A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Argentína, rekordok földje

WSET felsőfok, 11. óra, Dél-Amerika

2016-04-04 | Vinoport


Argentína, rekordok földje

Az ország, amelyben a világ legnagyobb és legújabb borrégiója, sőt, a világ legmagasabban fekvő szőlőterülete is megtalálható. Argentína, illetve szomszédja, Chile talán a legtöbb organikus borászattal rendelkező ország címét is viselhetnék, ha lenne erről felmérés.


(Nyitókép: Salentein)

 

A Vinoporton januártól több hónapon át, minden hétfőn este körbejárunk egy szakmai témát vagy egy borvidéket, éppen úgy, ahogy a Borkollégium hallgatói a Borkollégium WSET3 felsőfokú bortanfolyam esti kurzusain. A korábbi részekért ide kattintson>>

Ha nem szeretne lemaradni a további részekről, iratkozzon fel Egyperces kurzus hírlevelünkre>>

 

Előadó: Romsics László, szőlész-borász, a Csányi Pincészet főborásza

 

Argentína ma a világ ötödik legnagyobb bortermelő országa, még azzal együtt is, hogy 1977 óta 40%-kal csökkent a szőlővel betelepített területeinek aránya, következésképpen az egy főre eső éves borfogyasztás is. Ahogy Európa számos országában az Európai Unióhoz való csatlakozás, úgy Argentínában és Chilében a demokrácia 1990-es kihirdetése adta meg a lendületet a minőségi borkészítéshez. Noha mi itthon még alig ismerjük az argentin borokat, a tanfolyamoknak és a növekvő exportnak is köszönhetően talán egyre többen leszünk kíváncsiak a javuló minőségű malbecekre.

 

Argentína, rekordok földjeNem ritka a jégeső, a hálók jelentik a védelmet

Argentína a boros legek hazája

Argentínában a szőlőterületek többsége az Andok előhegyeire kúszik fel, és átlagosan 600 méter tengerszint feletti magasságban húzódik. Egyik-másik több mint 1500 km kiterjedésű, ezzel ezek a világ legmagasabban fekvő kereskedelmi szőlőterületei. Saltában 3100 méter felett is találunk szőlőket, ez világrekord.Mendoza pedig Argentína, és egyben a világ legnagyobb borrégiója 160 ezer hektárjával. Az alapvetően sivatagos vidékeken két tényező tartja életben a növényeket: a tengerszint feletti magasság, és a hegyekből leáramló olvadékvíz. A borok karakterét is ezek határozzák meg.
 
Argentína és Chile az organikusan művelt területek méretével is henceghetne, ha létezne világméretű, releváns statisztika a témában. A két dél-amerikai országban ugyanis nem jelent komoly veszélyt a filoxéra, és a száraz éghajlat, valamint az extrém magasságok miatt a gombás megbetegedések, fertőzések sem. A permetezés minimális (és ez persze rengeteg megspórolt költséget is jelent).

 

Argentína, rekordok földje

A táblázatban nem szereplő Neuquén a világ legújabb borrégiója, néhány szuper high-tech borászattal, nagyon fiatal ültetvényekkel

 

A malbec szőlőfajta  uralja Argentínában az ültetvényeket, habár manapság már sok helyen világfajtákkal házasítva kerül palackokba. Az alacsonyabb területekről származó malbec fajtaborok általában fekete bogyós gyümölcsöket idéznek és testesek, míg a hűvösebb, magasabb terültek borai elegánsabbak, frissebbek. A legjobbakat Mendozán belül Luján de Cuyoból keressük. A fehérek közül egyértelműen a torrontés szőlőfajta magaslik ki, Cafayate környékének (Salta tartomány) tételei egyedülállóan parfümösek, intenzíven gyümölcsösek.

 

El Nino

Természetes éghajlati jelenség, ami a tengervíz áramlásával és a szelekkel van összefüggésben. Ciklikusan, 2-7 évente jelentkezik, karácsony táján. Ilyenkor a Csendes-óceáni térség Egyenlítő közeli területein jelentősen megváltozik a klíma, Amerika nyugati partján például óriási esőzések, lehűlés jelentkeznek.

Chile

Chile jóval kisebb, és kevesebb bort készít, exportban mégis jócskán lekörözi Argentínát.Itt 1994-ben húzták meg az egyes borrégiók határait, földrajzi, adminisztratív alapon. Azóta a szőlővel betelepített területek mérete duplájára nőtt, az exportpiacok is elkezdtek kiépülni, és a számok egyértelműen jelzik a minőségi, eredetvédett borok arányának növekedését. A 4 fontos DO ma is a mediterrán Coquimbo, Aconcagua, a Central Valley, és a valamivel hűvösebb déli területek. Mivel ezek egyenként is hatalmasak és heterogének, a jövőben számítani lehet felaprózódásukra. Az új, már kilátásban lévő felosztás az eltérő klimatikus viszonyokat is tükrözni fogja.

 

A helyben korábban leginkább elterjedt kékszőlő, a país némileg háttérbe szorult az elmúlt 25 évben, a cabernet sauvignon javára. A país borait mi hiába keressük itthon, hiszen ezek zöme ma is helyben fogy el, vagy pisco, azaz szőlőpárlat készül belőle. A cabernet sauvignon viszont egyre fontosabb: a fővárostól délre eső Maipoban prémium minőségű, testes, gyümölcshangsúlyos verziói kerülnek piacra.

 

Coquimboból sauvignon blanc-t és chardonnayt, Casablancából pinot noir-t és syrah-t keressünk. Az exportpiacokon inkább népszerűek a közepes árfekvésű merlot borok, azonban sok chilei ültetvényen ezek tőkéi közé jócskán vegyül carmenére szőlő is. Utóbbi Chile saját fajtájának tekinthető, pedig Bordeaux-ból származik. Extrém sötét színű borairól híres, a telepítésekkor véletlenül került a merlot-k közé, és 1994-ig nem is tűnt fel senkinek. Nem nagy csoda, akarva-akaratlanul ma is kerül néhány carmenére fürt a chilei merlot-kba.

 

Ha kíváncsi rá, milyen argentin és chilei borokat kóstoltunk a Borkollégiumban, ide kattintson>>



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!