A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

A mádi Király és a mustja

Talaj- és mustvizsgálat

2016-03-12 | Zsigrai György


A mádi Király és a mustja

2013-ban vizsgálatsorozatot kezdtünk, hogy feltárjuk a termőhelyi adottságok mustminőséget befolyásoló szerepét, valamint a mustminőség táblán belüli változékonyságát. Tokaj-Hegyalja két neves termőhelyén, a tokaji Hétszőlő-dűlőben, valamint a mádi Király-dűlőben kutattunk. Jelen közleményben a Király-dűlő egyik hárslevelű ültetvényében végzett vizsgálatok eredményeinek főbb tanulságait osztjuk meg.


 

Nyitókép: Király-dűlő, forrás: Szepsy

Anyag és módszer

A vizsgálatok helyszínéül a Szepsy Kft. Király-dűlőben lévő, 1992-ben Hárslevelű oltványokkal 2x0,9 m sor- és tőtávra telepített, középmagas kordon művelésű, megközelítően 1 ha területű ültetvénye szolgált. A vizsgálati teret egyenletesen lefedő elméleti rács 15 rácspontja szolgált mintavételi helyként, ahol a szőlőfürtök teljes érése idején a talaj 0-30, illetve 30-60 cm-es rétegéből talajmintákat gyűjtöttünk. Akkreditált talajvizsgálati laboratóriumban a minták alábbi paramétereit határoztuk meg a vonatkozó szabványoknak megfelelő analitikai eljárásokkal: pH(KCl), KA, összes sótartalom (%), humusztartalom (%), CaCO3-tartalom (%), AL-oldható P2O5-, K2O-, Ca-, Mg-, és Na tartalom (mg/kg), valamint KCl+EDTA-oldható Fe-, Mn-, Cu- és Zn-tartalom.

 

A talajmintavételi pontok melletti sorok 3-3 tőkéje második termőalapján található hajtás alsó fürtjeiből 6 fürtből álló mintákat gyűjtöttünk, amely alapján becsültük az adott mintavételi hely környezetében található tőkék átlagos fürttömegét. A fürtmintákat kézi módszerrel kipréseltük, és meghatároztuk a kinyert must pH-ját, összes cukortartalmát (g/l), titrálható savtartalmát (g/l), valamint N-, P-, K- (g/l), Ca-, Mg-, Mn-, Fe- és Zn-tartalmát (mg/l).

 

 

A vizsgálati eredmények birtokában vizsgáltuk az egyes tulajdonságok mintatéren belüli heterogenitását. Ebből a célból kiszámoltuk az egyes változók CV (%) értékét, ami azt mutatja meg, hogy az adatok szórása hány százaléka a mért adatok középértékének. Minél nagyobb a CV értéke, annál változatosabb képet nyújt egy-egy vizsgálati paraméter a mintatéren belül. Ezt követően elemeztük az egyes megfigyelési változók közötti összefüggések jellegét, illetve annak szorosságát. Kiemelt tulajdonságként kezeltük a must mintavételi időpontban mért cukor-, illetve titrálható savtartalmát. Az összefüggéseket lineáris regresszió analízissel elemeztük, és grafikusan ábrázoltuk az összefüggéseket leíró függvényeket.

 

A vizsgálati eredmények alapján vizsgálatok helyszíneként szolgáló táblán belül törekedtünk az eltérő minőségű mustot adó területeket lehatárolni, amelyek termését a kiváló minőségű borok előállítása érdekében javasolható elkülönítetten kezelni.

Vizsgálati eredmények

Az 1. táblázat adatai mutatják be összefoglalóan a vizsgált must, illetve talajjellemzők mérési adataiból számított átlagértékeket, az adatok átlaghoz viszonyított változatosságát jellemző CV értékeket, valamint az egyes tulajdonságok közötti összefüggésekre jellemző mutatókat. A ’*’ jelzés p<0,05 tévedési valószínűségi szinten szignifikáns, a mérési adatok alapján statisztikailag is igazolható kapcsolatokat jelez. A ’**’, illetve ’***’ jelölés esetén a levont következtetések helytállósága ennél lényegesen nagyobb, azaz a tévedés valószínűsége kisebb, mint 1%, illetve 0,1%.

 

A mérési adatok alapján a must pH-ja, Fe-, illetve Ca-tartalma csak kismértékű változatosságot mutatott az adott termőhelyen, így azokat kihagytuk az elemzésből. Nem volt az átlaghoz viszonyított szórás kiemelkedően nagy a cukortartalom esetében sem, azonban a szélsőértékek közötti megközelítően 55 g/l nagyságrendű eltérés, illetve a must cukortartalmának kiemelt borászati jelentősége miatt a későbbiekben részletesen ismertetjük a must cukortartalma, valamint a többi vizsgált paraméter közötti összefüggést is.

 

A must összes N tartalma nagy jelentőséggel bír a borászati gyakorlatban, amit többek között Silton et al. (1978) vizsgálatai is igazoltak. Szoros összefüggést figyeltek meg a must összes N-tartalma, illetve a mustból készített bor aromaintenzitása között. A must N tartalma változatosan alakult az adott termőhelyen, és negatív összefüggést mutatott a must P-, Zn-, és cukortartalmával, illetve pozitív kapcsolatban volt a titrálható savtartalommal, valamint az átlagos fürttömeggel. Ez azzal magyarázható, hogy a kedvezőbb N-ellátás egyrészt a tőkék vegetatív gyarapodásának növekedését eredményezte, amit az átlagos fürttömeg növekedése is alátámaszt. Ennek eredményeként egyféle hígulási effektus lépett fel, ami a felvett tápanyagok közül a P és a Zn, valamit a cukortartalom esetében koncentráció csökkenést eredményezett a mustban.

 

A mádi Király és a mustjaA Király dűlő (fotó: Barta Pince)

 

Ehhez járult még hozzá a jobb tápanyagellátottságú tőkéknél az érési időszak kismértékű elhúzódása is, amit a titrálható savtartalom magasabb értékei is jeleztek. A vizsgált talajkémiai jellemzők közül a NO2+NO3 tartalom, az AL-oldható K2O, illet-ve a KCl+EDTA oldható Mn tartalom növekedése eredményezett nagyobb N-tartalmat a mustban. Ezek közül a NO2+NO3 tartalom pozitív hatásának oka egyértelmű, ami nem mondható el a talaj K- és Mn-ellátottságát jellemző paraméterek esetében, hiszen az irodalmi adatok tanulsága szerint a N és a K között általában gyenge antagonizmust tapasztaltak a szakemberek a szőlőnél.

 

A must P-tartalma az irodalmi adatoknak megfelelően pozitív kapcsolatot mutatott a must K-, Zn- és cukor tartalmával (Zanathy, 2011). Ez utóbbi a P növényi anyagcsere folyamatokban betöltött jelentős szerepével magyarázható. Meglepő volt azonban e mutató függetlensége a talaj növények számára könnyen felvehető P-tartalmát általában jól jellemző AL-oldható P2O5 tartalomtól annak ellenére, hogy a kísérleti tér P-ellátottsága jelentős variabilitást mutatva az igen gyenge kategóriától a sok kategóriáig változott.

 

Meg kell ugyanakkor jegyeznünk, hogy a szőlő nem túlzottan igényes a talaj P-ellátottságára, rövidtávon már a „közepes” P-szolgáltató képességű talajok is képesek kielégíteni a szőlő P-igényét. Azonban az ültetvények P-utánpótlásáról is rendszeresen gondoskodnunk kell, mert enélkül az idősebb ültetvények talaja nagymértékben elszegényedhet e fontos élettani szereppel rendelkező tápelemben. Körültekintően kell azonban eljárnunk a P-trágyázás gyakorlati kivitelezése során, hiszen a nem megfelelő módon kijuttatott trágyaanyagok hatékonysága csekély lehet, a P túladagolás pedig mikroelem (pl. Zn) ellátottsági problémákat okozhat a szőlőnél is, különösen karbonátos talajokon. A jó minőségű, érett istállótrágyák rendszeres kijuttatása és leszántása megfelelő alapot szolgáltathat a termő ültetvények okszerű tápanyagellátásához.

 

A mádi Király és a mustjaA Király dűlő (fotó: Barta Pince)

 

A K rendkívül sokoldalú szereppel rendelkező, és a szőlőtermesztésben kiemelkedő jelentőségű tápelem, amely hatásának ismertetésére jelen közlemény keretében nem térek ki. A teljesség igénye nélkül teszek említést Zanathy (2011) munkájára, aki a tanulmányában részletesen összegezte a K szőlészeti-borászati jelentőségét.

 

A must K-tartalma statisztikailag is igazolhatóan növelte a must pH-ját, amely paraméter La Rosa (1955) szerint a szőlő érettségi állapotának, illetve a szüreti időpont meghatározásának egyik fő mutatója. A tapasztalt összefüggés élettani hátterében az áll, hogy a K-ionok jelentős szerepet töltenek be a szőlőbogyóban található szerves savak közömbösítésében (pl. K-bitartarát képződés borkősavból).

A várakozással ellentétben azonban nem találtunk összefüggést a talaj K-ellátottsága, illetve a must K-tartalma között.

 

A must cukortartalmának jelentőségét megítélésem szerint nem szükséges taglalni, az a szőlészettel-borászattal foglalkozó szakemberek számára nyilvánvaló. A kísérleti területen végzett vizsgálatok során számos, a must cukortartalmának csökkenése irányába ható összefüggés volt megfigyelhető, ami végeredményben a termőhely talajtani heterogenitására volt visszavezethető. Negatív összefüggést mutatott ugyanis többek között a must cukortartalmával a korábban említett N-tartalmon kívül a must titrálható sav tartalma, az átlagos fürttömeg, valamint a talaj NO2+NO3 tartalma, AL-oldható K2O, KCl+EDTA oldható Zn és Mn tartalma. 

 

Fontos látnunk, hogy amíg a must cukor-, illetve titrálható sav tartalma közötti összefüggés nem ok-okozati jellegű, ugyanis a savtartalom éréskori csökkenése, valamint a cukortartalom növekedése az érésben lévő szőlőbogyókban egymással párhuzamosan lejátszódó, de jórészt független élettani folyamatok eredményeként következik be, addig a must cukortartalmának fent felsorolt talajkémiai paraméterekkel kapcsolatban megfigyelt összefüggései oksági jellegűek. 

 

A mádi Király és a mustja

 

Összefüggés a must titrálható sav, illetve cukortartalma között

 

Megfigyelhető volt az is, hogy a tápelemellátottsággal kapcsolatos talajvizsgálati paraméterek mért értékei a lejtős terület alsó harmadában rendszerint kedvezőbb tápanyagszolgáltató képességre utaltak,és a tőkék vízellátottsága is kedvezőbben alakult. Ilyen körülmények között a szőlőtőkék vegetatív növekedése erőteljesebb volt, ami nagyobb fürttömeget, illetve a kevésbé jól ellátott területekhez képest későbbi érést eredményezett.

 

A mintavétel idején a lejtőalji területen termett fürtök határozott lemaradást mutattak az érés terén, ami a mustminőségi paraméterekben is kifejezetten jelentkezett. Jól alátámasztják e megállapítást a must titrálható savtartalma, illetve az átlagos fürttömeg, valamint a talaj humusz, NO2+NO3, AL-oldható K2O, KCl+EDTA oldható Zn és Mn tartalmai között tapasztalt pozitív összefüggések is.

Összefoglalásként

Megállapítható volt, hogy a vizsgált paraméterek között megfigyelt összefüggések jelentős hányada összhangban volt a korábbi ismereteinkkel, illetve az irodalmi adatokkal, más részük azonban nem a vártnak megfelelően alakult. Ezek további vizsgálatát a jövőben tovább kell folytatnunk. Az eredmények egyértelműen igazolták, hogy egy-egy termőhely táblán belüli heterogenitása (elsősorban talajtani) indokolttá teheti az egyes táblán belüli részterületek elkülönítését, azok termésének elkülönült kezelését, eltérő borászati célokra való felhasználását, illetve a szüret időpontjának differenciált megválasztását. Ehhez nagy segítséget nyújthat a területet jól ismerő gazda tapasztalata, illetve a termőhelyi adottságok, valamint a mustminőségi paraméterek részletes felmérése. Jól példázzák ezt a vizsgált ültetvény lejtőalji területei.

A cikk eredetileg a Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet kiadványában jelent meg (Szőlő-levél, IV. évfolyam, 6. szám). A szerző az Intézet munkatársa.
A cikk folytatását hamarosan közöljük.

Irodalom:

Sinton, T. H.; Ough, C. S.; Kissler, J. J.; Kasimatis, A. N. 1978. Grape juice indicators for prediction of potential wine quality. I. Relationship between crop level, juice and wine composition, and wine sensory ratings and scores. American Journal of Enology and Viticulture, 29/4: 267-271.

La Rosa, W. V. 1955. Maturity of grapes related to pH at harvest. American Jour-nal of Enology and Viticulture, 6/2: 42-46.

Zanathy G. 2011. A kálium jelentősége a szőlő-ben. Agrofórum, 22/12: 80-83.



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!