A weboldal 320px-es felbontás alá nincsen optimalizálva.

Kérjük tekintse meg nagyobb felbontású eszközről oldalunkat!
Menü

Buborékok a köbön

Könyvek a pezsgőről

2014-10-03 | Sánta Zoltán


Buborékok a köbön

Nyáron a facebookon (is, gondolom…) Tom Stevenson közzétette a 2014. évi, Első Champagne és Pezsgő Világbajnokság (Champagne and Sparkling Wine World Championship) eredményét. Korábbi közlésekből tudtam, hogy létezik ilyen, mégis meglepett. Gyorsan meg is néztem a listát, és láttam, hogy a Törley is nyert egy ezüstöt.


 

Azon már jobban meglepődtem, hogy egy számomra ismeretlen szerb borászat elvitt egy aranyat meg egy ezüstöt is. A világ nagy borversenyein nem találkozunk általában sem Romanée Contikkal, sem Château Margaux-kkal, mint ahogy hazai megmérettetésen pl. Szepsy István boraival sem. Így aztán igen csak rácsodálkoztam az eredményekre: a Roederer éppen úgy képviseltette magát, mint a Taittinger, a Charles Heidsieck vagy a Ca del Bosco és a Ferrari!

 

Tizenhat országból 650 minta érkezett a versenyre, ahol csak arany- és ezüstérmeket adtak ki, összesen 185-öt. Azaz, mint Stevenson írta az értékelésében: a tételek 71%-a nem volt különleges, nem nyújtott maradandó élményt. Nem növelték a listát a versenyeken általában 30%-ot jelentő bronzérmes és 25%-ot kitevő „ajánlott” tételekkel.

 

Tom Stevensont boros körökben aligha kell bemutatni. Sokan hiányoljuk a mai napig is az utoljára 2008-ban megjelent borkalauzát. Egyike e szakma nagy bölényeinek. Champagne-értő körökben pedig ő a félisten. Ennek a versenynek pedig alapítója és zsűrielnöke. S kik kóstoltak még? Essi Avellan MW (róla majd később) és dr. Tony Jordan, akikkel Stevenson korábban már több ezer tételt kóstolt végig vakon, így abszolúte élvezték a bizalmát. A zsűriben „társult tagként” feltűnt egy név: George Markus… Ő a „mi” Márkus Gyurink, a Champagne- és Burgundia-szakértő. Fantasztikus!

 

A versenyről részletesen az esemény honlapján olvashatnak.

 

Az első „pezsgő-világbajnokság” valójában csak apropója volt az eredeti mondandómnak, hiszen már július elején meghozta a posta Stevenson legújabb „pezsgőenciklopédiáját”.

 

Amikor 1998-ban a Christies emblémájával megjelent a szerző World Encyclopedia of Champagne & sparkling wine című hézagpótló műve, az a szakmában igazi reveláció volt. Sok helyen készült persze buborékos ital már akkor is, mégis, például az Újvilág csak akkoriban kezdett éledezni.

 

A szerző 2002-ben átdolgozta ugyan a kiadványt, de az mára gyakorlatilag elavulttá vált. A pezsgőkészítés története nemigen szorult kiegészítésre, de a borstílusok és a divatok nagyot változtak az elmúlt tízegynéhány évben, és új évjáratos italok is a polcokra kerültek. Stevenson érezte, hogy a könyv megérett az átdolgozásra, csak erőt és időt nem talált erre.

 

Megismerte azonban a finn Essi Avellan Master of Wine-t, aki Stevenson szerint a legjobb ösztönös pezsgőkóstoló, akivel valaha találkozott. Tisztában volt azonban szellemi képességeivel is, így egyszerűen rábízta a kiadvány gondozását. Bár nagybetűvel Tom neve szerepel a cím előtt, a valóság a címlap alján tárul elénk: Fully revised and updated by Essi Avellan MW, azaz átdolgozta és kiegészítette…

 

 

Köszönjük, Essi! Tudjuk tőle, hogy 100 pontos champagne (pezsgő) nincs. Ő pedig csak tudja, mert a borleírások már az ő ízlését tükrözik, de Stevenson a könyv előszavában megjegyzi: örül, hogy saját neve ott szerepel a borítón… Azaz elégedett Essi munkájával.

 

Az első 50 oldalt a pezsgőgyártás történetének és technológiájának, általános kérdéseknek szentelik a szerzők, majd természetesen mintegy 150 oldalon Champagne kerül terítékre. A híres „házakról” részletesen olvashatunk, de minden bizonnyal nem marad ki egyetlen számon tartott szereplő sem. „Prestige cuvée”-k, évjárati értékelések, elérhetőségek – megannyi hasznos és fontos információ. Mintegy 50 oldal jutott a többi francia pezsgőnek (crémant, mousseux stb.).

 

Tudjuk, hogy mostanában szárnyal a brit pezsgőkészítés is, húsz oldalon derül fény minden részletre. Ugyanennyi jutott a németeknek is, pedig ott gurul le a legtöbb bubis ital a torkokon Európában. Érdekes, hogy a spanyol cava az előállítás számait tekintve második Champagne után, Itália, azaz a mai Olaszország mégis kétszer annyi helyet kapott a könyvben! Persze, mi is elfogultak vagyunk akár Franciacorta néhány pincészetével, akár a trentói Ferrarival vagy néhány kitűnő Velence tartománybéli (prosecco) pincével.

 

A „Rest of Europe” fejezetben kapott helyet Magyarország is, közel két oldalon: BB, Chapel Hill, Dereszla, Francois, Garamvári, Hungaria, J&J (Szentesi), Királyudvar, Kreinbacher, Royalsekt. Ezek a címszavak fértek bele, és a Törley természetesen kapott egy keretes kiemelt oldalt, mint az igazi nagyok!

 

Buborékok a köbön

 

Az Újvilágnak szentelt közel 120 oldal valóságos kincs, hiszen már nálunk is számos pezsgő kapható ezekből az országokból, nyugati határinkon túl pedig polcokat töltenek meg az újvilági pezsgők, sokszor kitűnő ár-érték arányt képviselve. A könyvet névmutató, szőlőfajták és szakkifejezések leírása zárja.

 

Volt 2003-ban egy champagne vakkóstoló Párizsban. A győztes 50 mintából 43-ban eltalált. A második helyezett négyet! Hogy ki volt ő? Richard Juhlin (rikkárd júhlin), egykori svéd tornatanár, mára a világ egyik legkeresettebb champagne szakértője. Hét könyve fényes bizonyíték, hogy az a 2003-as kóstoló több volt, mint cirkuszi mutatvány.

 

Minden tiszteletem Stevensoné, de pár hónappal az enciklopédia új kiadásának megjelenése előtt látott napvilágot  Juhlin könyve „A Scent of Champagne” (Champagne-i illat). 8.000 champagne tasted and rated címmel. S mivel jókat olvastam róla a La Revue du Vin de France-ban, megrendeltem.

 

Buborékok a köbön

 

Szögezzük le: ellentétben a Stevenson-Essi szerkesztette kiadvánnyal, a közel háromkilós darab nem lexikon: a könyv felét a Juhlin által az elmúlt években megkóstolt nyolcezer (!) champagne értékelése teszi ki, innen a könyv alcíme is. A kiadvány első része is meglehetősen szubjektív, mivel inkább a kultúrtörténetre helyezi a hangsúlyt, és a kóstolási technika igen részletes ismertetésére.

 

Természetesen a terroir, a szőlőfajták bemutatása sem maradhat el, míg a szerző százas toplistája, valamint az 1900-2010 közötti évjáratok leírása kifejezetten izgalmas olvasmány. S hogy a szakma is magasra értékeli tevékenységét, jól bizonyítja: Richard volt ez évben a Decanter magazin borversenyén (DWWA – Decanter World Wine Award) Champagne regionális zsűrijének elnöke.

 

Angolul tudó champagne- és pezsgőkedvelőknek, azt hiszem, mindkét kiadvány kötelező olvasmány. Az utóbbi svédül is kapható… 



Minitanfolyam

Hírlevél

Ha tetszett a cikk iratkozz fel
hírlevelünkre!