A Gönci kajszibarack
Hungarikumaink nyomában 7. rész
2010-07-02 | Vizi CsengeA Prunus nemzetség igen sok fajjal rendelkezik, amelynek egyik ismert képviselője a hazánkban is közkedvelt kajszibarack. Több fajtája is jelen van Magyarországon e gyümölcsnek, amelyből lekvár, dzsem, befőtt, gyümölcslé vagy akár pálinka is készülhet. Süteményeinkben, főételeinkben szintén gazdagon felhasználjuk, de valljuk be, nincs is annál jobb, ha a piacon vagy épp a fáról frissen szedve, megmosva beleharapunk a roppanós, édes, narancssárga gyümölcshúsba. Vajon azzal tisztában vagyunk, hogy minden egyes harapáskor hungarikumaink egyike érintkezik szánk ízlelőbimbóival?
A fehér virágairól már messziről felismerhető kajszibarack fa kedveli a meszes talajt, és nagy a hő- illetve fényigénye, a szárazságot jól tűri. A Balaton-Miskolc képzeletbeli vonal fölött termeszthető eredményesen, de a legjobb minőséget a Miskolctól északra található Göncön és környékén kaphatjuk. Így nem is okoz meglepetést az a tény, hogy ezt a fajtát Gönci magyar kajszinak nevezik.
Kajszi-környezet
Bár a kajszibarackot Kínából származtatják és valószínűsíthetően a Selyemúton érkezett Örményországba, ahonnan továbbterjedt a Földközi-tenger partján található országokba, hazánkban letelepülve nem talált rá először igazi otthonára, amely a Duna-Tisza köze volt, hanem tovább vándorolt északra. Itt már védettebb volt a fagyoktól, ráadásul Brózik Sándor, zatykó Imre, Rozsnyay József és Korponay Gyula nemesítésének köszönhetően létrejött az a magyar kajszi, amely javított változatként a mai napig hódítja az emberek szívét s ínyét.
A Gönci kasjzibarack névre keresztelt gyümölcsöt Magyarország legészakibb részén termesztik: a Hernád menti Hegyalja, a Szerencsi-dobság és a cserháti hegy- és domboldalak az otthona. Ezeken a közel 150-300 méter magas területeken sok a napsütés, a talaj pedig meszes, jó minőségű, megfelelő tápanyag-ellátottságú.
Bár Gönc környékén más fajtákat is termesztenek, így például a Magyar kajszi, Mandulakajszi, Bergeron, Ceglédi bíborkajszi is kedvelt gyümölcsfa, azonban a magasabb minőség mellett az is a gönci mellett szól, hogy vitaminokban igen gazdag, rengeteg ásványi anyagot tartalmaz, továbbá karotin-, cukor- és szénsavtartalma e fajta javára írható. A nemesítési technikáknak köszönhetően története már a XVI. századba nyúlik vissza.
Kajszi-töri
Először Lippay János Posoni kert 3. kötetében esik szó a „kajszi Baraczk”-ról 1667-ben, azonban fellendülésére közel 300 évet kellett várni. Ez a nagy kajszibumm a mezőgazdaság és a piac megerősödésének, valamint a paraszti réteg lassú polgárosodásának volt köszönhető. Ráadásul az 1800-as évek végefelé felbukkanó, majd hatalmas kárt okozó filoxéravész következményei a rosszból például Tokaj-Hegyalján végül a lehető legjobbat hozták ki anno a pórul járt gazdák számára: a gönci táj benépesülhetett az elpusztult szőlők helyén gyümölcsfákkal, így például a kajszival is, megmentve így sok embert az éhezéstől. E gyümölcs hírneve azonban megelőzte elterjedését, ugyanis már az 1867-es Párizsi Világkiállításon Zemplén megye bemutatta a világnak. Ez a színre lépése a sárgabaracknak rögtön aranyérmet is hozott hazánknak.
Azonban ekkor még nem a hungarikummá minősített gönci kajszibarackkal ismerkedett meg a világ, ugyanis azt 1960-ban négy tudós hozta létre tájfajta-szelekcióval a magyar kajsziból. Ennek a lépésnek azért volt döntő jelentősége, mert sikerült egy olyan értékes válogatást megalkotni, amely rendszeresen és bőven terem, megtermékenyülése is tökéletes, zamatos, kiváló ízű és minden betakarítási célnak megfelelő.
Kajszi-arckép
Nem hanyagolható el a gyümölcs azon tulajdonsága sem, miszerint rügyfakadása és virágzása társaihoz képest elhúzódik, így magas termésbiztonsággal bír, ami több tekintetben is igen nagy jelentőséggel bír. Egyrészt a piacra kerülése a többi európai fajta után történi, ezzel biztosítva a fogyasztók számára az egész nyári szezonban a gyümölcsellátást, másrészt e csonthéjas növénynek is védelmet biztosít az olyan káros hatásoktól, mint a gutaütés, amelyet egy baktérium okoz, a sebzéseken, elhalt rügyek helyén könnyedén bejut a fába. Ezzel a fa részlegesen vagy teljesen elhalhat, ezért is szokták arra bíztatni a termesztéssel foglalkozókat, hogy próbáljanak meg több csemetét elültetni a biztos termés reményében.
A szüretelés egyébként kézi szedéssel valósul meg, ütemes szüretelésként, aminek a lényege, hogy egy-egy táblát akár háromszor is leszüretelhetnek a gyümölcs érettségi fokától függően. A begyűjtött kajszikat pár órán belül 4°C-os hőmérsékletű helységbe kell szállítani, amelyet a manipulálás, vagyis a gyümölcsök tömeg- és szín szerinti osztályozása követ. A tárolás csak 30 napig lehetséges, ezután már minőségi romlás figyelhető meg.
A következő mozzanat a szállítás, de akár a piacon való szétterítésnek is nevezhetjük ezt. Ez a fázis igen nagy körültekintést igényel, ugyanis a barack fán beérő gyümölcs, azonban rendelkezik kismértékű utóérő képességgel, ráadásul a legjobb aromával a fán érett gyümölcs bír. Azonban a fán való beérést a gazdaságokban nem lehet kivárni, hiszen az érett szemek hamar hullani kezdenek, így már szállításuk nem lehetséges.
Kajszi-életmód
A július elejétől augusztus elejéig, vagy akár közepéig érő kajszibarack mind cukor-, mind szénhidrát, mind pedig rosttartalom szempontjából igen magas értékekkel bír, jelentős tápanyaga így az emberi szervezetnek. Továbbá több olyan alkotóelemet is tartalmaz, amelyek élettani hatása fontos kiegészítője lehet a mindennapi táplálkozásunknak. Gazdag béta-karotin tartalma például az A-vitamin előanyaga, amely köztudottan a látásra és a csontok növekedésére, a bőrszövet épségére van kedvező hatással.
Ásványi anyagok közül foszfor-, magnézium- vagy akár vastartalma is kiemelhető, ezeket a szellemi munkát végző egyének értékelhetik nagyra agyserkentő hatásuk miatt. Kiemelendő kéntartalma, amely ízében is érezhető, szervezetünkre rákmegelőző hatással van, de annak gyógyításában is nagy szerepe lehet, ráadásul még a béta-karotin hatását is fokozza.
Amit talán e sok jótékony hatás mellett még érdemes megemlíteni, az a kajszibarack magja. Hiszen ez a megehető, ráadásul az amigdalinnak nevezzett anyagot tartalmazza. Ez egy nitrilozid, vagyis a B17-vitamin, amit a gyógyászatban szintén a rákos megbetegedések alternatív gyógykezelésére használnak.
Ismét egy újabb hungarikummal bővült kincsestárunk, aminek megismerése talán közelebb visz ahhoz mindannyiunkat, hogy a következő hetekben bevásárló körutunk során pár kilót vásároljunk belőle, megtisztítva rögtön elfogyasszuk, vagy lekvárt főzve eltegyük télre, hogy aztán bátran kenjük a kenyerünkre vagy a süteményünkre a kajszilekvárt, ha már a piacon nem vehetjük meg. Ne féljünk az aszalástól sem, hiszen legnagyobb mennyiségben így őrzi meg tápanyagértékét a gyümölcs, ha pedig egy kis erősítőre vágyunk, pár korty Gönci kajszipálinka biztosan felmelengeti minden időben a szívet és lelket egyaránt.
Ha értesülni szeretne a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezzen Primőr hírlevelünkre!
Winelovers borok az olvasás mellé
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!