A Rány-patak forrása, a tolcsvai Kútpataka
Dűlőtörténelem
2016-04-30 | Nagy Kornél
A Kútpatka (Kútpataka) Tolcsva leghíresebb történelmi promontóriuma. A történelmi Kútpatka jóval nagyobb kiterjedéssel bírt, mint a manapság ismert szőlőterület.
(Nyitókép: Tolcsva, a római katolikus templom 1958-ban. Forrás: Fortepan)
Eredendően a Kútpataka (Kwthpataca, Kuthpotoca, Kwtpataca formákban) néven Tolcsvával szomszédos település volt a középkorban, amelynek nagy kiterjedésű szőlőterülete megőrizte a helység nevét. Ugyanakkor elnevezését az egykori település határában található Rány-patak forrása után, azaz régies magyar kút pataka kifejezése után kapta. Ez tulajdonképpen körülírt változata volt a forrás szavunknak. A ma is ismert Kútpatka formával először csak a 17. század közepén találkozunk az írásos forrásokban.
A település birtokosai a középkorban a Butthkay, a Tolcsvay, a Toronyai és az Upori nemesi családok, valamint a tolcsvai plébánia voltak. A falu – vélhetően a huszita pusztításoknak köszönhetően – a 15. század első felében elnéptelenedett, de szőlőhegye megmaradt, és megőrizte az egykori település nevét. Első említése egy 1376-os szőlőtized- és birtokper kapcsán ismert, amely a Tolcsvay család tagjai között robbant ki. Ezt követően a Kútpataka több ízben is felbukkant, mint uradalmi és egyházi kezelésben álló szőlőbirtok.
A terület feldarabolódása a 15. század elején kezdődött meg. A század közepén a módos Zemplén vármegyei köznemesség szerzett itt szőlőket örökség és adásvétel révén. Ekkor jelent meg többek a Bartalos és a Csontos család is, de jelentős szőlőbirtokossá váltak a Pálóczy, a Perényi, a Rozgonyi és Szapolyai családok is.
Eperjes, a székesegyház 1885 előtt (Forrás: Fortepan)
A 15−16. század fordulóján Eperjes szabad királyi város Bártfa és Kassa példáját követve részint helyi lakosoktól és nemesektől vásárolt szőlőket a borvidéken. Tolcsva környékén is aktív volt: a város, és annak tehetős polgársága 1505-ben és 1515-ben két nagy szőlőterületet vásárolt meg a Kútpatakán, és ezek a területek hosszú ideig a tulajdonában álltak. Mivel a Bartalos család tekintélyes szőlőjét vásárolták meg, idővel Bartalos-Kútpatakának kezdték nevezni a város birtokában álló szőlőterületeket. Ebből a szőlőből később más arisztokrata családoknak is adtak el kisebb-nagyobb parcellákat.
A mohácsi vészt követően
A zűrzavaros időszakban a Kútpataka szőlőhegy birtokosi szerkezete jelentősen átalakult.
A Szapolyai család elvesztette szőlőit, és ezekre a Czékey, a Perényi és a Serédy család tette rá a kezét. A reformáció elterjedése miatt pedig a plébániai birtokrész a Perényiek jóvoltából protestáns prédikátorság tulajdonába került. Ezen kívül szőlőbirtoka volt még a Bánffy, a Dessewffy, a Dobó, a Gerendy, az Eödönffy, a Mezőssy és a Szekrényessy nemesi családoknak is. A Perényiek 1567-ben kihaltak, és szőlőiket a királyi udvar örökölte meg, akik 1570-ben a Dobó családnak adományozták azokat. Tőlük a Zeleméryek örökölték, majd nőágon a 16. század vége felé a Lorántffyak lettek ennek a területnek a gazdái.
Ezen kívül, az udvarnak köszönhetően a Bocskai család is komoly szőlőbirtokokhoz jutott a Kútpatakán 1570 körül. Hangsúlyozni kell, hogy ez rész soha nem tartozott sem a tokaji, sem pedig a sárospataki uradalomhoz, mindvégig földesúri, azaz allódiális szőlőterület maradt. Ez a rész Lorántffy Zsuzsanna egyik fontos tolcsvai hozománya volt I. Rákóczi György későbbi erdélyi fejedelem történt házassága alkalmával 1616-ban. Ekkor két nagy parcella tartozott a Lorántffy család birtokába. 1631-ben a Kútpatakának ezt a részét kezdték régies magyarsággal Mandolás szőlőnek hívni, a közvetlen közelben lévő mandulabokrok után. Lorántffy Zsuzsanna 1660-ban történt halálát követően ez a terület férje családjának, a Rákócziaknak a birtokába került.
Még a 16. század végén a Kútpatakán megkülönböztettek Kis- és Nagy-Kútpatakát. A Rákóczi család körtvélyesi ága ebben az időszakban lett szőlőbirtokos a nevezett szőlőhegyen. A 17. század elején a Bónis, a Pethő, a Sennyey, a Thököly és Veres család tett szert jelentős szőlőkre adásvétel révén e területen. Ugyanakkor néhány évtizeddel később, főleg adományozások és vásárlások útján több köz- és kisnemesi, valamint módos felvidéki polgár (főleg eperjesi és késmárki) család lett birtokos a Kútpatakán. Ekkor találkozunk meghatározó birtokosként a Baksa, a Bánóczy, a Csető, a Fáy, a Frantity, a Géczey/Géczy, a Görög, a Hídy, a Jakabfalvy, a Körössy, a Kolozsváry, a Kozma, a Lányi, az Ökrös, a Szikszay és a Vass családokkal. Érdekesség, hogy a Bónis család a Veres famíliától vásárolt szőlőbirtokot a Kútpatkán, amelyet ezt követően a korabeli források Veres-Kútpatkának is neveztek.
A Wesselényi-összeesküvés bukását követően zűrzavaros idők jártak a Kútpataka szőlőbirtokosaira.
A szervezkedésben részt vett családok szőlőit az udvar elkobozta. Így a Baksa, Bocskai, Bónis, a Thököly, a körtvélyesi Rákóczi, a Csető, Serédy és Török családok szőlői kincstári tulajdonba kerültek. Hasonló sorsra jutott a tolcsvai református prédikátorság szőlője, ugyanis az újjáalakuló római katolikus plébániának adományozták, és így a tolcsvai plébániatemplom Krisztus vére, vagy Szentvér oltárigazgatójának a szőlője lett. Az udvar ugyanakkor a Bánóczy, a Jakabfalvy, a Kolozsváry, a Körössy, a Rákóczi, a Sennyey, a Pethő és a Vass birtokokhoz ekkor nem nyúlt.
A Bónis család azonban néhány szőlőt nagy összeg megfizetése fejében 1678 körül visszaváltott az udvartól, sőt a plébánia Szentvér oltárigazgatójának szőlőjét is megvásárolta. Utóbbi nem állt művelés alatt, és elég elhanyagolt állapotban volt. Ez lett a későbbi Szentvér szőlő.
A Kertészeti Egyetem hallgatói Tolcsván, 1958 (Forrás: Fortepan)
1680-ban birtokosként jelent meg a Szirmay család is. Először a Bónis családtól vásárolt szőlőket a Kútpatkán, majd az udvartól nyomott áron az egykori Thököly szőlőket vásárolta meg. Az egykori Csető birtokokat pedig a Körössy nemesi család vásárolta meg, és ez a terület az 1700. évtől már bizonyíthatóan a Kútpatkából kivált szőlőterületként volt nyilvántartva a korabeli forrásokban. Az egykori Baksa szőlőket a Kútpatkán az udvartól a Klobusiczky család kapta meg.
Az 1687-ben az Enea Caraffa császári generális által felállított eprejesi vésztörvényszék miatt több ártatlanul felségárulással bevádolt eperjesi polgár Kútpatakán fekvő szőlőjét kobozta el a kincstár. Ezek a területek nagyrészt az elkövetkezendő évtizedek során is kincstári tulajdonban maradtak, kisebb részüket eladták az udvarhoz hű főnemességnek.
A Rákóczi-szabadságharcot követően...
...a Vass, a Kolozsváry, a Kozma és a Körössy családok szőlőit is konfiskálta az udvar. Az egykori Körössy-szőlőkre a Bánóczy család tette rá a kezét. Az 1720-as években a Dessewffy, a Klobusiczky, a Szirmay és a Trautson család kezdett terjeszkedni a Kútpatakán. A Bónis család a 17. század végi megtorpanását követően újból jelentős birtokos lett a Kútpatakán a 19. század közepéig. De a 18. század közepére mind közül a Szirmayak lettek legnagyobb szőlőbirtokosok a Kútpatakán, miután az udvartól megvásárolták az egykori Körössy-, Rákóczi-, és Vass-szőlőket, tovább sikeres szőlőbirtok-vásárlásokat bonyolítottak le a Pethő és Sennyey arisztokrata családok képviselőivel. 1749-re Dessewffy család több szőlőt örökölt a Szirmayaktól, miután a család több nőtagjával kötöttek házasságot.
A Szirmay kastély
A 18. század első harmadában a sárospataki jezsuita rendház is egy kisebb szőlőbirtokhoz jutott az udvar jóvoltából, de ezt a területek nem sokáig birtokolták, mert 1773-ban feloszlatták a szerzetesrendet. A Kútpatakán fekvő szőlőjüket a tolcsvai plébániának adományozták, ezzel is kárpótolva korábban eladni kényszerült szőlőjüket a Szentvéren.
A 19. század második felében módos zsidó polgári családok jelentek meg birtokosokként a Kútpatkán,de még így is az arisztokrata családok maradtak az egyeduralkodók, úgymint a Bónisok örököseként megjelenő Korányiak, a Dessewffyek, a Szirmayak, a Waldbottok és a Winsdischgrätzek. Ennek a tulajdonosi szerkezetnek pedig a II. világháború, majd az azt követő államosítások vetettek véget.
Winelovers borok az olvasás mellé
Hasonló cikkek
Új vámok fenyegetik az európai borászokat?
Mi történik télen egy biodinamikus szőlőben?
"Pannonhalma mintegy királyi széken lebeg"
Hírlevél
Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!