A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Bárhol lehetsz biodinamikus, megéri

Interjú Zadravecz Zsolttal

2016-03-26 | Füle Brigitta


Bárhol lehetsz biodinamikus, megéri

Mi az a biodinamika? Bármelyik borvidéken, bármelyik szőlőfajtára alkalmazható? Mire készüljön fel az, aki belevág? A témában belföldön aligha találnánk jobb interjúalanyt, mint Zadravecz Zsolt. Igaz, ő is csak féllábbal van Magyarországon: amikor épp valamelyik borvidékünk valamelyik borászatának bio-átállásában segít, tanácsokat ad. Ideje többi részét Ausztriában tölti: 18 éve dolgozik a Sepp Moser biodinamikus borászatnál. Zsoltnak a biodinamikus szemlélet ma már az életfilozófiája, örömmel, nagy lelkesedéssel osztotta meg tapasztalatait.


Hallottunk már definíciókat; te hogy foglalnád össze a biodinamika lényegét?

Rudolf Steiner filozófiája alapján működik a biodinamika. Ő a növények vegetációját vizsgálta a csillagok és a bolygók állása alapján, majd eredményeit a vetési naptárban foglalta össze. A Hold az apály-dagályra, ugyanígy a talajvizekre is hatással van. Rudolf Steiner észrevette, hogy ha a Hold hatására magasan van a talajvíz, akkor sokkal hamarabb megerednek a magok.

 

Mi, a biodinamikusok ma a Maria Thun-féle vetési naptár szerint végezzük a preparátumos permetezést, a növényvédelmi permetezéseket pedig a szőlő növekedési stádiumához igazítjuk. A növényvédő szerekkel együtt felélesztjük a talajt, a mikrobiológiai folyamatokat. Nincs lazítva a talaj, minden sor be van vetve 20-30-féle magkeverékkel, az aljnövényzetben 30-40-féle növény van. Mindegyiknek van feladata. Valamelyik táplálék lesz, mások talajlazításra szolgálnak vagy nitrogéngyűjtők. 

Mi a borászok indíttatása arra, hogy áttérjenek biodinamikus művelésre?

Egészséges szőlőből lehet stabil bort előállítani. Minden felszívódó szer gyengíti a növényt, és a szőlőnek napokra van szüksége, hogy egy teljes anyagcserét végezzen. Eközben a biodinamikus művelés során nem ürül ki a vegyszertől a szőlő. Sőt, kifejezetten erősítjük az immunrendszerét, és kontaktszerek segítségével védjük is. Így tartalmas bort kapunk a szüret során, vagyis később a borászati folyamatokba sem kell beavatkoznunk. Gondolok itt a kénezésre és az irányított erjesztésre. Nálunk szüret előtt eltelik közel 2 hónap, hogy nem érintkezik kénnel a szőlő. Végül természetközeli bort kapunk. 

 

Bárhol lehetsz biodinamikus, megéri

Te milyen területen műveled a szőlőt?

A Sepp Moser Birtoknak 3 területen helyezkedik el a 28 hektárja Burgenlandban, Apetlonban. Egyben van egy 14 ha-os, egy 10 ha-os, és egy 4  ha-os terület. 114 méterrel a  tengerszint felett a legmélyebb területe a Hanságnak, mely egy magas talajvizű terület. Síkság, mocsaras belvizes egységek veszik körbe.   

A világ különböző borvidékein milyen különböző kihívásokkal szembesülnek a termelők?

Éghajlati-, talaj- és területi kihívásokkal. Ezek kezelhetőek. Fontos a dűlő elhelyezkedése. Fontos, hogy a gazda el tudja-e szeparálni a szőlőjét az egyéb, hagyományos módon művelt szőlőktől. Van-e elég egybefüggő területe:10-15 egybefüggő sor már elég. A 4-5 sor még nem az, ha a szomszédok konvencionális szereket használnak.

 

A borászat technológiai háttere is számít. Van-e megfelelő gépesítés? Be tudnak-e menni a gépekkel? Fel tudják-e lazítani a talajt a növények ültetéséhez? A tervszerű permetezést technikailag meg tudják-e oldani? Nem lehet várni 2-3 napot; ami a permetezési tervben le van írva, azt kell véghezvinni. A biodinamikus művelés a hagyományosnál nagyobb fegyelmet igényel.

 

Egyéb aspektus a szellőzés: lombritkítás, sorok zöldítése, szőlő tápanyag-utánpótlás sokrétűsége.

Azokat a Bordeaux-i borászokat, akik biodinamikus műveléssel próbálkoznak, sokan meggondolatlannak tartják a helyi éghajlati és termőhelyi viszonyok miatt. Te mit gondolsz erről?

Én mindig azt mondom, hogy bárhol lehet valaki biodinamikus. Bordeaux-ban is, Magyarországon is. Nálunk, a Fertő tó körül nagy a vízfelület aránya. Ha ilyen zord körülmények között megél a zweigelt, a merlot, a cabernet, a chardonnay, vagy a pinot blanc, akkor máshol is. Ismerni kell a szőlő tulajdonságait, és aszerint kell vele dolgozni.

A biodinamikában megelőzünk, és nem tüzet oltunk.

Erre bármelyik szőlőfajta alkalmas, csak fajtaspecifikus kezelés szükséges. Különböző betegségekre érzékeny fajtákra különböző eljárást kell alkalmazni. 

 

Bárhol lehetsz biodinamikus, megéri

Hogyan "permeteztek"?

Mi minden második sort permetezzük 8-12 naponta.16-24 nap, mire egy teljes hektárt lepermetezzük. 180-250 liter/hektár permetszert használunk el lombfelület nagyságától függően. 

 

A biodinamikában kontaktszereket alkalmazunk, amikkel szemben nem lesz rezisztens a szőlőket károsító gomba, a konvencionálissal ellentétben. Ezért kell tervszerűen dolgozni. Van, amikor úgy alakítunk ki peronoszpóra elleni védelmet, hogy olyan környezeti hatást szimulálunk, mintha megfertőzte volna a szőlőt a peronoszpóra, ezért a szőlő elkezd védekezni úgy, hogy még nincs is jelen a betegség. Mikor megjelenik a nyomás, addigra a szőlő már felkészült, és nekünk csak rá kell segíteni.

 

További eljárások még a gyógynövényteás permetezés: minden permetkeverékbe 20% gyógyteát főzünk (csalán, zsálya, fűzfa, zsurló, pitypang stb.), amik az immunrendszert erősítik. Talajfelélesztő preparátumok, szarvasmarhatrágyából készült preparátum. Saját készítésű preparátumokkal oltott komposzt: marhatrágya, széna, szalma, és különböző bokorcserje zúzalék.

Ha azért kell küzdeni, hogy biztosan beérjen a szőlő, mit tehet egy biodinamikus? 

501-es kvarc preparátumot használunk. Fölülről szórjuk a permetszert, a kristályok rászállnak a levélre, és ahogy visszaverik a napfényt, többszörösére erősítik a hatását. Ez befolyásolja a növények anyagcseréjét, javítja a fény és hő hasznosítását, ezáltal jobb érést, tárolhatóságot és aromát eredményez. Kétszeri bepermetezéssel akár 1-1.5 cukorfokot lehet emelni, és ez csak egy hegyi kristály, semmi kemikália.

 

És mit javasolnál egy olyan borászatnak, ahol nagy a szárazság?

Mi a növényeket használjuk. Alternáló kaszával levágjuk a növényeket a sorok között, miután elvirágoztak, ez árnyékot ad a földnek, így sokkal később szárad ki a talaj. Nem lazítjuk rendszeresen, ezáltal sokkal tovább marad meg a nedvesség a talajban.

Mindez munkaigényesebbnek tűnik, mint a hagyományos gazdálkodás, talán drágább is?

Aki megtanulja a technológiát, az akár egy olcsóbb, és sokkal könnyebben fenntartható gazdaságot is kialakíthat. A 15 évnyi tapasztalat után azt mondhatom, hogy biodinamikusként sokkal könnyebb egészségesen tartani a szőlőt, mint egy hagyományos szőlészetben.

 

Bárhol lehetsz biodinamikus, megéri

Egy burgundi borászat honlapján olvastam, hogy ők először elhagyták a kemikáliákat, és szép folyamatosan váltak biodinamukussá. Ez a folyamat 20 évig tartott. Mindenkinél ilyen lassúnak kell lennie?

Nem feltétlenül, bár az sem baj ha mindenki a saját tempójában csinálja. A lényeg, hogy meg kell tanulni. Nálunk ez 1-2 év volt. 2001-ben 3 ha próbaterületünk volt, 2002-ben átálltunk 54 hektáron biodinamikára. Ha azt nézzük, 1 év alatt sikeres lett. Nem állítom, hogy zökkenőmentes volt, hisz meg kellett tanulnunk ezt a módszert, de ha az ember elhatározza, és kitart az elvei mellett, akkor működik, lásd Bott Frigyes, Rókusfalvy Pál és még sorolhatnám. Megjegyzem, hogy fontos az együttműködés a tanácsadókkal, továbbá a növényvédelem és permetezési stratégia szigorú betartása. El kell kezdeni a szőlőben, aztán a pincében. Sok mindent át kell alakítani, az biztos.

Tehát akkor kinek ajánlod a biodinamikát?

Bárkinek, bármelyik borvidéken. Olyannak, aki meg akarja érteni a biodinamikus folyamatokat, képes fegyelmezetten, tervszerűen csinálni a növényvédelmet. A biodinamikus szőlészetben felöltöztetjük a szőlőt egy nagykabátba, ha lekopik róla a kabát, újra felöltöztetjük. Ezt a szemléletmódot kell megérteni, és alkalmazni, sokszor az időjárástól függetlenül. Ha a szőlő növekedése olyan, tud alkalmazkodni, nem hagyja magára a talajt.  Így lesz a talaj és a szőlő erős, feszes, stabil. Kell hozzá elhivatottság, kitartás és tanulás.

 

A Zwack Open egy korábbi zártkörű kóstolóján Zadravecz Zsolt a Sepp Moser birtokról készült borokat, Rókusfalvy Pál pedig saját borait mutatta be; együtt meséltek az etyeki átállás nehézségeiről. Kattintson cikkünkért>> 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!