kal a szívbetegségek és 6%-kal a rák kialakulásának valószínűségét.
A mediterrán diéta legfontosabb jelképe kétségtelenül Olaszország, ahol az átlagos élettartam messze meghaladja az európai átlagot. Egy olasz férfi átlagosan 78,6 évet, míg egy olasz nő 84,1 évet él.
Azért is tartják fontosnak a kezdeményező országok a táplálkozás tudatosítását, mert az utóbbi évtizedekben még az ő határaikon belül is történtek nem kívánt változások. Így köszönhetően az egyre több feldolgozottan megvásárolt élelmiszernek, amelynek magas cukor és zsírtartalma van, ma minden harmadik olasz gyermek túlsúlyos.
A kezdeményezés elfogadtatása azért lenne nagyon fontos az olaszok számára, mert ők ebből gazdaságilag is sokat profitálnának. Még így sem alakul rosszul a helyzet, hiszen tavaly 28%-kal több tésztát, 20%-kal több paradicsomkonzervet, 14%-kal több gyümölcsöt, 5%-kal több bort és 2%-kal több olíva olajat adtak el külföldre.
Európán belül is az egyik legnagyobb mezőgazdasági hatalomnak számítanak. 2008-ban például – ahogy azt korábban említettük - köszönhetően a jó évjáratnak, végre leelőzték Franciaországot a bortermelés mennyisége terén. És még a minőségre sem lehet panaszuk, az ebben az évben előállított borok 60%-a minőségi borként, a DOCG, DOC és IGT eredetvédelmi kategóriákba tartozik.
Olaszországban jelenleg 477 bortípus áll eredetvédelmi szabályozás alatt. Közülük 41 sorolható a legmagasabb DOCG kategóriába, 120 érdemelte ki a DOC megnevezést, míg a maradék IGT-ként kerül forgalomba. Csak ezután következnek a táj és asztali borok.
Ha értesülni szeretne a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezzen Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!