A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

A kékfrankos a legizgalmasabb szőlőfajta

Hans Nittnaust kérdeztük 2. rész

2014-06-06 | Tóth Adrienn


A burgenlandi borász tegnap elkezdett interjúnkban saját pincészetéről beszélt, szóba került többek között, hogy miként élte meg a hírhedt glikolbotrányt, és hogy milyen megfontolásból váltott a bioművelésről biodinamikus gazdálkodásra. Mai beszélgetésünkben egy általa létrehozott borkategóriáról, a pannobiléről tudhatunk meg többet, mielőtt a kékfrankos témájára térnénk.


 

Interjúnk első részéhez kattints IDE!

A pannobile kifejezés is az Ön nevéhez kapcsolódik. Mit jelent ez pontosan?

1990 egy különösen jó évjárat volt, sok helyi borász ennek köszönhetően nemzetközi szőlőfajtákból készített házasításokat állított portfóliójának tetejére. Az általános konklúzió az volt, hogy a cabernet sauvignon és a merlot alapú vörösborok a legmagasabb rendűek kékfrankossal kiegészítve.

Ekkor támadt az az ötletem, hogy milyen jó lenne egy olyan házasítás, amelyet kizárólag helyi fajták alkotnak. A pannobile szó a Pannónia és a nobile szavak összeolvadásából jött létre. 300 évvel ezelőtt élt errefelé a vinum nobile kifejezés, amelyet ugyan akkoriban édes borokra használtak, mert ebben az időben ezek voltak a legértékesebb, legtöbbre becsült borok, de ma ez már nem feltétlenül igaz.

1990-91-ben mi elkészítettük a Pannobile borunkat, majd 1992-től társakat kerestünk annak érdekében, hogy egymás mellett több pannobile bor is megszülethessen. A szövetséget végül 1994-ben hoztuk létre az 1992-es borokkal, ennek pont idén vagy a húszadik évfordulója. A Golsban működő csoportot heten alakítottuk meg, és ma kilenc tagot számlál.

Hogyan működik a csoport?

Az elv lényege, hogy mindannyian elkészítjük a pannobile borunkat, majd körülbelül kéthavonta összegyűlünk, és lekóstoljuk egymás borait, megfigyelve, hogy melyik milyen az egyes fejlődési stádiumokban. Vakkóstoláson döntünk arról, hogy az egyes tételek megfelelőek-e. A borokat így piacra lépésük előtt nagyságrendileg öt alkalommal kóstoljuk végig annak érdekében, hogy a fogyasztó számára végül garantált legyen a két legfontosabb szempont: a magas minőség és a regionális karakter.

A kékfrankos a legizgalmasabb szőlőfajta

A bor kékfrankosból, zweigeltből és Szent Lőrincből készülhet. A szabályozásunk azonban ezen túl nem az analitikáról szól, hanem arról, hogy a vakkóstolás keretében mind a kilencünknek az ötből legalább három pontot kell adnia arra a borra, amely pannobile néven megjelenik a piacon.

Bár egyelőre amolyan jelképes mellékvágányon parkol, de létezik a fehér pannobile bortípus is, amely pinot blanc, chardonnay és neuburger fajtákból áll. Ebben a kategóriában azonban még keressük a stílust, alakítjuk a pontos elvárásainkat.

A kékfrankosra Burgenlandban fontos fajtaként tekintenek. Milyenek az Ön számára az ebből készített borok?

A kékfrankos számomra az eleganciáról szól, egy cabernet sauvignon nálunk sosem tesz szert ilyen fokú kifinomultságra, és nem képes a regionális karakter bemutatására sem. A másik előnyét az arányai, felépítése jelenti a nagy világfajtákkal szemben. Abban az esetben ugyanis, ha a mi éghajlatunkon egy meleg évben beérik a cabernet sauvignon és a merlot, az alkohol már rendre meghaladja a 15%-ot, ami nem tesz jót a fogyaszthatóságának. A kékfrankos esetében ezzel a problémával nem küzdünk.

Min múlik a minőség?

A magas minőségű kékfrankos megszületésének egyik legfontosabb feltétele az alacsony terhelés, hiszen a bor színvonala egyértelműen a szőlőben dől el. A mi régiónk azért is ideális számára, mert itt megvalósulhat a hosszú érési idő, a mi feladatunkat ebben a relációban az jelenti, hogy eltaláljuk a megfelelő szüreti időpontot, amikor egyaránt adott az érettség és az elegancia. A fajta késői érésű, de nincs szüksége túl sok napfényre, a legjobbak számára a meleg, de nem forró és nem száraz évek. 2003-at nem tartom a legelőnyösebbnek a fajta szempontjából, 2011-hez viszont komoly reményeket fűzök.

Minden szőlőfajtának megvan a maga erőssége: a pinot noirnak ez az aromatikája, a merlot-nak a teste, a cabernet sauvignonnak a tanninjai. A kékfrankos karakterét az élénkség és az egyenesség határozza meg, tanninjai pedig egészen különleges módon bársonyosak. A kékfrankos szerintem az egyik legizgalmasabb szőlőfajta a világon, és ezt egyre több nemzetközi szaktekintély erősíti meg.

A kékfrankos a legizgalmasabb szőlőfajta

Mi sosem inogtunk meg abból a szempontból, hogy akár árban, akár minőségben a kékfrankos képes ugyanarra, mint a cabernet sauvignon. Ebbe a régióba a ’90-es évek közepén jöttek be a kék világfajták, de ezek sosem rendítették meg a kékfrankos pozícióját.

Egész Burgenlandban fontos a kékfrankos, de a legnagyobb területen a Fertő tótól nyugatra termesztik, a laposabb keleti területeken inkább a zweigelt a megszokott kék szőlő. A kékfrankos értékeit az is bizonyítja, hogy prémium tételei akár húsz éves potenciállal rendelkeznek, hasonlóan a legjobb bordeaux-i, burgundi borokhoz.

Ha értesülni szeretnél a magyar és nemzetközi borvilág híreiről, jelentkezz Primőr hírlevelünkre!

 

 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!