A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

A tokaji Nagyszőlő, a Hétszőlő kistestvére – 2. rész

Dűlőtörténelem

2015-08-24 | Nagy Kornél


A tokaji Nagyszőlő, a Hétszőlő kistestvére – 2. rész

A Garay család továbbra is számottevő szőlőterülettel rendelkezett a Nagyszőlőn, és ügyesen kufárkodott vele, mert az ott eladott szőlők összegéből elsősorban más szőlőkben, főleg Tállyán vásárolt jobbnál jobb adottságú területeket. Dűlőtörténelem, folytatás.


 

Cikkünk első részéért kattintson IDE.

 

Ugyanis a 17. század első harmadában birtokosként a Nagyszőlőn megjelent az erdélyi Kemény főúri család. Sőt, szintén a Garay családtól szerzett egy kicsi, de jó adottságú birtoktestet a Nagyszőlőn a Bercsényi család is. Hasonlóképpen jutott szőlőterülethez a Nagyszőlőn a nemes Veres család is.

 

A Wesselényi-összeesküvés

A 17. század közepén szerveződött főnemesi konspiráció volt I. Lipót király ellen. Résztvevői a Magyar Királyság legtekintélyesebb, addig udvarhű, németbarát és zömmel katolikus családjainak neves tagjai, akik kiábrándultak a Habsburg-kormányzat központosító törekvéseiből és gyengekezű törökellenes politikájából.

 

A 17. század utolsó harmada jelentős változásokat hozott a Nagyszőlő birtoklásában. Ugyanis a Wesselényi összeesküvés 1670. évi bukását követően a Garay és Veres család érintettsége miatt, szőlőbirtokaikat az 1670-es évek elején a bécsi udvar elkobozta. A Nagyszőlő eme részei jó harminc esztendeig kincstári tulajdonban maradtak. De 1703-ban, még a Rákóczi szabadságharc előestéjén, a Garayak pénzen visszaváltották az udvartól a Nagyszőlőn fekvő egykori birtokaikat. Sőt megszerezték a Veres család volt szőlőbirtokát is a Nagyszőlőn.

 

A I. Rákóczi Ferenc fejedelem és családja a Wesselényi összeesküvésben való tevőleges részvétele miatt, az udvari számonkérést hatalmas váltságdíj megfizetése fejében megúszta. Így a Nagyszőlőt is háborítatlanul birtokolták tovább. 1699-ben I. Rákóczi Ferenc (1645−1676) örökösei, Rákóczi Julianna (1672−1717) hercegnő és II. Rákóczi Ferenc (1676−1735) fejedelem a tokaji birtokokat egymás között felosztotta. Így a tarcali és tokaji Zeleméry Kúria szőlőivel, azaz Nagyszőlővel együtt II. Rákóczi Ferenc tulajdonába került. Míg a tokaji Nagy Kúria Rákóczi Julianna és férje családja, az Aspremontok birtoka lett. Viszont a fejedelem még Rákóczi szabadságharc idején, 1707-ben a Nagyszőlőn lévő birtokát haszonbérletbe adta akkori hívének, gróf Szirmay Istvánnak.

 

 

A szabadságharcot követően, 1711-ben II. Rákóczi Ferenc elvesztette birtokait, és tulajdonjogot a Habsburg udvar gyakorolta. Hasonló osztályrész jutott a Nagyszőlőn a Bercsényi-féle birtokrésznek is, amelyet az udvar szintúgy elkobozott. Ez a Bercsényi-féle birtoktest 1714-ben hivatalosan is kincstári, azaz állami tulajdonba került, és maradt egészen az 1990-es évekig. Sőt 1749-től kezdve ezt a birtokrészt a kincstári tulajdonban lévő tarcali Mézes Mály, Terézia és Szarvas szőlőkkel együtt Tarcalról igazgatták az udvari, vagy kincstári vincellérek. Ehhez a lényegében állami tulajdonban lévő birtoktesthez csatolták a jezsuita rend 1773. évi feloszlatását követően, az egykori ungvári jezsuita rendház és kollégium államosított tarcali Baráth, és tokaji Hétszőlő nevű szőlőit is.

Ismerős nevek

1716-ban a bécsi Habsburg udvar a Rákóczi részeket a Nagyszőlőn a hozzá hű nemesi családoknak adományozta, illetve adta el. Ekkortól lett birtokos a Nagyszőlőn az Andrássy, az Erdődy, a Dessewffy, a Majláth, a Máriássy, a Soós, a Szirmay, a Waldbott, és a Wesselényi család, akiknek örökösei egészen 1945-ig birtokolták szőlőiket a Nagyszőlőben, majd az államosításokat követően az állam, később pedig a Tokaji Borkombinát tulajdonába kerültek.

 

A Garay család 1730-ig háborítatlanul birtokolta Nagyszőlő fekvő birtokát. Ekkor ugyanis örökös nélkül a család kihalt. Ez a terület a kincstárra szállt, amelyet a bécsi udvar az Erdődy grófoknak adományozott, akik ezt a területet korábban megszerzett nagyszőlői birtokukkal egyesítették. Ugyanakkor a Garay család oldal-ági leszármazottja, a Hétszőlőn is birtokos Ősze család megtámadta ezt az adományozást, amelynek folytán hosszas perlekedés vette kezdetét, de a 18. század utolsó harmadában a hatóságok vétójuknak nem adtak helyt. Így az egykori Garay Nagyszőlő birtokok az Erdődy család kezében maradtak egészen a 20. századig.



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!